December 18.: 100 éve született Sáhó Andor

Sáhó Andor (Csákberény, 1918. december 18. - Győr, 2013. szeptember 15.) református lelkész, esperes.

1941-ben lelkészképesítő vizsgát tett, 1943-ban lelkészi oklevelet szerzett a Pápai Ref. Teológiai Akadémián. 1942–1944-ben segédlelkész, 1944-től 1958-ig vallásoktató lelkész. 1958 és 1980 között lelkipásztor Győrben (Győr-szabadhegyi I. lelkészi állás). 1980-tól 1990-ig lelkipásztor a győri belvárosi egyházrészben. 1982-től 1990-ig, nyugdíjba meneteléig a Győr–Sopron–Pápai (majd Pápai) Ref. Egyházmegye esperese. 1943-tól egyházi tisztségei az egyházmegyében: vallásoktatási előadó, egyházmegyei tanácsbíró, pénztáros, egyházmegyei jegyző, egyházmegyei főjegyző. Tisztségei a Dunántúli Ref. Egyházkerületben: egyházkerületi jegyző, tanácsbíró, missziói előadó. Esperesként a Magyarországi Ref. Egyház Zsinatának tagja, zsinati számvizsgáló (is) volt. Az ifjúsági munka, a gyülekezeti élet és az egyházkormányzás kérdéseivel foglalkozott. 1989-ben a Munkaérdemrend arany fokozata kitüntetést kapta. Egyházi lapokban publikált. A győri Nádorvárosi temetőben nyugszik. 

December 19.: 60 éve halt meg Varga Sándor

Varga Sándor (Nagykanizsa, 1880. január 7. - Balatonfenyves, 1958. december 19.) római katolikus plébános.

A gimnáziumot Nagykanizsán, a teológiát Veszprémben végezte. 1903-ban szentelték pappá. Kápláni évei után 1915-től plébános Marcaltőn, 1926 után Badacsonytomajon. Itt az ő idejében, Fábián Gáspár műépítész tervei szerint épült bazaltkőből a kéttornyú, háromhajós neoromán templom. Megépíttette az iskolát és a paplakot, az ábrahámhegyi iskolakápolnát és tanítói lakást, valamint a Badacsony-kisőrsi iskolát. 1939-ben elkészült az első világháborús hősi emlékmű. Szenvedéllyel szerkesztett szellemes feliratú napórákat. 1946-ban nyugalomba vonult, először Nagykanizsán, majd Balatonfenyvesen élt. Nagykanizsán temették.

December 20.: 80 éve halt meg Szente Arnold

Szente Arnold (Alsólendva, 1861. december 29. - Veszprém, 1938. december 20.) tanár, újságíró.

1885-ben a vágszeredi leányiskolában, 1891-ben a liptószentmiklósi állami polgári iskolában tanított és szerkesztette a Liptó c. hírlapot. 1896-tól 1931-ig, nyugdíjazásáig a veszprémi felsőkereskedelmi iskola tanára. Munkatársa volt a Veszprémi Független Hírlapnak és a Veszprémvármegye c. hetilapnak. 1900. január 21-től az izraelita hitközség képviselőtestületi tagja. Tagja volt a Demokrátia Szabadkőműves Páholynak, a Veszprémi Virradás Páholyban több tisztsége (irodalmi bizottság tagja, helyettes titkár, templomőr, titkár) volt. Alsólendváról néprajzi monográfiát írt. Sírja Veszprémben, a Mártírok úti zsidótemetőben. 

December 21.: 60 éve halt meg Rimanóczy Gyula

Rimanóczy Gyula (Bécs, 1903. január 19. - Budapest, 1958. december 21.) építészmérnök.

A mérnöki diploma megszerzése után több európai tanulmányutat tett. Az olaszos ihletésű, klasszicizálóan modern stílus képviselője. A harmincas években Budapesten villaépületeket és néhány középületet tervezett. A 2. világháború után ipari létesítmények és iskolák tervei fűződnek nevéhez, köztük a Várpalotai Vájáriskola (1950–1951). Pedagógiai munkássága is jelentős: 1954–1958-as években a Magyar Építőművészek Szövetségének Mesteriskolájában tanított. Munkásságát 1953-ban Ybl Miklós-díjjal, 1955-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 

December 23.: 150 éve született Cholnoky Viktor

Cholnoky Viktor (Veszprém, 1868. december 23. - Budapest, 1912. június 5.) író, újságíró, szerkesztő.

(Álnevei: Arne, Paganel, Pelargus, Trivulzio, Viktor.) Cholnoky Jenő és László bátyja. Apja Veszprém főügyésze, Dumas és Verne fordítója volt. A Pápai Reformátuis Kollégiumban és a veszprémi gimnáziumban tanult. 1894-től 1897-ig a Veszprémi Hírlap szerkesztője. 1898-ban megindította a Balatoni Hírlapot, amely 1899-ben megszűnt. 1908-ban Budapestre költözött, többek között a Pesti Naplónál, A Hétnél és más lapoknál dolgozott. A Hétnek pár évig szerkesztője is volt. Újságírói munkásságára a rendkívüli politikai éleslátás és a nagy műveltség volt jellemző. Jelentős novellista, népszerű elbeszélő, aki nagy műgonddal írt, a magyar próza legjobb stílusművészei közt tarthatjuk számon. Írásait különös figurák népesítik be és groteszk helyzetek tarkítják, amelyekkel a modern polgár lelkivilágát ábrázolja. Veszprémben a Vár u. 1. sz. alatti ház falán lírai hangulatú emléktáblája, Várnagy Ildikó alkotása látható. Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben van.

Cholnoky Viktor művei az Eötvös Károly Megyei Könyvtár on-line katalógusában