Ha bárkit megkérdezünk, mire való a könyvtár, akkor elsősorban azt mondaná, hogy a könyvek tárolására, szolgáltatására. De a könyvtárakban új könyvek is készülnek.

A könyvtár, mint könyvkiadó

Igen sok könyvtár foglalkozik könyvkiadói tevékenységgel. A könyvtárosok munkájuk során rengeteg olyan esettel találkoznak, amikor nehezen, vagy egyáltalán nem tudják megtalálni a választ az olvasó kérdésére azon egyszerű oknál fogva, hogy azt még eddig senki nem válaszolta meg. Így aztán a könyvtárosoknak igen sok ötletük támadhat arra nézve, hogy miről kellene, vagy lehetne könyvet írni. Nyilván nem mindegyikből lesz aztán valóban nyomdakész alkotás, de jó pár eljut a megvalósítás végső fázisáig.

Válogatás az Eötvös Károly Megyei Könyvtár által kiadott könyvekből

Bakony-balatoni kalendárium, 1991 / [szerk. Varga Béla] ; [kiad. a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár]. - Veszprém : EKMK, 1990 (Veszprém : EKMK Ny.).

A kalendárium 1991-től 2005-ig minden évben megjelent, és igen népszerű volt. Már volt benne évfordulónaptár, jelezte az utcanév változtatásokat, tartalmazta a fontosabb intézmények elérhetőségeit. A lényeges adatok mellet pedig anekdotákat, novellákat, verseket és recepteket is lehetett benne olvasni.

Séta a történelmi Veszprémben : válogatás az Eötvös Károly Megyei Könyvtár képeslapgyűjteményéből / [összeáll. és szerk. Faa Judit, Szabóné Vörös Györgyi] ; [közrem. Balogh Gyula, Csiszár Miklós] ; [ford. Falussy Boglárka, Melich Dóra]. - Veszprém : Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 2017 (Veszprém : OOK Press).

A tavaly novemberben megjelent kiadvány a helyismereti részleg képeslapgyűjteményében található régi képeslapok segítségével kalauzolja el egy sétára az olvasót a történelmi Veszprém utcáin. A kép aláírások és összekötő szövegek angol és német nyelven is olvashatók, így kitűnő ajándék a város iránt érdeklődő külföldieknek.

A veszprémi patikák története / Hogya György ; [szerk. Szabóné Vörös Györgyi]. - Veszprém : Eötvös Károly Megyei Könyvtár, 2017 (Veszprém : OOK-Press).

A könyvtár időnként külsős helytörténeti kutatók munkáinak megjelentetésében is közreműködik. 

Természetesen idén is készülünk egy kiadvánnyal, mely terveink szerint az Országos könyvtári napok keretében október elején jelenik majd meg.

Kúr Géza (1893 - 1981)

Timár József (1885 - 1958)

Tatai Zoltán (1928 - 2010)

A Szent István kilátó felavatása a Somló-hegyen

Gosztola István (1896 - 1943)

Vadaspark nyílik a Fejesvölgyben (Kittenberger ZOO)

Az első veszprémi Éneklő Hét

Egy helyismereti részlegben rengeteg dokumentumot őriznek (könyvek, folyóiratok, plakátok, szórólapok, képeslapok), melyek tele vannak adattal az adott terület múltjával kapcsolatban. Ki mikor milyen tisztséget töltött be egyes intézményekben, mikor avatták fel a szobrokat, ki hol milyen műhelyt, boltot nyitott, és sok hasonló apróság. Az adatok ott vannak, de ki kell őket nyerni.

László Dezső (1893 - 1949)

Patka László (1948 - 2008)

Vörös János (1891 - 1968)

Dobák Lajos (1928 - 2006)

Rosta Ferenc (1913 - 1978)

Fenyvessy László (1893 - 1963)

Schmidt Ferenc (1881 - 1958)

50 éve nyílt meg a szabadtéri mozi Veszprémben

A Mária-kút felavatása

A Balaton-felvidék tanúhegyei között szerényen bújik meg a Tóti-hegy. Nincs várrom, sem kilátó a tetején. Nincsenek égbe szökő bazaltorgonái sem, így látszólag semmi nem indokolja, hogy felmásszunk rá. Főleg, hogy ott van a közelben az összes "nagyágyú", a Badacsony, a Szent György-hegy és a Csobánc is a varázslatos kincseivel. Legnagyobb értéke egyébként épp apró termetében és pici csúcsában - vagy inkább kúpjában - rejlik. A 347 méteres Tóti-hegy teteje tényleg egy apró kúp, melyen egy húsz fős csapat kényelmesen el sem férne. Így viszont egyetlen pontból, kilátó nélkül is olyan káprázatos, 360 fokos panorámát nyújt a Balatonra, a Balaton-felvidékre, a Tapolcai-medencére, amit semmi más a környéken.

80 éve, 1938-ban mindenki Szent Istvánra figyelt, halálának 900 éves évfordulója kapcsán. Az országban a Szent István emlékév eseményei kapcsán mindenhol jeles események zajlottak, létesítményeket adtak át, és körbejárt az Aranyvonat. 

Hogy Veszprém megye és Veszprém városa hogyan vette ki  részét az ünneplésből, ezt fogjuk körüljárni augusztus hónapban.

Ezt a posztot ott kell kezdeni, ahol az előző abbamaradt: 1952-ben önálló intézmény lett a megyei könyvtár. Még nem illethetjük mostani nevén, mert Eötvös Károly nevét csak 1968-ban vette fel. 

A kezdetek

A megalakuláskor tehát a könyvtárnak még nem volt önálló épülete, hanem a múzeum épületében "lakott" továbbra is. Tevékenységi körében már ekkor is megjelent a megyére vonatkozó irodalom gyűjtése, és nyilván feladat volt ez a korábbi, a múzeummal összevont működés idején is, az első nagyobb könyvadományt még Hornig Károlytól kapták 1903-ban.   

A honismereti mozgalom 1960-ban vált széleskörű, a Hazafias Népfront és a Népművelési Intézet által támogatott közös üggyé. Néprajzi és nyelvjárási gyűjtések, helyismereti kutatások indultak. 1964-ben művelődési miniszteri határozat foglalkozott helytörténeti gyűjteményekkel. 

1968-ban a névadással egy időben történt meg a költözés is a volt püspöki jószágkormányzóság épületébe. Ekkor a múzeum és könyvtár gyűjteménye szétvált. 

 Az "új" épületben

Az épület természetesen csak a könyvtárnak új. A jószágkormányzóságot 1901-1902-ben emelték Schmahl Henrik tervei alapján, historizáló, neogótikus stílusban a Püspökkert déli sarkában. A Püspökkert kifejezés arra utal, hogy régen itt nem egyszerű park volt, hanem egy jól működő kert (üvegházzal és gyümölcsössel), melyet a török megszállás után romokban álló városban Padányi Bíró Márton püspök hozott létre. A veszprémi püspökségnek igen kiterjedt birtokhálózata volt, melyet Veszprémből irányítottak, erre szolgált a jószágkormányzóság intézménye, mely korábban nem itt működött. A kert szélén már 1901 előtt is álltak épületek, melyek gazdasági célokat szolgáltak. A jószágkormányzóság kialakításakor tulajdonképpen az egyik ilyen épületet alakították át (többek között emeletet húztak fel rá). A felszentelésre 1902. február másodikán került sor. A 2. világháború után az épületet államosították, és 1948-ig ifjúsági házként, majd Közalkalmazottak klubjaként működött. De volt itt plébániai hivatal, iskolai konyha és turistaszálló is. A Püspökkert nyilvános park lett, nevét Színházkertre változtatták.

A könyvtár épülete az 1950-es években

A könyvtár a beköltözést követően már ebben az épületben maradt, de az épület később még tovább alakult, a részlegek is ide-oda költöztek, átalakultak benne. A helyismereti gyűjtemény (fizikailag) a régi időkben az olvasóterem sarkában, pár katalógusfiók formájában kezdett alakot ölteni. Az épületet 1998-ban jelentősen átalakították, és kibővítették, és a helyismereti gyűjtemény 2003-ig a olvasótérbe került. 2003-ban költözött be aztán az épület északi szárnyába, egy csendes, hűvös, a régi könyveknek és az elmélyült kutató munkának sokkal inkább megfelelő helyre.

A könyvtár felújított és kibővített épülete

Gyűjteményi jellegzetességek

Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye a Veszprém megyével kapcsolatos irodalmat gyűjti. Arra törekszik, hogy lehetőleg ebben a tekintetben a gyűjtemény teljes körű legyen. (A megyehatár változások bonyodalmairól már egy korábbi posztban volt szó.) A célkitűzésből adódik, hogy ez az állomány elsősorban a megőrzést és kutatást szolgálja, tehát kölcsönözni innen könyvet vagy egyéb dokumentumot nem lehet, de nyilván sok olyan könyv van, melynek további példányai a szabadpolcos állományban megtalálhatók. 

Az "ami ide bekerül, az nem jut ki többet" elvnek másik következménye, hogy ezekből a könyvekből nem selejtezünk egyet sem. Ha megrongálódik, javításra kerül, ha végképp menthetetlen, akkor esetleg lecseréljük egy ugyanolyan, de jobb állapotú példányra. Az egyre gyarapodó könyvek mellett ott van még a szintén egyre gyarapodó folyóirat, kézirat, aprónyomtatvány és plakát állomány. A fentiekből nyilvánvaló, hogy előbb vagy utóbb ezt a helyet is kinövi majd a részleg, és akkor újabb változások következnek. 

Addig is a megyei könyvtár északi szárnyában (egy légkondicionálás nélkül is kellemesen hűvös helyen) sok-sok régi és kevésbé régi könyv várja a Veszprém megye múltja és jelen iránt érdeklődőket. 

GEO: GCLIBR a Könyvtáros láda (GCLIBR)

Gáthy Zoltán (1856 - 1928 )

Makara György (1821 - 1893)

Gáldonyi Béla László (1928 - 1999)

Telcs Ede (1872 - 1948)

Stiller Jolán (1898 - 1993)

10 éves a Veszprémi Aréna

Nemes Dénes (1853 - 1928)

Lajos Gábor (1943 - 2002)

Medgyessy Ferenc (1881 - 1958)

Az ügy helytörténeti vonatkozása maga a tárgyalás, ami Veszprémben zajlott.

1965. december 31-én az Aggteleki Nemzeti Park Baradla-barlangrendszerében táborozott és túrázott egy középiskolás, egyetemista lányokból és fiúkból álló fiatal barlangászcsoport. Szilveszteri túrájukon valamilyen mérgezés, vagy oxigénhiányos állapot miatt egy órán belül többen rosszul lettek, hárman életüket is vesztették.

A helyismereti, honismereti munka igen régi keletű, de sokáig inkább úri passzió, egyéni hobbi volt. Intézményesített keretek között csak a XIX. század vége felé jelenik meg.