"első női uralkodónk, Mária Terézia"
Ez tévedés! I. Mária, Nagy Lajos lánya volt az első női királyunk. Uralkodott - anyja gyámsága mellett - 1382-85 között, majd II. (Kis) Károly halála után 1386-tól (névelegesen férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként) 1395-ös haláláig.
Igaz, a középkori viszonyokra tekintettel jogilag fiúsítva volt (tehát rexként és nem reginaként uralkodott), de attól még nő volt!
Miatta Mária Terézia "hivatalosan" II. Máriának számított, de ő a Mária Terézia uralkodói nevet használta.
@DAnna: Valóban érdekes lehet a sajtóban megjelent beszámolók hangvételét megnézni. Az, hogy a határnál történt az eset, inkább az elhallgatás irányába hat (mert akár a csehszlovák oldalról is kerülhetett valamilyen mérgező anyag a barlang levegőjébe, vizébe - már ha nem csak szimplán oxigénhiány volt), viszont az, hogy egy "fiatalveszélyeztető" és "irredenta" szerzetest le lehetett járatni, az meg inkább az ügy nagy dobra veréséért kiáltott.
@kugi: Eddig én sem. Amint látható, most is egy hozzátartozó írt az esetről. Nem tudom, akkori Naplóban lehet-e cikk ... ha egyszer lesz üres időm, belelapozok.
Ha már szó esik róla:
Hunkár Antal ( Öttevény, 1783. január 1. - Szolgagyőr [Udvarnok, Szlovákia], 1862. december 16. )
főispán, politikus.
Édesapja Öttevény postamestere. Középiskolába Győrben járt, jogot Pozsonyban tanult. Joggyakornok Székesfehérvárott Zubor Sándor ügyvéd mellett. 1802-ben Veszprémbe került Márkus Ignác főjegyző mellé. 1803-tól Pesten joggyakornok, 1808-ban a Királyi Táblánál ügyvéd. 1809-ben a Pápán tartott Veszprém vármegyei közgyűlés kinevezte százados-kapitánynak. Harcolt Napóleon seregei ellen, francia fogságban is volt. Veszprém vármegye táblabírája és ellenzéki követe az utolsó rendi országgyűlésen. Reformpolitikus, 1847-ben másodispán, 1848-ban Veszprém vármegye főispánja és kormánybiztosa. 1849 elején bácskai kormánybiztos, majd a kegyelmi szék bírája. Egyik szövegezője a Függetlenségi Nyilatkozatnak. A szabadságharc bukása után először halálra ítélték, majd várfogságot kapott, vagyonát zár alá vették. A komáromi várbörtönből 1855-ben szabadult. 1861-ben Veszprém vármegye alispánja és a zirci választókerületben a Határozati Párt országgyűlési képviselője volt. Emlékiratait LUKINICH Imre tette közzé.
(forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon)
Hunkár Antal nagy tekintélyű és befolyásos ember volt, megjárta a napóleoni háborúkat is. A személyén esett csorba után magánál a királynál és a nádornál tett panaszt, ezért indult hajtóvadászat Sobriék ellen.
Bizony, egy nem horgászó ember tényleg csak üdülőhelyként gondol a Balatonra. Legfeljebb csak a néha felerősödő algásodás miatt gondolunk arra, hogy más élőlényeknek élőhelye a tó.
Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének blogja
Megyei Morzsák
Utolsó kommentek:
kugi · http://kugi.blog.hu 2018.09.22. 11:36:57
Ez tévedés! I. Mária, Nagy Lajos lánya volt az első női királyunk. Uralkodott - anyja gyámsága mellett - 1382-85 között, majd II. (Kis) Károly halála után 1386-tól (névelegesen férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként) 1395-ös haláláig.
Igaz, a középkori viszonyokra tekintettel jogilag fiúsítva volt (tehát rexként és nem reginaként uralkodott), de attól még nő volt!
Miatta Mária Terézia "hivatalosan" II. Máriának számított, de ő a Mária Terézia uralkodói nevet használta.
Bejegyzés: Címek, rangok, jogok, kötelességek
kugi · http://kugi.blog.hu 2018.09.18. 13:25:01
Bejegyzés: Blogok az országból az országról
kugi · http://kugi.blog.hu 2018.09.11. 08:02:50
Bejegyzés: Egy évesek lettünk
kugi · http://kugi.blog.hu 2018.07.11. 10:04:07
Bejegyzés: Egy rejtélyes eset
DAnna 2018.07.11. 09:51:53
Bejegyzés: Egy rejtélyes eset
kugi · http://kugi.blog.hu 2018.07.11. 09:50:06
Bejegyzés: Egy rejtélyes eset
DAnna 2018.06.28. 13:00:34
Ha már szó esik róla:
Hunkár Antal ( Öttevény, 1783. január 1. - Szolgagyőr [Udvarnok, Szlovákia], 1862. december 16. )
főispán, politikus.
Édesapja Öttevény postamestere. Középiskolába Győrben járt, jogot Pozsonyban tanult. Joggyakornok Székesfehérvárott Zubor Sándor ügyvéd mellett. 1802-ben Veszprémbe került Márkus Ignác főjegyző mellé. 1803-tól Pesten joggyakornok, 1808-ban a Királyi Táblánál ügyvéd. 1809-ben a Pápán tartott Veszprém vármegyei közgyűlés kinevezte százados-kapitánynak. Harcolt Napóleon seregei ellen, francia fogságban is volt. Veszprém vármegye táblabírája és ellenzéki követe az utolsó rendi országgyűlésen. Reformpolitikus, 1847-ben másodispán, 1848-ban Veszprém vármegye főispánja és kormánybiztosa. 1849 elején bácskai kormánybiztos, majd a kegyelmi szék bírája. Egyik szövegezője a Függetlenségi Nyilatkozatnak. A szabadságharc bukása után először halálra ítélték, majd várfogságot kapott, vagyonát zár alá vették. A komáromi várbörtönből 1855-ben szabadult. 1861-ben Veszprém vármegye alispánja és a zirci választókerületben a Határozati Párt országgyűlési képviselője volt. Emlékiratait LUKINICH Imre tette közzé.
(forrás: Veszprém megyei életrajzi lexikon)
Bejegyzés: Betyárvilág
kugi · http://kugi.blog.hu 2018.06.28. 12:56:53
És egy Vas megyei adalék Sobri életéhez: kugi.blog.hu/2016/01/15/606_sobri_joska_kozsegunkben
Bejegyzés: Betyárvilág
kugi · http://kugi.blog.hu 2018.06.06. 07:37:15
Bejegyzés: Balatoni nyaralás az 1. világháború alatt
DAnna 2018.06.05. 13:28:28
Bejegyzés: Balatoni nyaralás az 1. világháború alatt
kugi · http://kugi.blog.hu 2018.06.05. 13:26:20
Bejegyzés: Ó, mely sok hal...
kugi · http://kugi.blog.hu 2018.06.05. 13:26:19
Bejegyzés: Balatoni nyaralás az 1. világháború alatt