Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének blogja

Megyei Morzsák

Évfordulók a jövő héten (december 10 - 16.)

2018. december 08. - DAnna

Ács János (1954 - 2008)

Kellemen Károly (1859 - 1928)

Szladik János (1828 - 1893)

Gáty Ferenc (1899 - 1993)

Antall József (1932 - 1993)

Asbóth János (1768 - 1823)

Kolossváry Endre (1858 - 1938)

Peremartoni Nagy Sándor (1883 - 1978)

Gőgös István (1928 - 2004)

Szigeti Árpád (1938 - 2012)

Jaskó Sándor (1910 - 1998)

Szabó Imre (1843 - 1912)

December 10.: 10 éve halt meg Ács János

Ács János (Kaposvár, 1954. szeptember 12. - Veszprém, 2008. december 10.) kertészmérnök, polgármester.

1976-ban a Kaposvári Élelmiszeripari Szakközépiskolában érettségizett, majd a Kecskeméti Kertészeti Főiskolán tanult. 1989-ben a Budapesti Kertészeti Egyetemen szerzett oklevelet. 1978-tól 1984-ig a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban gyakornok. 1984 és 1992 között a Badacsonyi Hegyközségí Szövetkezetnél ágazatvezető, majd kereskedelmi főágazat-vezető. 1992-1998-as években Schöller-Budatej Bt regionális kereskedelmi vezetője. 1998-tól haláláig Tapolca város polgármestere. 2003-tól a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség Veszprém Megyei Önkormányzati Tagozatának elnöke. A Szigligeti Hegyközség alapítója és hegybírója. 2005-ben Ezüstlánc Díjat, 2010-ben Veszprém Megye Közgyűlésétől (posztumusz) Veszprém megye tiszteletbeli polgára címet kapott. 

December 11.: 90 éve halt meg Kellemen Károly

Kellemen Károly (Mohács, 1859. június 6. - Sümeg, 1928. december 11.) tanár.

Tanulmányait Mohácson, Baján, Pécsett és a Kecskeméti Református Főgimnáziumban, valamint a budapesti tudományegyetemen végezte. 1880-ban középiskolai tanári és doktori oklevelet szerzett. Előbb Ditróban (Csík vármegye), 1885-től a Sümegi Reáliskolában tanár, 1893-tól 27 évig igazgató. A helyi történeti hagyományok ápolását szorgalmazta, így a már-már feledésbe menő Kisfaludy-kultusz felélesztését, és Ramassetter Vince emlékének fokozottabb ébrentartását támogatta. 1899-ben az alreál iskolát állami intézménnyé szervezte át. 

December 12.: 125 éve halt meg Szladik János

Szladik János (Pápa, 1828. június 24. - Pápa, 1893. december 12.) postamester.

Fiatalkorában kőművesként dolgozott. 1848 nyarán jelentkezett nemzetőrnek, tüzér kiképzést és őrmesteri rangot kapott. Világos után postai szakképzettséget szerzett és a pápai postahivatal főnökeként dolgozott. Még életében adományokat tett szociális intézmények javára. Végrendeletében házát a városra hagyta, az épület ma is szociális célokat szolgál. Pápán utcanév őrzi emlékét. 

December 12.: 25 éve halt meg Gáty Ferenc

Gáty Ferenc (Pápa, 1899. február 10. - Veszprém, 1993. december 12.) református lelkész.

Gimnáziumba Pápán járt. Teológiai tanulmányait is szülővárosában kezdte, majd 1922 és 1924 között Skóciában, Aberdeenben és Edinburghban folytatta. Hazatérve 1924-től 1927-ig hitoktató Veszprémben. 1928-tól 1984-ig, nyugdíjba vonulásáig, 56 éven át Felsőörs ref. lelkipásztora. A gyakorlati teológia és az egyházi zene területén folytatott tudományos kutatótevékenységet. 

December 12.: 25 éve halt meg Antall József

Antall József (Budapest [Pestújhely], 1932. április 8. - Budapest, 1993. december 12.) tudománytörténész, miniszterelnök.

Antall József miniszter fia. 1950-ben a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett. A budapesti tudományegyetemen 1955-ben magyar-történelem, 1962-ben levéltár-könyvtár-muzeológia szakon szerzett oklevelet. Az Országos Levéltár munkatársa volt, 1957-1959-ben gimnáziumban tanított. 1964-től az Orvostörténeti Könyvtár munkatársa, 1974-től főigazgatója. 1990-től a Magyar Köztársaság első miniszterelnöke. Édesapjának Orosziban 1945 előtt földbirtoka volt, 1956 után sokat tartózkodott a Somlón. Ifj. Antall Józsefet is sok szál kötötte apja szülőfalujához és annak környékéhez, a Somló-hegyhez. Emlékét őrző műalkotások: Oroszi községben a művelődési ház homlokzatán (apjával közös), a Somló-hegyi Szent István-kilátón, Paloznakon a Polgármesteri Hivatal előcsarnokában az új faluház 1993. április 30-i felavatásának évfordulójától (1994-től) tábla, Balatonfüreden 2003-tól emlékmű, Kő Pál szobrászművész alkotása őrzi emlékét. Eötvös József életművét kutatta. Orvostörténeti, társadalmi és politikai írásai jelentek meg. 

December 13.: 250 éve született Asbóth János

Asbóth János (Nemescsó, 1768. december 13. - Zombor [Szerbia], 1823. június 19.) természettudós.

Fia, Lajos, a szabadságharc honvédtábornoka volt. 1782-től a soproni középiskolában, 1788-tól Göttingen egyetemén tanult. 1791-ben visszatért hazájába. Előbb a lőcsei, majd 1796-tól a késmárki gimnázium filozófia és természetrajz tanára. 1801-től Festetics György meghívására a keszthelyi Georgikon igazgatója, a gazdasági tudományok tanára, közben 1806-ban a Festetics összes uradalmának jószágigazgatója is. 1820-tól a Bács vármegyei koronauradalmak kormányzója volt. Több külföldi tudós társaság tagjává választotta. 1803 szeptemberében járt Veszprémben, tapasztalatairól még az évben, Bécsben megjelent tanulmányában számolt be. A várost a Vár és környezete alapján Selmechez hasonlította. Foglalkozott a város korabeli társadalmának összetételével, gazdasági és kereskedelmi lehetőségeivel. Erősen érdeklődött Veszprém vízellátása, a Séd malmai és a Tumler-féle vízvezetékrendszer iránt. 

December 13.: 80 éve halt meg Kolossváry Endre

Kolossváry Endre (Veszprém, 1858. december 24. - Budapest, 1938. december 13.) gépészmérnök, helyettes államtitkár.

Kolossváry Dezső testvére. Középiskoláit Kalocsán, Pápán és Pozsonyban végezte. 1882-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett és magántanári képesítést kapott a budapesti műegyetemen. Előbb a MÁV, majd a Posta szolgálatába lépett. 1909-től a Posta és Távírda Igazgatóság műszaki osztályának vezetője, 1928-ban helyettes vezérigazgatóként vonult nyugalomba. Nevéhez fűződik a távíró- és az interurbán távbeszélő-hálózatok kiépítése, az automata telefonközpontok létesítése, az első nagyadó felállítása. Egyik kezdeményezője volt a nemzetközi távíró- és távbeszélő-szövetségek megalakulásának, első 1908. évi kongresszusának. Munkássága elismeréseként számos kitüntetést kapott. 1928-ban, 46 évi szolgálat után vonult nyugalomba. 

December 13.: 40 éve halt meg Peremartoni Nagy Sándor

Peremartoni Nagy Sándor (Temesvár, 1883. március 11. - Sümeg, 1978. december 13. ) faipari mérnök, igazgató

Selmecbányán, az Erdészeti Főiskolán, Budapesten és Berlinben a Kereskedelmi Akadémián szerzett oklevelet, majd a Berlini Tischlerschule elvégzésével megszerezte a faipari mérnöki képesítést is. Ennek birtokában négy éven át egy német cég oroszországi fűrészüzemeit vezette, majd három évig Romániában erdőkitermeléseket irányított. Hazatérése után Budapesten megalapította és vezette a Nagy és Kéky Asztalosipari Szerszámgyárat. Az 1. világháborúban három évig az orosz és szerb frontokon küzdött, tartalékos tüzérfőhadnagyként szerelt le. 1917-től az Állami Faértékesítő Hivatal szakértője, az 1921–1927-es években a Veszprémi Faipari Rt. (ma Balaton Bútorgyár) vezérigazgatója. Később az Erdőbirtokosok Országos Szövetségénél szaktanácsadó, 1938-tól magyar királyi kormányfőtanácsos, 1939 és 1944 között a Magyar Fa Rt. ügyvezető igazgatója. Súlyos betegsége miatt 61 éves korában állásáról lemondott és végleg Balatonfüredre költözött. Itt még 1920-ban kisebb földbirtokot vásárolt és nyaralót épített. Ettől kezdve szenvedélyes buzgalommal fáradozott Balatonfüred fejlesztésén. 1924–1925-ben a sétány keleti végén, saját költségén töltést építtetett. Kezdeményezésére a létesített kis-sétány végén megépült az Esterházy-strand. 1925-ben a vitorlássport fellendítésére megalapította a Balatoni Yacht Club balatonfüredi osztályát, vízparti ingatlant szerzett, azon felépítette a klubházat (később vízirendőrség). 1926-ban megalapítója és ügyvezető elnöke a Balaton Művészkolónia Egyesületnek. Ennek révén számos neves festő- és szobrászművész települt nyaranta, vagy végleg Balatonfüredre. Bekapcsolódott Füred területrendezésébe, mérnöki irodája révén fellendítette a ház- és nyaralóépítéseket. 1931-ben Balatoni Figyelő címmel újságot alapított, amelynek kiadója és szerkesztője volt. A Van-e jövője Balatonfürednek? című röpiratában felvetett elképzelései jórészt megvalósultak. 2004-ben (posztumusz) Pro Urbe díjat kapott, az Esterházy Starnd előtti tér nevét viseli. Életének 96. évében hunyt el. A balatonarácsi római katolikus temetőben nyugszik. 

December 14.: 90 éve született Gőgös István

Gőgös István (Dabrony, 1928. december 14. - Pápa, 2004. április 28.) szövetkezeti elnök.

1964-ben a keszthelyi Jedlik Ányos Mezőgazdasági Technikumban érettségizett. 1959-ig mezőgazdasági dolgozó, 1959–1962-es években a Dabronyi Szabadság Tsz állattenyésztési brigádvezetője. 1962 és 1991 között a Nagyalásonyi Táncsics Tsz-ben üzemegység-vezető, szövetkezeti elnök. 1962-től MSZMP tag, 1968-tól 1972-ig járási pártbizottsági tag, 1972–1976-os években megyei pártbizottsági tag, 1972 és 1985 között a Veszprém Megyei Tanács, és a Megyei Mezőgazdasági Bizottság tagja. 1964-től 1976-ig Dabrony község tanácstagja. Elnöksége idején a termelőszövetkezet öt alkalommal nyerte el a Kiváló Szövetkezet címet, egyszer a Minisztertanács Vörös Zászlaja kitüntetést.

December 15.: 80 éve született Szigeti Árpád

Szigeti Árpád (Kaposvár, 1938. december 15. - Veszprém, 2012. augusztus 27.) tejipari szakmérnök, igazgató.

1956-ban a Kaposvári Mezőgazdasági Technikumban érettségizett. 1961-ben Gödöllői Agrártudományi Egyetemen mérnöki, 1963-ban tejgazdasági, tejipari szakmérnöki oklevelet, 1970-ben egyetemi doktor címet szerzett. 1974-ben a Közgazdaságtudományi Egyetemen vállalatelemzés szakon végzett. 1963–1965-ben üzemszervező, üzemvezető Kaposváron, 1965-től 1972-ig főmérnök Zalaegerszegen, 1972–1974-ben főmérnök, mb. igazgató, 1974 és 1991 között igazgató Veszprémben, a Tejipari Vállalatnál. 1980-tól 1989-ig a Magyar Élelmiszer Tudományos Egyesület országos elnökségének tagja, 1981 és 1989 között a Veszprém Megyei Élelmiszer Tudományos Egyesület elnöke. Az 1982–1987-es években a Veszprém Megyei Gazdaságfejlesztési Bizottság, 1980 és 1987 között a Városfejlesztési Bizottság elnöke, Veszprémben. Nevéhez fűződik a keszthelyi, veszprémi tejfeldolgozó üzemek megépítése, a pápai üzem rekonstrukciója, a jégkrém-gyártó üzem megépítése, valamint a Camembert sajtcsalád meghonosítása, és gyártása Veszprémben. Munkája során elsősorban a hazai sajtgyártás automatizálása, ismert külföldi sajtok honosítása, jégkrém-gyártásával foglalkozott.

December 15.: 20 éve halt meg Jaskó Sándor

Jaskó Sándor (Besztercebánya, 1910. november 18. - Budapest, 1998. december 15.) geológus.

A föld- és ásványtudományok kandidátusa (1958), doktora (1975). A budapesti tudományegyetem természetrajz–földrajz szakán 1934-ben tanári, 1935-ben bölcsészdoktori, 1943-ban magántanári képesítést szerzett. 1934 és 1950 között a budapesti tudományegyetemen tanársegéd, magántanár. Közben 1934–1936-ban Svájcban, Ausztriában és Olaszországban az Alpok barlangjait tanulmányozta. 1942 után a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársa, 1958 és 1964 között az Országos Földtani Főigazgatóság osztályvezetője, 1964-től 1971-ig az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat kiemelt főmérnöke. 1966–1967-ben a Mongol–Magyar Földtani Expedíció tagja. Barlangtannal, hegységszerkezet-tannal, karszthidrológiával foglalkozott. Részt vett az Aggteleki-cseppkőbarlang feltárásában, további 16 km hosszúságú, új barlangágat fedezett fel, majd részt vett a bükkszéki olajmező feltárásában is. A Bakony hegységben több, addig ismeretlen őslényt azonosított. Földtani térképfelvételeket végzett a Dunántúli-középhegységben is. 

December 16.: 175 éve született Szabó Imre

Szabó Imre (Tihany, 1843. december 16. - Budapest, 1912. május 17.) jogász, ügyész, országgyűlési képviselő.

A gimnázium négy alsó osztályát a veszprémi piaristáknál, az 5. és 6. osztályt a győri bencéseknél, a 7. és 8. osztályt a székesfehérvári cisztercieknél végezte. A budapesti tudományegyetemen jogi diplomát kapott. 1869-től alügyész a veszprémi törvényszéknél, 1873-tól királyi ügyész. 1874-ben kötött házasságot a veszprémi Wurda család lányával, Ludmillával. Négy gyermekük született, köztük két fiú: Iklódy-Szabó Andor és -János. 1875-től a veszprémi püspökség jogtanácsosa és jószágigazgatója, majd a Veszprémi Takarékpénztár jogtanácsosa. 1890 és 1900 között Veszprém országgyűlési képviselője a Szabadelvű Párt színeiben. 1897-ben Budapestre költözött. A Balaton egyik veszprémi szerelmese volt: elnöke a Balatoni Halászati Rt.-nek, tulajdonosa (1880-tól) egy csopaki nyaralónak és két balatoni vitorlás hajónak, amelyek közül a Sólyom nevűvel 1911-ben versenyt is nyert. A budapesti Farkasréti temetőben nyugszik. 

A bejegyzés trackback címe:

https://megyeimorzsak.blog.hu/api/trackback/id/tr6814375533

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása