Az, hogy Nagyvázsonyban vár épült a XIV. század végén, természetesen befolyásolta a település történetét és arculatát. Nagyvázsony egyéb nevezetességei és kapcsolatuk a várral a témája a ennek a posztnak.

Pálos kolostor

Kinizsi Pál 1472-ben kapta meg a Nagyvázsonyt Mátyás királytól. 1478-ban hozatott pálosszerzeteseket a településre, és nekik építtette ezt a kolostort. Kinizsi felesége Magyar Benigna volt, Magyar Balázs lánya. A kolostor alapítását Kinizsi az apósával együtt tette meg, és az alapítási összegből 26 személy ellátását lehetett fedezni, ami igen jelentős összegnek számított. A család temetkezési helynek szánta ezt a kolostort, és Kinizsit valóban de is temették el 1494-ben. A kolostor templomát Szent Mihály tiszteletére szentelték föl.

A templom gótikus stílusban épült, hálóboltozat fedte. A templom északi falához épültek hozzá a kolostor épületei. 

A pálos kolostor romjai (forrás)

A szerzetesek által kézzel írt kódexek közül négy fennmaradt a mai napig. Az egyik a veszprémvölgyi apácamonostor számára íródott, kettő Magyar Benigna, Kinizsi Pál felesége számára készült, a negyediket a feltételezések szerint a szomszédos Csepely faluban élt Simon nevű kisnemes kapta.

Bővebb információ a kódexekről: Festetich-kódex, Czech-kódex, Peer-kódex.

A kolostor sajnos nem sokáig működhetett békében, mert a török veszély miatt a szerzetesek 1543-ban elkötöztek belőle, és 1552-ben Veszprém eleste után felrobbantották, hogy ne vehesse be magát a török a falai közé. Köveit többek között a Nagyvázsonyi vár falainak megerősítésére használták fel.

További olvasnivaló:

Kinizsi kolostora Vázsonyban / Papp Szilárd. - p. 52-59. == A királyi udvar építkezései Magyarországon, 1480-1515 

A nagyvázsonyi Szent István templom 

Ez a templom öregebb, mint a vár. A Mindenszentek tiszteletére emelt kőtemplomot a Vezsenyiek építhették a 12-13. század fordulóján, román stílusban. Ez lett a temetkezőhelyük is, de sírjaiknak sajnos nem maradt nyoma. Az épületet Kinizsi Pál felújíttatta, átépíttette gótikus stílusban.  A templom a régi faluban épült, amit azonban a a török veszély közeledtével a lakosok elhagytak, közelebb költöztek a várhoz, így a templom és a falu is omlásnak indult. 

A vázsonyi uradalom 1649-ben került a Zichy-család birtokába, akik csak az 1710-es évektől foglalkozhattak igazán birtokaik fejlesztésével. Ekkor katolikus németeket telepítettek be, és a templomot is felújították, eredeti gótikus fényében helyreállították, majd új berendezéssel látták el. Szent István tiszteletére szentelték újra a templomot. 

A templomban jelenleg évente egyszer van szentmise Nagyvázsony búcsúnapján, augusztus 20-án, de kérésre keresztelők és esküvők helyszínéül is szolgál. 

Az Evangélikus templom (Vári templom)

A török veszéllyel egy időben a reformáció is utat tört hazánkba, és a végvári katonaság jelentős része ezt az új hitet követte. A vázsonyi végvár védelmére rendelt katonák döntő többsége német, akik magukkal hozták s elterjesztették a reformáció tanait. I. Lipót király 1675. január 13- án kiadott rendeletében a nagyvázsonyi végvár őrseregének vallásszabadságot biztosít. Nem sokkal ezután 1683-ban már templomot is építhetnek a Kinizsi-vár területén belül. 1796-ban Gróf Zichy Károly telket adományoz a hívők számára, melyre felépül az új templom, melynek fazsindelyes teteje 1863-ban leég és ekkor bádog- és cserépfedésre cserélik. A templom tornya az idők folyamán megsüllyedt, ezért 1904-ben lebontották, a falakat megerősítették. A toronyban lakó harangok a templom előtti haranglábba kerültek át. A templomot 2011-12-ben felújították.

Zichy-kastély

A Zichy család 1649-től birtokolta Nagyvázsonyt.  Mivel több birtokuk is volt, nem töltötték itt az egész évet, és eleinte a Kinizsi-várat használták szállásnak ami azonban elavult lett és kényelmetlen, ezért 1762-ben barokk kastély megépítésébe fogtak. A kastélyt aztán 1815 és 1820 között klasszicista stílusban átépítették. Jelenleg szállodaként üzemel.

Kinizsi Pál lovas szobra

A bronz szobor Szabó Iván szobrászművész alkotása, és 1964-ben készült. A vár melletti dombon áll. Kinizsi lovának mind a négy lába érinti a földet, a ló feje leszegve, a lovas egyenes tartással, szőrén üli meg a lovat. A formák lekerekítettek, egyszerűek.