Ha Veszprém megyeieket kérdezünk, hogy mondjanak egy várat a megyéből, biztos vagyok benne, hogy igen sokan fogják említeni ezt a várat, noha katonai jelentősége nem nagyon volt soha, nem is azért épült. Mégis a környék szerves része, valami, ami mégis fontos és jelentős.
A vár története
A vár építését Vezsenyi László kezdte meg 1387 után pár évvel. Ekkor készülhetett el a 25 m magas lakótorony a hozzátartozó kisebb épületekkel és az udvart körülvevő fallal.
A család először nem itt kívánta felépíteni a várát, hanem a Pécselytől északra fekvő meredek hegyre, a Derék-hegyre, vagy Zádor-hegyre. Az építkezést meg is kezdték, de mivel a területet erőszakkal foglalták el, a várat egy per elvesztése után le kellett hagyniuk, ekkor költöztek Vázsonyba.
A Vezsenyi család férfi ága 1472-ben kihalt, és így a birtokaik visszaszálltak a magyar királyra, aki ebben az időben Hunyadi Mátyás volt, ő pedig Kinizsi Pálnak adományozta, aki bővítésbe kezdett. Ekkoriban alakították ki a négy kisebb toronnyal a külső négyszögletes falat, amelynek belső udvarát emeletes palotaszárnnyal bővítették, sarkában várkápolnával, míg a kaputorony elé az ágyúk elhelyezésére alkalmas védőművet emeltek, majd még mély sáncárokkal vették körül a védelem erősítése érdekében.
A következő változásokat a török idők hozták, amikor is az akkori tulajdonos Horváth család a törökök közeledésére reagálva az addigra már elhagyott pálos kolostort felrobbantotta, és annak követivel a vár falait megerősítette. Az erődítmény így sem volt katonailag jelentős, nagyobb ostromló seregnek nem tudott ellenállni, 1594-ben pár évre el is foglalták.
Képeslap az 1910-es évekből (még több képeslap a Topotéka - Veszprém oldalon)
1649-ben lett a Zichy család birtoka, akik aztán XVII. század közepén barokk kastélyt építettek maguknak, és abba költöztek át a kényelmetlenné váló régi várból. A vár épülete 1756-ig börtön volt, aztán pedig pálinka-főzde. 1857-ben leégett, és már csak a lakótorony volt használható, amelyben kiöregedett cselédek laktak.
A vár innentől már csak pusztult, majd 1954 és 1960 között történt meg a régészeti feltárása és megóvása. A várat jelenleg a nagyvázsonyi önkormányzati tulajdonú Nagyvázsonyi Kinizsi Kulturális és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. üzemelteti, melynek vezetője a mindenkori várnagy.A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. Az egymilliárd forint keretösszegből megújuló Kinizsi-vár a tervek szerint 2020-tól várja látogatóit. A projekt megvalósítását a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit kft. végzi.
Bővebben a témáról
Topotéka - Veszprém - Képeslapok és régi fotók a várról
Nagyvázsonyi Kinizsi vár - Kirándulás a történelembe blog - I. rész, II. rész
