December 31.: 90 éve született Gyökössy József

Gyökössy József (Vésztő, 1928. december 31. - Győr, 2010. június 2.) orvos ezredes, belgyógyász repülőorvos.

Budapesten, 1947-ben a Széchényi Gimnáziumban érettségizett, 1954-ben az Orvostudományi Egyetem kapott oklevelet. 1954-től 1964-ig csapatorvos Baja, Kecskemét, Cegléd városokban. Az 1961–1964-es években, a Honvédkórházban belgyógyász, 1964 és 1977 között a Repülőorvosi Vizsgálatokat Kutató Intézet parancsnoka Kecskeméten. 1977-től 1992-ig a balatonfüredi Honvéd Szívszanatórium parancsnok-igazgatója. 1975-ben Érdemes Orvos, 1992-ben Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetéseket kapta. 

December 31.: 50 éve halt meg Ráday Sebestyén

Ráday Sebestyén (Szeged, 1890. január 11. - Bakonygyepes, 1968. december 31.) premontrei kanonok, tanár.

Iskolái elvégzése után lépett a Premontrei-rendbe, 1912-ben szentelték pappá. Csornán a rend magisztere. 1927-ben Külsővaton (50 év után) újjáélesztette a magyar premontrei női (Boldogasszony lányai) rendet. 1935 elején püspöki biztos, néhány hónap múltán a teológia tanára. 1938-tól Jászón (Kassa mellett) plébános, 1945-ben kiutasították Csehszlovákiából. 1950-től Bakonygyepes első plébánosa. Az ötvenes években néhány évig csak harangozóként dolgozhatott. 1956-ban Ajkarendekre helyezték, de két év múltán ismét Bakonygyepesen szolgált. Nevéhez fűződik a rend bakonygyepesi megtelepedése, 1966–1967-ben a falu templomának tataroztatása. 

December 31.: 40 éve szűnt meg a csecsemőotthon

1978. december 31-én Veszprémben megszűnt az 1955. október 18-án nyílt csecsemőotthon. A gondozottakat előző nap a berhidai otthonba szállították át.

Január: 50 éve filmet forgattak a Balatonon

50 éve, 1969 januárjában Rózsa János Bűbájosok című filmjének egyes jeleneteit forgatták a Balaton jegén.

Január 1.: 70 éve halt meg Kalmár Gusztáv József

Kalmár Gusztáv József (Jánosháza, 1892. február 25. - Pápa, 1949. január 1.) bencés tanár, geográfus, író

1911-ben belépett a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe, 1918-ban pappá szentelték. A budapesti egyetemen bölcsészdoktori és történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. Lelkész Zalaváron, 1937-től Veszprémvarsányban. 1918-tól gimnáziumi tanár volt Győrben, 1926 és 1930 között főiskolán tanított Pannonhalmán, 1939-től 1948-ig Pápán a bencéseknél tanár. Főként földrajzi kérdésekkel foglalkozott, tankönyveket és monográfiákat, valamint népszerűsítő ifjúsági olvasmányokat írt. 

Január 1.: 50 éve új község jött létre

50 éve, 1969. január 1-én Zalagalsa, Veszprémpinkóc, Hosztót, Szentimrefalva és Zalaszegvár egyesüléséből létrejött Veszprémgalsa. Az új településnek az egyesülés után körülbelül 1600 lakosa volt. 1977-ben összevonták Csabrendekkel is, de 1990-ben újra különvált.

Január 1.: 40 éve csatolták vissza a Keszthelyi-járást és Keszthely városát Zala megyéhez

1979. január 1-én történt a Keszthelyi-járás és Keszthely város átcsatolása Zala megyéhez (akkor 28 község és egy város). A terület eredetileg is ide tartozott, de az 1950-es megyerendezéskor Veszprém megyéhez csatolták át.

Január 1.: 30 éve Szendi József püspök megalakította a Magyarok Nagyasszonya plébániát

A veszprémi plébániatemplom eredetileg egy, az Ady Endre utca 71/A négyemeletes ház földszintjén kialakított 200 férőhelyes kápolna volt. Ezt áldotta meg 1988. október 8-án a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére Szendi József, aki 1983 és 1993 között volt Veszprém püspöke.

Veszprém önkormányzata ajándékozta azt a területet, ahol 1991-ben elkezdődhetett a templom építése, melyet végül 1994. március 4-én szentelt fel Szendi József.

Január 3.: 175 éve született Ádám Iván

Ádám Iván (Nagymarton, 1844. január 3. - Veszprém, 1928. március 27.) római katolikus kanonok, tanár, történész.

A középiskolát a soproni bencéseknél végezte, a veszprémi szemináriumba 1863-ban vették fel. 1867-ben pappá szentelték. Először Noszlopon, és még az évben Sümegen káplán, tanár, majd iskolaigazgató, 1888. szeptember 26-án nyugdíjba vonult. Később lelkész Akán és a cseszneki kerület tanfelügyelője. 1894-től plébános Pápakovácsiban, ugyanakkor a pápai középiskolák püspöki biztosa. 1902-től veszprémi kanonok, később segesdi, majd pápai, 1908-tól somogyi főesperes, 1924-től pápai prelátus. Foglalkozott a pálos templomépítés történetével, hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg írásai. Elsőként rajzolta le és így örökítette meg a tüskevári kolostort. Nevéhez fűződik a veszprémi Szent Vince Egylet megszervezése. Felkarolta a régészetet, festegetett és rajzpedagógiával is foglalkozott. A Sümeg környéki Berki-malomnál feltárta a római castrum és ókeresztény bazilika alapjait. Műtörténeti ismereteinek gazdagítására sokat utazott. A veszprémi székesegyház restaurálásakor a templom stílusadatait a Veszprémi Hírlapban írta meg 1912-ben. E műve A veszprémi székesegyház címen önálló kötetben is megjelent. Pápakovácsi plébánossága idején Kupon, Nórápon és Kéttornyúlakon iskolát, tanítói lakást építtetett. Veszprémben utcanév őrzi emlékét. 1924-ben Veszprém Város Díszpolgára címet kapott. Sümegen utcanév és tábla őrzi emlékét. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik. 

Január 3.: 150 éve jelent meg a Veszprémvármegyei Közlöny hetilap

Veszprém városában több próbálkozás is történt rendszeres, hetente megjelenő újság kiadására, ez csak egy közülük. Az első nem sokkal korábban indult (1865. május 24.), de nem lett sikeres, pedig szerkesztője Eötvös Károly volt, és a vármegye hivatalos lapjának ismerte el. Az 1969. január 3-án induló újabb nekifutás is csak pár számot élt meg. A következő, az 1875. június 6-án először megjelent Veszprém című hetilap már tartósabbnak bizonyult.

Január 3.: 75 éve született Pákozdy János László

Pákozdy János László (Budapest, 1944. január 4. - Veszprém, 2013. május 6.) orvos, traumatológus, kórházigazgató.

1968-ban a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett oklevelet. 1968-tól a Veszprém Megyei Kórház baleseti sebészeti segédorvosa, 1974-től alorvosa. 1983-tól adjunktus, majd mb. osztályvezető főorvos, 1984-től kinevezett osztályvezető főorvos. 1992-től 2006-ig a Csolnoky Ferenc Megyei Kórház igazgatója. Külföldi szakmai tanulmányutak: 1974 és 1982 Német Szövetségi Köztársaság; 1979 Ausztria; 1987 Svájc. Menedzserképző tanfolyamokon vett részt az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon. Tagja volt a Magyar Traumatológus Társaságnak, a Magyar Ortopédiai Társaságnak, a Magyar Kórház Szövetség vezetőségének és az Osztrák Baleseti Sebészeti Társaságnak. Díjak, kitüntetések:1980 Kiváló Ifjúsági Vezető. 1982 Kiváló Munkáért.2010 Veszprém Megye Érdemrendje. 2012 Pro Sanitate-díj. A veszprémi Vámosi úti temetőben van sírja. 

Január 4.: 50 éve halt meg Luksz Sándor

Luksz Sándor (Bélaháza, Pozsony vm., 1896. március 11. - Balatonfüred, 1969. január 4.) orvos.

Pozsonyban járt középiskolába, 1920-ban a budapesti tudományegyetemen szerezte orvosi diplomáját. Verebély Tibor klinikáján kezdett dolgozni, majd Cegléden magánszanatóriumot épített. 1932-től tisztiorvos Zircen. Saját felszerelésével és asszisztenciájával operációkat végzett a város kórházában, amely akkor a veszprémi gyermekmenhely kihelyezett részlege volt. 1936 után a kórház igazgatója. Az ágyszámot 33-ról 110-re növelte, kialakította a sebészeti, belgyógyászati, szülészeti és fertőző osztályokat. Tüdőgondozót és modern kisegítő egységeket hozott létre. A ciszterci rendnek is háziorvosa volt. 1960 után (nyugdíjasként) Balatonfüreden saját rendelőt nyitott és vállalta a település sebész-szakorvosi ellátását. Zircen utca viseli nevét, 1994-ben pedig (posztumusz) a város díszpolgárává választották. Balatonarácson a r. k. temetőben nyugszik. 

Január 4.: 25 éve halt meg Rapp Gábor

Rapp Gábor (Mohács, 1957. október 25. - Szombathely, 1994. január 4.) könyvtáros. 

Középiskolát Mohácson végezte, 1977-től a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán tanult, később egyetemi oklevelet is szerzett. 1981-től az Ajkai Városi Könyvtárban az újonnan létrehozott médiatár vezetője. Írásai a könyvtári szaksajtóban és az Ajkai Szó c. lapban jelentek meg. A tósokberéndi temetőben nyugszik. 

Január 4.: 20 éve halt meg Ortutay Tivadar

Ortutay Tivadar (Hegygombás [Szlovákia], 1898. november 6. - Veszprém, 1999. január 4.) számvevőségi főtanácsos, idegenvezető.

A gimnáziumi érettségi után az 1. világháborúban az orosz és az olasz fronton harcolt. A két háború közötti időszakban Magyarországon, Németországban és Csehszlovákiában élt. A 2. világháborúban több szláv nyelv kitűnő ismerőjeként, magasabb katonai egységeknél tolmácsként szolgált. Horthy István kormányzó-helyettes, repülőfőhadnagy mellett, annak haláláig személyi tolmács és segédtiszt volt. A háború végén polgári alkalmazottként került Veszprémbe, ahol tisztviselőként, tolmácsként és idegenvezetőként dolgozott. Születésének századik évfordulóján tartalékos alezredesi címet és több kitüntetést kapott. Levélben köszöntötte Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke. A hosszú és rendkívül gazdag életutat a Két világháború sodrában és a Menekülés című önálló köteteiből ismerhetjük meg. 

Január 4.: 10 éve halt meg Sisak Csaba

Sisak Csaba (Szombathely, 1949. május 31. - Szombathely, 2009. január 4.) vegyészmérnök, kutatómérnök.

 A kémia tudományok kandidátusa (1994). 1968-ban a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen 1973-ban a nehézvegyipari szakon oklevelet, 1978-ban műszaki egyetemi doktori címet szerzett. 1973-tól 1994-ig tudományos segédmunkatárs, 1991–1992-ben tudományos csoportvezető, 1992-től tudományos osztályvezető (1997-ig MTA MÜKKI Veszprém, 1997–1999 Pannon Agrártudományi Egyetem MÜKKI Veszprém,) Kaposvári Egyetem MÜKKI Veszprém. 1988-tól a MKE Veszprém Megyei Csoportja vezetőségi tagja. 1989-től az MTA Biomérnöki Munkabizottság tagja. 1990–1997 a VEAB Ipari Biotechnológiai Munkabizottsága titkára, 1997-től elnöke. 1996-tól az MKE Membrántechnikai Szakosztály vezetőségi tagja. 1996-tól az MTA Poliszaharidkémiai Munkabizottsága, az European Federation of Biotechnology Section on Biochemical Engineering Science tagja. Kutatási tevékenysége biotechnológai célt szolgáló berendezések műveleti tanulmányozására, fejlesztésére irányul. (bioreaktorok áramlástana; anyagátvitel bioreaktorokban, rögzített enzimekkel ill. élő sejtekkel működő reaktorok; integrált termékkinyerés biokonverzióknál). Több hazai és nemzetközi kutatási projekt témavezetője. A Veszprémi Egyetem meghívott előadója, a Kaposvári Egyetemen új szakok indításában működik közre. Kutatásainak területe: műszaki kémia és műszaki biokémia. Három szabadalom társfeltalálója.

Január 5.: 125 éve született Farkas Géza

Farkas Géza (Budapest, 1894. január 5. - Nagygyimót, 1966. május 5.) tanár, festőművész.

A Pápai Református Kollégiumban tanult, majd 1913-ban a tanítóképzőben szerzett oklevelet. Az 1. világháborúban megsebesült, 1919-től Pápa környéki községekben, 1949-ig Nagygyimóton tanított. Szakfelügyelő, a tanító egyesület tagja, az egyházmegyei művészeti bizottság képviselője volt. Sokoldalú tehetségét a tanításban, zenélésben és fafaragásban kamatoztatta. A harmincas évektől kezdett festeni. Munkáit fővárosi galériák vásárolták meg. Több képe került köztulajdonba. Pápán rendezett kiállításokat, 1994-ben Nagygyimóton jelentős tárlat szervezésével tisztelegtek emléke előtt. 

Január 5.: 100 éve halt meg Sörös Pongrác Pál

Sörös Pongrác Pál (Komárom, 1873. augusztus 24. - Győr, 1919. január 5.) bencés szerzetes, tanár, történész.

 Az MTA levelező tagja (1909). Gyermekéveit Soroksáron, Győrben és Komáromban töltötte. Középiskoláit Komáromban, Budapesten és Esztergomban végezte. 1890-ben lépett a Szent Benedek Rendbe, 1896-ban szentelték pappá. 1898-ban Budapesten tanári diplomát szerzett. Előbb Pápán, majd Pannonhalmán tanár, 1905-től levéltár- és könyvtárőr. Kutatásokat végzett magyar és nyugat-európai levéltárakban. A pannonhalmi főapátságról készült sorozat egyik szerkesztője és a Bakonybéli Apátságról írt művek szerzője. 

Január 6.: 90 éve halt meg Borosay Dávid Lajos

Borosay Dávid Lajos (Újkér, 1854. november 21. - Tihany, 1929. január 6.) bencés tanár, tankönyvíró.

1873-ban lépett a bencés rendbe, 1880-ban szentelték pappá. 1881-ben a budapesti egyetemen tanári képesítést nyert. Bencés gimnáziumi tanár Pápán 1881 és 1885 között. Később Pannonhalmán és Esztergomban tanított, majd Sopronban gimnáziumi igazgató. Nyugdíjasként Tihanyban élt. Számos középiskolai, matematikai, algebrai és geometriai tankönyvet írt. 

Január 6.: 10 éve halt meg Nagy István

Nagy István (Sopron, 1946. április 24. - Márkó, 2009. január 6.) újságíró, író.

1964-ben a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban érettségizett. 1970-ig az AKÖV forgalmi előadója, 1976-ig Videoton Gyár műszerésze, 1991-ig Videoton Híradónál újságíró, 1992-ben a Fejér Megyei Kurír szerkesztője Székesfehérvárott. Veszprémben az Új Hírek újságírója, a Gyerkőc és a Lurkó magazinok szerkesztője, 1997-től Veszprémi 7 Nap újságírója. 1982 után rendszeresen fényképezett a Videoton Híradó c. újság számára. Képei 18 hazai és 2 külföldi kiállításon szerepeltek. 1984-től a Magyar Újságíró Szövetség tagja. Díjai: 1983 Üzemi Lapok szakosztálya III. Országos Fotópályázat 2. díj. 1983 X. „Termő ékes ág…” Országos fotópályázat: Népművelési Intézet díja. 1984 Országos Közlekedésbiztonsági Tanács nívódíja. 1975-től rendszeresen publikált a Fejér Megyei Hírlap, a Nimród, az MHSZ Élet, valamint különböző megyei és országos lapokban.