Honismeret vagy helyismeret? Helyismeret vagy helytörténet? Mégis mi ez? Merre induljon az, aki érdeklődik iránta?
Honnodat, - annak természeti kincseit, szépségét csak kevéssé is esmérni, több, mint országokat látni.
Aki szülőföldje alánézéséből kél tengerekre, hogy világot láthasson, hasonló ahhoz, ki valamely messze látszó bolygótűz után siet, és lába alá nem vigyázván, arany ércekbe botlik meg, és azokon magát öszvetöri.
Oláh János
Fogalmi meghatározások, csak úgy szárazon
Helyismeret: elsősorban könyvtári közgyűjteményeket jelenti; a településre vonatkozó információkat, dokumentumokat, valamint ezek felkutatásával, gyűjtésével, rendszerezésével, feldolgozásával, közreadásával kapcsolatos tevékenységet jelöl.
Helytörténet: egyrészt jelöli a helység történelmi, társadalmi fejlődésének folyamatát, a múltra vonatkozó forrásinformációkat, adatokat, másrészt történelemtudományi tevékenységre utal, amelynek során a kutató a hely történelmének múltját tanulmányozza, a történelem helyi eseményeit a forrásanyagok alapján feltárja. Tudományos igényű kutatómunkát is jelent, amelynek eredménye a helytörténetírás: tanulmányok, szemelvények, monográfiák, összefoglaló, szintetizáló tudományos munkák.
Honismeret: közművelődési tevékenységet, tömegmozgalmat jelent. Két fő iránya van:
1. Kutató és gyűjtőmunka: a környék természeti és társadalmi valóságának a felkutatására, összegyűjtésére. Jellemzője, hogy a résztvevők öntevékenységére, aktivitására épít.
2. Publikálás: a honismereti információk terjesztése, közvetítése, eljuttatása a lakosság széles rétegeihez: könyvek, cikkek, előadások stb. segítségével; - tehát ismeretterjesztő tevékenységet jelent.
A három fogalom szorosan kapcsolódik is egymáshoz, különbségeik ellenére szervesen összefüggő egységet alkotnak.
A helyismereti munka helye az országos könyvtári rendszerben
Az ország könyvtári rendszere több szintre oszlik. Az első szinten, az országos gyűjtőkörrel rendelkezdő könyvtárak (pl. Országos Széchenyi Könyvtár) a maguk (szak)területén mindent gyűjteni próbálnak. A második szinten a valamilyen területi illetékességgel bíró könyvtárak (pl. megyei könyvtárak, régen járási könyvtárak) az adott területre vonatkozó anyagokat gyűjtik. Egy kis települési könyvtár a saját településére vonatkozó anyagokat gyűjti. Azonban a könyvtárosi munka nem áll meg ott, hogy mindent hörcsögként felhalmozunk, ezeket a dokumentumokat aztán fel kell tárni, azaz a tartalmát valamilyen módon kereshetővé tenni. Erre több (a technika fejlődésével egyre több) módszer kínálkozik. A feltárás részletessége a gyűjtött terület méretével (elvileg) fordított arányosságban van, azaz minél kisebb területről, minél koncentráltabb anyag érkezik be, annál részletesebben érdemes feltárni. Azaz egy, az országban megjelelő kis helyi lap minden példánya megtalálható az OSZK-ban is, de digitalizált, kereshető formában valószínűleg a megyei, vagy az adott települési könyvtárban lesz fellehető.
Egy kis tili-toli...
Ez ugye egészen egyszerűnek tűnik. De nem az. Mik is a buktatók? Nézzük például Veszprém megyét! A megye határai az elmúlt 150 évben is többször változtak. Egy-egy település akár többször is gazdát válhatott (pl. Keszthely). Amikor a város a megye része volt, nyilván minden vele kapcsolatos anyag helyismeretinek számított. Ugyanakkor Zala megye viszont nem gyűjtötte. Aztán fordítva. A megyei hatókörű lapok is e szerint választottak maguknak témát. A XX. század elején tihanyi híreket pl. nem nagyon lehetett olvasni a Veszprém megyei újságokban, míg a Balaton déli partján lévő, ma Tolna megyéhez tartozó településekről annál inkább.
A sárga terület Veszprém megye 1929-ben
Hol foglalkoznak még helyismerettel?
A helyismereti, helytörténeti kutatómunka két másik nagy központja egy-egy településen a levéltár és a múzeum. A munka és a gyűjtőkor elvileg elég jól el van osztva ebben az intézményi háromszögben. A könyvtár a nyomtatott örökségünket gyűjti, a levéltár a kis példányszámban, hivatalokban, vagy magánkézben felgyűlt iratokat, régi okleveleket míg a múzeum a tárgyi emlékeket. De mindenhol akadnak átfedések.
Veszprémben a három alappillér:
