Sobri Jóska nevét sokan ismerik az országban, s még többen itt a Bakony közelében. De ki is volt ő, és milyen legendákat szőttek köréje?
A legendák
Sobri Jóskáról a következő pletykák kaptak napvilágra még életében, vagy röviddel halála után:
- ő Vay József gróf (az eredeti Vay József gróf a habsburgellenes köznemesség fontos alakja)
- ő Luzsinszky József gróf/báró
- nem halt meg hanem Szlavóniába menekült / Amerikába emigrált.
Ami a két magyar nemest illeti, nem nagyon próbálták tisztázni magukat, cáfolni a pletykákat.
Ki volt Sobri Jóska valójában?
Sobri Jóska (ahogy azt Eötvös Károly kiderítette) Pap József néven született Vas megyében, Endréden, és egy kovács fia volt. Első ízben disznólopásért került börtönbe, míg utolsó bűntetteként társaival 1836. december 8-án a szolgagyőri kastélyba betörve kirabolták Hunkár Antal ezredest. A két akció között alig pár év telt el. A rablás után hajtóvadászat indult, melynek végén 1837. február 16-án a lápafői erdőnél bekerítették a betyárt, aki ekkor öngyilkos lett. 27 évet élt.
Életéről korabeli dokumentumok alapján könyv készült:
Sobri rejtélye : Sobri Jóska bakonyi betyár és társai története / Levéltári kutatásai alapján írta Pere György ; [ill. Bagarus Zoltán]. - 2. jav. kiad. - Ajka : Pere György, 1996 .
Betyárkultusz
A bakonyi betyárokhoz rengeteg történet, emlékhely kapcsolódik, és mostanság már az idegenforgalom kínálatába is beépültek hozzájuk kapcsolódó programok. Beszélhetünk betyárromantikáról, vagy betyárkultuszról is. Nem a magyar az egyetlen nép, ahol a nincstelen, földönfutó, de magát meg nem adó, a hatalommal szembe forduló alakok hőssé, legendák tárgyává váltak (Robin Hood, Rinaldo Rinaldini, stb.).
El kell mondani, hogy noha a történetek igen szépek, valóságlapjuk nem túl sok. A betyárnak állt szegénylegények sok bajt kavartak, és kevés dicsőséget éltek meg rövid életükben. Tetteikért súlyosan (a mai kor mércéi szerint talán túl súlyosan is) meglakoltak. A középkorban egy jobbágy nem kelhetett fel ura ellen, az bármilyen kegyetlenül is bánt vele. Tűrnie kellett a nélkülözést, a verést is. A jobbágyfelszabadítás csak 1853-ban következett be, bár már a Rákóczi-szabadságharc óta napirenden volt. Így hát Sobri Jóska korában még az, ha valaki kitörni próbált a sorából főbenjáró bűnnek számított. Szinte az összes betyárnak állt szegénylegény csúfos véget ért, gyakran inkább megölték magukat, ha sarokba szorultak, vagy elfogás közben a pandúrok kegyetlenkedéseibe belehaltak, s ha élve kerültek börtönbe, később kivégezték őket. Ha valaki sok-sok évnyi börtönnel megúszta, az már szinte szerencsésnek számított.
A történet tovább él
Száva Sándor: Sobri Jóska (1810 – 1837) híres dunántúli betyár (2010)
A festmény nyilván a fantázia szüleménye, ilyennek képzelünk el egy bakonyi betyárt. De míg Sobri Jóska 27 évesen halt meg, ez a férfi a képen jóval idősebbnek néz ki.
GEO: Pokol-lik a Kab-hegyen (GCPKL)
GEO: Képes-fa (GCKEPE)
GEO: Savanyó Jóska sírja (GCSAJS)
Illés Sándor regényt írt róla:
Bakonyi legények : Sobri Jóska regényes élete / Illés Sándor ; [Benkő Sándor rajzaival]. - Budapest : Móra, 1975.
Az 1992. július 17-én a Petőfi Színház is műsorra tűzte a Sobri Jóska, a bakonyi betyár című zenés-táncos zsiványballadát Vándorfi László rendezésében.
2002-ben filmsorozatot forgattak róla Sobri címmel.
Zircen, idén augusztusban már a huszadik Bakonyi Betyárnapokat tartják meg. 2009 július 11-én Kislődön megnyílt a Sobri Jóska kalandpark.
