Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének blogja

Megyei Morzsák

A főiskola, melynek csak a pusztulásáról tudunk

2019. február 05. - DAnna

Létezett Veszprémben egy igen magas színvonalú oktatási intézmény még az Árpád-korban, mely igen nagy jelentőséggel bírt az egész ország számára. A sors furcsa fintora, hogy a legtöbb információt azért tudjuk róla, mert barbár módon elpusztították.

Mi is történt pontosan?

Az országban dúló belviszály folyományaként 1276-ban Csák Péter hadai megrohanták és feldúlták a veszprémi várat, mely ellenségük, Kőszegi Péter püspök "birtoka" volt ekkor. A támadók az egyházi intézményeket kifosztották, a káptalan tagjait megkínozták, vagy megölték. Körülbelül ötvenezer márka kár keletkezett (ekkoriban nagyságrendileg egy teljes falu ára nagyjából 50 márka, tehát ez ezer falunyi vagyon volt), bár ez csak egy igen viszonylagos szám olyan károk esetében, amiket már soha többet nem lehetett helyreállítani, és olyan értékek pusztulása ügyén, melyek pótolhatatlanok voltak. Nem mellesleg két és fél évszázad munkája ment kárba, az emberéletekről nem is beszélve.

Mért következett be ez az incidens?

Az országban ekkoriban nem volt túl erős a királyi hatalom. Éppen IV. (Kun) László ült a trónon, akinek apja (V. István) és nagyapja (IV. Béla) előzőleg egymással háborúztak a trónért. László két erős érdekcsoport között próbált egyensúlyozni több-kevesebb, inkább kevesebb sikerrel. A magyarországi főurak nagy része éppen azon fáradozott, hogy saját tartományokat hozzon létre az országon belül nyugati mintára. A Dunántúlon két jelentős hatalmi csoport emelkedett ki, a Kőszegiek (Nyugat-Magyarország) és Csákok (Fejér megye).

1275-ben éppen a Kőszegiek voltak hatalmon, és egyik családtagjukat Kőszegi Pétert (a Csákok szerint erővel) beültették a veszprémi püspöki székbe. Ezért a lépésért cserébe indult meg a bosszúhadjárat, melynek áldozatául esett a feltehetőleg még István király korában alapított főiskola.

Mit tudunk ez elpusztult intézményről?

Az intézménnyel kapcsolatos legpontosabb forrás éppen az a két oklevél, amely a pusztulásakor keletkezett, és mely rendelkezik helyreállításáról, valamint felméri a károkat. 

A források: amikor IV. László tudomást szerzett a pusztításról, oklevelet bocsátott ki, melyben a helyreállításról rendelkezett. Az iratot Benedek királyi alkancellár esztergomi püspök, budai prépost állította ki, keltezése 1276. november 18.  Ezen kívül Széchy Pál prépost 1277-ben kiállított oklevelében egy leltárt adott ki a veszteségekről. 

Az oklevelekből megtudjuk, hogy az iskola akkortól működik, amikor a magyarok felvették a kereszténységet, s bár pontos dátum nincs, innen tudhatjuk, hogy az iskola nagyjából egyidős volt az államalapítással. Elpusztult egy  "ezer márkát érő könyvtár", amiről a korabeli viszonyokat ismerve azt sejtik, hogy így körülbelül 100 kötetet tartalmazhatott. Ekkoriban egy ilyen terjedelmű könyvtár ritkaságszámba ment. Ráadásul ez nem az összes elpusztult könyv volt, csak egyetlen a több könyvgyűjtemény közül. 

Feltételezzük, hogy itt képzeték akkoriban az államigazgatásba bekapcsolódó hivatalnokok nagy részét, és az egyik legfontosabb jogi felsőfokú képzést nyújtó intézmény volt az országban, melynek oktatói részt vettek a jogalkotási folyamatokban is. Az akkori kor viszonyai között igen jelentős volt a tanulói létszám, és a többi oktatási intézmény nehezen tudta pótolni a keletkezett űrt. Feltételezzük, hogy az intézmény  jó ütemben haladt az egyetemmé válás útján. 

Az iskola további sorsa

IV. László a keletkezett károk helyreállítására a szalánkeméni sójövedelmet rendelte Veszprém újjáépítésére, és egyéb vám- és vásárjövedelmeket. A anyakirályné viszont azon a véleményen volt, hogy a pusztulás olyan nagymértékű, hogy az ország teljes ingóságainak árából sem lehetne kárpótolni. 

Ezek után érthető, hogy ha a helyreállítás meg is kezdődött, nem fejeződhetett be pár év alatt. A királyi hatalom gyengesége, a tovább folytatódó belviszályok, és aztán az Árpád-ház kihalása a folyamatot tovább lassította, és a Veszprémi főiskola régi fénye nem nagyon tért vissza. Azonban az iskola továbbra is magas színvonalon működött egészen a város 1552-es török megszállásig, 1550-ben még 23 tanára volt. 

2015. március 23-án a veszprémi székesegyházi iskola bekerült a települési értéktárba.

További olvasmányok:

Adalékok a XII. századi veszprémi jogi főiskola történetéhez / Tölgyesi József == Veszprémi Szemle ISSN 1217-5358. - 4. évf. 5. sz. (1996 1-2. sz.), p. 72-76.

A veszprémi vandalizmus (1276. május-június) / Farkas Gábor. - , 2009 == Veszprémi Szemle ISSN 1217-5358. - 11. évf. 2. sz. (2009.), p. 67-72.

Az Árpád-kori Veszprém / Gutheil Jenő . - Veszprém : Veszprém Megyei Levéltár, 1977. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://megyeimorzsak.blog.hu/api/trackback/id/tr5514583534

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása