A zicsi és vázsonykői gróf Zichy család egy ősi magyar főnemesi család, melyet a legnagyobb, legbefolyásosabb és leggazdagabb magyar családok között tarthatunk számon. Több tagja is köthető Veszprém megyéhez
Zajk község Zala megyében az Egerszeg–Letenyei-dombság területén, Zics község pedig Somogy megyében a Tabi járásban található. Ezen a két község területén találhatóak a Zichy család ősi birtoka. A család tagjai eleinte Zajknak nevezték magukat. A legkorábbi ismert egyenesági őse a családnak Paska mester volt, aki I. Lajos magyar király korában élt. A család két ágra szakadt, amikor Zichy I. István (1616-1692) 1679-ben grófi címet szerzett. Innentől kezdve a a főnemesi a "zicsi és vázsonkeői", a köznemesi pedig a "zicsi és zajki" előneveket használta.
Zichy I. István Zichy I. Pál (fl. 1598-†1638), győri alvárnagy, veszprémi várnagy és csábi Csáby Sára volt. Már fiatal korában kamarás lett udvarában. Előbb győri várparancsnok, majd országos altábornagy, 1655. június 17-én bárói rangot és királyi tanácsosi címet kapott III. Ferdinánd magyar királytól. 1661-ben koronaőri, 1676-ban pedig grófi rangot kapott, 1681-ben Moson vármegye főispánja, majd főajtónálló, 1690-ben tárnokmester lett. 1649-ben a Veszprém vármegyei vázsonykői várat és a hozzátartozó uradalmat szerezte meg; attól a pillanattól fogva kezdte használni a "vázsonkeöi" nemesi előnevét ő és a leszármazottjai. Zichy István gróf két házasságából (első felesége de vedredi és ögzenyi Baranyai Mária Magdolna, második, várkonyi Amade Magdolna) három fia származott.
Zichy II. István, I. István és Baranyai Magdolna fia, először Szabolcs, később Komárom vármegye főispánja volt, 1693-ban szintén koronaőr lett. Jelentős szerepet játszott Várpalota töröktőli visszafoglalásában. Ága rövidesen kihalt.
Gróf Zichy István (1715–1769), Zichy III. János fia, a Mária Terézia-féle úrbérrendezés korában, 16 úrbéri birtokkal rendelkezett Fejér, Győr, Pozsony és Veszprém vármegyében, összesen 14 458 úrbéri holddal, valamint 790 jobbággyal, 326 zsellérrel, s 213 házatlannal.
Zichy Ferenc második felesétől született gróf gróf Zichy Domonkos (1808–1879) veszprémi püspök,[38] egy befolyásos konzervatív egyéniség volt a reformkor táján.
ZICHY Domonkos, zichi és vásonkői gróf ( Bécs, 1808. július 21. - Major, Oradna mellett, 1879. október 30. ) római katolikus püspök Alsóbb iskoláit Bécsben kezdte, majd Tatán, a piaristáknál folytatta, ahol 1825-ben érettségizett. Teológiát Nagyszombatban hallgatott, itt 1831. július 22-én történt pappá szentelése után a szeminárium tanulmányi felügyelője és helyettes tanára. Egyházjogi doktor. 1836-ban győri kanonok és pápai esperes. Az 1838-as országgyűlésen káptalani követ. 1840-ben rozsnyói, 1842. február 24-én veszprémi püspökké nevezték ki. 1845-ben végiglátogatta Veszprém megyében a cseszneki, a veszprémi, a várpalotai és a balatonfüredi esperesi kerületeket. Megalapította a papi nyugdíjintézetet. Renováltatta a Gizella-kápolnát. 1845-ben egyházmegyei zsinatot hívott össze. 1846-ban megvásárolta Mayer János Györgytől a Városlődi Kőedénygyárat. 1848. szeptember 30-án Jellasicc-csal való összeesküvés vádjával Ödön nevű öccsét Görgey Artúr kivégeztette. A püspök ellen is tüntettek, ő Bécsbe menekült. Kossuth Lajos értesítette a püspöki kart, a kormány pedig lepecsételtette lakását, zár alá vette vagyonát és körözést adott ki ellene. Zichy 1849-ben lemondott a püspökségről, a szabadságharc leverése után visszavonult, papi tevékenységet nem végzett. Olaj, vászon arcképe, Pápay Viktor alkotása a veszprémi érseki palotában van. Óradnán temették.
ZICHY Manó, Zichy-Ferraris Emánuel, zichi és vásonkői gróf ( , 1808. december 26. - Budapest, 1877. április 5. ) honvédtiszt. Gróf Zichy Ferenc fia, az oroszvári kastély, a magyar „Windsor” építtetője. Német nevelésben részesült, apja katonai pályára adta, előbb gárdista, később huszár volt, 1825-től 1839-ig az 1. huszárezredben szolgált. Az országgyűléseken kiállt a magyarságáért. A szabadságharc kitörésekor az osztrák hadseregből őrnagyi ranggal a honvédségbe lépett. A horvátok betörésekor Moson megyében nemzetőr-csapatokat gyűjtött, amely egységek, és ~ is 1848. október 12-én a sopronmegyei Horpácsnál kitüntette magát a harcban. 1848. december 15-től a Radeczky huszárezred őrnagya. 1849. január 17-én lemondott és elbocsátották a honvédség kötelékéből. Moson megyei birtokán élt belső emigrációban. 1861-ben felsőházi tag. Az 1860-as években, felesége halála után, Voyta Adolf tervei alapján az oroszvárihoz hasonló, de kisebb kastélyt építtetett Somlószőllősön és oda költözött. A kiegyezést követően 1867-től a devecseri választókerület Deákpárti országgyűlési képviselője volt.
ZICHY Antal ( Zala, 1823. november 7. - Budapest, 1898. május 19. ) író, politikus 1870-ben az MTA levelező, 1877 után tiszteletbeli tagja. Zichy Mihály festőművész bátyja. A gimnázium alsó osztályait Veszprémben járta. A pesti egyetemen jogot végzett, majd Moson vármegye aljegyzője, 1847–1848-ban országgyűlési követe. A szabadságharc bukása után haditörvényszéki ítélettel internálták. 1860 után Somogy vármegye jegyzője, több ciklusban országgyűlési képviselő, majd főrendiházi tag. A Pacal c. elbeszélésében állított emléket kedvelt Sámson tanárának. Cikkek és politikai röpiratok mellett három történelmi színművet írt. Az Akadémia megbízásából kiadta Széchenyi István naplóit és más munkáit.
A család köznemesi ága 1906-ban kihalt. A másik ág azonban népes. A család tagjai napjainkban is összetartanak. 2000-ben a családtalálkozót a nagyvázsonyi Zichy-kastélyban tartották.
