Ezt a posztot ott kell kezdeni, ahol az előző abbamaradt: 1952-ben önálló intézmény lett a megyei könyvtár. Még nem illethetjük mostani nevén, mert Eötvös Károly nevét csak 1968-ban vette fel.
A kezdetek
A megalakuláskor tehát a könyvtárnak még nem volt önálló épülete, hanem a múzeum épületében "lakott" továbbra is. Tevékenységi körében már ekkor is megjelent a megyére vonatkozó irodalom gyűjtése, és nyilván feladat volt ez a korábbi, a múzeummal összevont működés idején is, az első nagyobb könyvadományt még Hornig Károlytól kapták 1903-ban.
A honismereti mozgalom 1960-ban vált széleskörű, a Hazafias Népfront és a Népművelési Intézet által támogatott közös üggyé. Néprajzi és nyelvjárási gyűjtések, helyismereti kutatások indultak. 1964-ben művelődési miniszteri határozat foglalkozott helytörténeti gyűjteményekkel.
1968-ban a névadással egy időben történt meg a költözés is a volt püspöki jószágkormányzóság épületébe. Ekkor a múzeum és könyvtár gyűjteménye szétvált.
Az "új" épületben
Az épület természetesen csak a könyvtárnak új. A jószágkormányzóságot 1901-1902-ben emelték Schmahl Henrik tervei alapján, historizáló, neogótikus stílusban a Püspökkert déli sarkában. A Püspökkert kifejezés arra utal, hogy régen itt nem egyszerű park volt, hanem egy jól működő kert (üvegházzal és gyümölcsössel), melyet a török megszállás után romokban álló városban Padányi Bíró Márton püspök hozott létre. A veszprémi püspökségnek igen kiterjedt birtokhálózata volt, melyet Veszprémből irányítottak, erre szolgált a jószágkormányzóság intézménye, mely korábban nem itt működött. A kert szélén már 1901 előtt is álltak épületek, melyek gazdasági célokat szolgáltak. A jószágkormányzóság kialakításakor tulajdonképpen az egyik ilyen épületet alakították át (többek között emeletet húztak fel rá). A felszentelésre 1902. február másodikán került sor. A 2. világháború után az épületet államosították, és 1948-ig ifjúsági házként, majd Közalkalmazottak klubjaként működött. De volt itt plébániai hivatal, iskolai konyha és turistaszálló is. A Püspökkert nyilvános park lett, nevét Színházkertre változtatták.
A könyvtár épülete az 1950-es években
A könyvtár a beköltözést követően már ebben az épületben maradt, de az épület később még tovább alakult, a részlegek is ide-oda költöztek, átalakultak benne. A helyismereti gyűjtemény (fizikailag) a régi időkben az olvasóterem sarkában, pár katalógusfiók formájában kezdett alakot ölteni. Az épületet 1998-ban jelentősen átalakították, és kibővítették, és a helyismereti gyűjtemény 2003-ig a olvasótérbe került. 2003-ban költözött be aztán az épület északi szárnyába, egy csendes, hűvös, a régi könyveknek és az elmélyült kutató munkának sokkal inkább megfelelő helyre.
A könyvtár felújított és kibővített épülete
Gyűjteményi jellegzetességek
Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye a Veszprém megyével kapcsolatos irodalmat gyűjti. Arra törekszik, hogy lehetőleg ebben a tekintetben a gyűjtemény teljes körű legyen. (A megyehatár változások bonyodalmairól már egy korábbi posztban volt szó.) A célkitűzésből adódik, hogy ez az állomány elsősorban a megőrzést és kutatást szolgálja, tehát kölcsönözni innen könyvet vagy egyéb dokumentumot nem lehet, de nyilván sok olyan könyv van, melynek további példányai a szabadpolcos állományban megtalálhatók.
Az "ami ide bekerül, az nem jut ki többet" elvnek másik következménye, hogy ezekből a könyvekből nem selejtezünk egyet sem. Ha megrongálódik, javításra kerül, ha végképp menthetetlen, akkor esetleg lecseréljük egy ugyanolyan, de jobb állapotú példányra. Az egyre gyarapodó könyvek mellett ott van még a szintén egyre gyarapodó folyóirat, kézirat, aprónyomtatvány és plakát állomány. A fentiekből nyilvánvaló, hogy előbb vagy utóbb ezt a helyet is kinövi majd a részleg, és akkor újabb változások következnek.
Addig is a megyei könyvtár északi szárnyában (egy légkondicionálás nélkül is kellemesen hűvös helyen) sok-sok régi és kevésbé régi könyv várja a Veszprém megye múltja és jelen iránt érdeklődőket.
