A helyismereti, honismereti munka igen régi keletű, de sokáig inkább úri passzió, egyéni hobbi volt. Intézményesített keretek között csak a XIX. század vége felé jelenik meg.

Honismeret vagy helyismeret? Helyismeret vagy helytörténet? Mégis mi ez? Merre induljon az, aki érdeklődik iránta?

Kedves Olvasóink! A blogon minden hónap elsején jelentkezünk egy kvízzel, amit az előző hónap posztjaiból állítunk össze. A rejtvényben a számok mindig ugyanazt a betűt jelentik (jelenleg például minden 2-es szám fölé érdemes egy "A" betűt írni). Könnyítésként az első…

Július nagy részben (július 10-27) a könyvtár zárva tart,de szerencsére a blog technikai lehetőségei megengedik, hogy az előre megírt posztok automatikusan megjelenjenek. Ebben a hónapban arról szólnak majd az írások, hogy mit NEM csinálunk ebben a három hétben, ellentétben az év többi részével,…

Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye 57 db kéziratos dokumentummal gyarapodott 2017-ben. Ez egy csendes építkezés, hiszen nincs sajtóvisszhangja, nem tartozik hozzá könyvbemutató, újságcikk, nem találkozhatunk ezekkel az írásokkal a könyvesboltokban sem.

Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményében több, mint 6300 kéziratot őrzünk. A tavalyi (2017) évben 57 kézirat érkezett be hozzánk.

Dezséri Gyula (1850 - 1928) Zugor Ferenc (1930 - 1993) Bartha László (1908 - 1998) Erdélyi Dezső (1868 - 1939) Makkay Miklós (1900 - 1978) id. Badáczy Lajos (1902 - 1958) Táncz Menyhért (1743 - 1800) Bittera Gyula (1893 - 1970) Wéber László (1938 - 2009) Horváth László (1943 - 1988)

Szeretnénk pár a múlt évben könyvtárunkba érkezett könyvet ajánlani. Az alább bemutatott könyvek - a hónap témájához igazodva - mind kétszáz évnél régebbi történésekkel foglalkoznak. 

Szokás egyes települések korát a legkorábbi fennmaradt írásos emlék alapján meghatározni. Igen, végül is, így van egy dátum, amire építeni lehet, amire rá lehet mutatni, hogy "igen, akkor már ezt a falut valaki valakinek oda adományozta, tehát létezett". Éppen itt a lényeg, hogy akkor a település…

A várat nem a hegy legmagasabb pontjára – ahol ma a Szent István kilátó áll –, hanem annak Dobára néző északi nyúlványára, egy különálló bazaltkúpra építették. A szabálytalan alaprajzú, belső tornyos és több udvarral ellátott várat csak déli irányból lehet megközelíteni, a többi oldalról meredek…