Január 21.: 75 éve halt meg Szentkirályi István

Szentkirályi István (Bakonyszentlászló, 1872. augusztus 18. - Pécs, 1944. január 21.) tanár, lelkész, könyvtáros.

Középiskolában Csurgón és Pécsett járt, a pécsi kisszeminárium növendékeként 1891-ben érettségizett. Hittudományi tanulmányait az innsbrucki egyetemen végezte, 1895-ben szentelték pappá. Hazatérve több településen volt káplán, 1898-tól Pécsett teológiai tanár. 1913-ban szentszéki bíró, a következő évben kanonok, 1927-től a püspöki könyvtár kezelője. Foglalkozott Pécs és a pécsi püspökség történetével. Írásai jelentek meg a pécsi lapokban. 

Január 21.: 25 éve kezdődött meg a Veszprémi Szénbányák felszámolásának újabb üteme

1994. január 21-én a felszámolás alatt álló Veszprémi Szénbányák balinkai bányaüzeme a Bakonyi Erőmű Rt-be integrálódott.

Január 21.: Az oktatás átalakítása Veszprémben

A veszprémi közgyűlés 1994. január 21-i döntése szerint három-három általános és szakközépiskolában a következő tanévtől 9. osztályok indultak, a Vetési Gimnázium pedig megkezdte nyolcosztályos gimnáziumi képzését. A Lovassy Gimnázium 1995-ben indította a hatosztályos gimnáziumot.

Január 22.: 150 éve halt meg Pál József

Pál József (?, 1808. ? ?. - Nemesvámos, 1869. január 22.) tanító.

Pápán szerezte tanítói képesítését. 1831-től 1836-ig Tótvázsonyban, 1836 és 1848 között Nemesvámoson tanító. 1848 tavaszán a vámosi nemzetőrség hadnagya, később a veszprémi önkéntes nemzetőri zászlóaljban Jellasics ellen harcolt. A 70. honvédzászlóalj főhadnagyaként a komáromi várőrségben szolgált, ahol később százados. A forradalom alatti magatartásáért az osztrák haditörvényszék teljes vagyonelkobzásra ítélte. Ez alól csak Ferenc József 1856-ban kiadott kegyelmi rendelete mentesítette. Nemesvámoson halt meg, síremléke a református temetőben található. 

Január 22.: 10 éve halt meg Szalai Antal

Szalai Antal (Pápa, 1924. július 25. - Pápa, 2009. január 22.) helytörténész.

1940-ben a pápai bencés gimnáziumban érettségizett. 1967-ben a jogtudományi egyetemen szerzett oklevelet. Pápán 1947-től az Országos Társadalombiztosítási Igazgatáságnál (OTI) dolgozott, 1948-ban a Dohánygyár osztályvezetője, 1949-ben a Járási Tanács elnökhelyettes, 1951-től a Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, 1971-től 1984-ig, nyugdíjba vonulásáig a Városgazdálkodási vállalat igazgatási osztályának vezetője. A Városi Tanácsnak tagja volt 1990-ig, a tanácsok megszűnéséig. Nyugdíjazása után Pápa város múltjának feltárásával foglalkozott. Önálló munkái elsősorban a Pápai Füzetek sorozatban jelentek meg. Rendszeresen tartott helytörténeti előadásokat középiskolásoknak és felnőtteknek, segített a várostörténettel foglalkozó szakdolgozatok elkészítésében.

Január 23.: 90 éve halt meg Bakó József

Bakó József (Balatonkenese, 1861. június 23. - Nagykörös, 1929. január 23.) református lelkész, politikus.

1886-ban a Pápai Református Teológiai Akadémián végzett, 1888-tól Szentkirályszabadján, később Balatonkenesén segédlelkész. 1892-től Sáregresen, 1899 és 1907 között Balatonkenesén, 1907-től 1929-ig Nagykőrösön lelkész. A Függetlenségi és 48-as Párt országgyűlési képviselője, 1901 és 1910 között az enyingi, 1910-től 1918-ig a nagykőrösi választókerületben. Írásai és versei elsősorban az Alföldi Híradóban, a Magyar Szóban, a Mezőföldi Lapokban, a Nagykőrösi Lapokban és a Pápai Lapokban jelentek meg. 

Január 23.: 90 éve született Birkás Béla

Birkás Béla (Pápa, 1929. január 23. - Párizs, 1973. augusztus 3.) festőművész.

Édesapja ismert zenész volt. Iskolába több helyen, leghosszabb ideig a Pápai Református Kollégiumba járt, ahol Bíró Károly és A. Tóth Sándor voltak művésztanárai. A szegedi főiskolán szerzett biológiatanári diplomával először Baján, majd Pápa környékén rajztanárként kezdett tanítani. Az ötvenes években más pápai művészekkel (Csehi Ottó, Orbán István, Virág Mihály) együtt többször részt vett a bajai szabadegyetemen, ahol Rudnai Gyulával is találkozott. A Budapesti Képzőművészeti Főiskolán Domanovszky Endre és Barcsay Jenő tanítványa volt. 1956-ban elhagyta az országot és az Egyesült Államokban először az Ohio állambeli Kent State Universityn, majd a bostoni Museum of Fine Arts Schoolon képezte magát. 1961-ben, első önálló bemutatkozása után számos csoportos kiállításra kapott meghívást. Párizsba költözött, Brüsszelben, Dunkergue-ben, Lilleben, Milánóban és más nagyvárosokban olyan művészekkel állíthatott ki, mint Georg Grosz, Moholy-Nagy László. A hatvanas években gyakran hazalátogatott, Budapesten 1965-ben és 1969-ben is bemutatkozhatott. Akvarelljein és olajképein (Bikaviadal, Évszakok, Mexikói Tánc, Felszabaduló Afrika, Virágszedők) a fény és árnyék, öröm és bánat, vadság és finomság, a kék és a vörös árnyalatai jelennek meg. 

Január 26.: 20 éve halt meg Bárczy János

Bárczy János (Budapest, 1917. január 23. - Miskolc, 1999. január 26.) köztisztviselő, író.

Középiskolai tanulmányokat Budapesten folytatott, majd 1939-ben a Ludovika Akadémián avatták katonatisztté. 1939 és 1950 között hivatásos katona. Elvégezte a Számviteli Főiskolát, ahol 1952-ben mérlegképes könyvelői oklevelet kapott. 1954-től 1985-ig a Magyar Beruházási Bank beruházási tanácsadója. 1943-ban súlyosan megsebesült, ennek következtében 1954-ben elveszítette a látását. A Vádindítvány című regénye hatvankét éves korában jelent meg. A kötet a pápai ejtőernyősök 1941-ben, Veszprém közelében történt légi-katasztrófa eseményeit tárgyalja. A Zuhanás c. életrajzi regényében nagy teret szentel annak a kornak, amikor Pápán főhadnagyként az ejtőernyős alakulatban szolgált. 

Január 27.: 100 éve halt meg Ady Endre

Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. - Budapest, 1919. január 27.) költő.

A balatonfüredi Balatoni Panteonban lévő emléktábla szerint 1912-1917 között évente keresett pihenést a fürdőhelyen, 1917-ben pedig feleségével, Csinszkával Balatonfüreden, a szanatóriumban gyógykezeltette magát. Gyógyulásáról öccsének, Ady Lajosnak levelet írt. A szanatórium orvosa, Schmidt Ferenc június 10-ig kezelte. Az 1917. június 8-án készült fénykép az egykori Szántó-vendéglő (régi Balaton vendéglő) teraszán örökíti meg Csinszka, Ady Lajos és Ady Lajosné társaságában. Berhidán és Sümegen általános iskolát neveztek el a költőről, mindkét intézmény falán tábla őrzi emlékét. 

Január 27.: 75 éve született Hegedüs Árpád

Hegedüs Árpád (Sopron, 1944. január 27. - Pápa, 2002. november 30.) agrármérnök, szövetkezeti elnök.

1962-ben a pápai Türr István Gimnáziumban érettségizett. 1965-ben a Zsámbéki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban végzett. 1976-ban a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen szerzett oklevelet. Az1965–1972-es években agrármérnök a tapolcafői Kossuth Tsz-ben, 1973-tól 1991-ig ágazatvezető a Kupi Egyenlőség Tsz-ben, 1991-től a tapolafői Forrásfő Tsz főmérnöke, majd szövetkezeti elnök. 1979-ben Veszprém Megyéért arany fokozata, 1981-ben Kiváló Munkáért, 1998-ben Szövetkezet Emlékérem kitüntetésekkel ismerték el munkáját. 

Január 27.: 30 éve halt meg Borbély László

Borbély László (Budapest, 1942. május 2. - Veszprém, 1989. január 27.) technikus, amatőr versmondó.

A Veszprémi II. Sz. Általános Fiúiskolában tanult, majd 1960-ban a székesfehérvári Ságvári Endre Általános Gépipari Technikumban érettségizett. 1960 és 1968 között az akkori Fémfeldolgozó Vállalatnál szerszámszerkesztő, 1974-ig a MEDOSZ kultúrfelelőse, majd két évig a MEZŐGÉP (ROBIX) kulturális és igazgatási osztályának vezetője. Az MSZMP városi bizottságán kulturális és propagandaügyekkel foglalkozott, a SÉD Filmszínház megnyitása után az új intézmény vezetője. Élete utolsó éveiben, 1985–1988 között könyvesboltot vezetett és a Népszava könyvesbolt-hálózat megyei igazgatójaként dolgozott. A költészet iránti szeretete már középiskolás korában megmutatkozott, gyakran vállalt nyilvános szereplést. Alapítója és három évtizeden át aktív tagja volt a Váci Mihály Irodalmi Színpadnak. Elsősorban Radnóti Miklós, József Attila és Váci Mihály verseit mondta szívesen és nagy átéléssel. Szavalóversenyeket nyert, 1965-ben megnyerte a Magyar Televízió Ki mit tud? tehetségkutató versenyének versmondó kategóriáját. 1961–1962-ben a Népművelési Intézet tanfolyamán népitánc-oktatói képesítést szerzett. Már fiatalemberként táncolt a Bakony Táncegyüttesben, később a Szabadságpusztai Állami Gazdaság tánccsoportjának művészeti vezetője volt. Munkásságát 1965-ben Veszprémért Érdeméremmel, 1979-ben Veszprém Megyéért arany fokozatával, 1988-ban az irodalmi színpad 30 éves fennállásának alkalmából TIT Aranykoszorús Emlékplakettel ismerték el. Halála óta egykori színpada minden év januárjában a Versbarátok Találkozója rendezvénnyel ápolja emlékét. A veszprémi Vámosi úti temetőben nyugszik.

Január 27.: 30 éve halt meg Seregély Pál

Seregély Pál (Celldömölk, 1920. június 30. - Veszprém, 1989. január 30.) orvos.

Alsó fokú iskolát szülővárosában, a gimnáziumot Pápán végezte. A háborús események miatt csak 1950-ben kapott Budapesten általános orvosi oklevelet. Szombathelyen kezdett dolgozni, 1953-tól Veszprémben a Megyei Kórház központi laboratóriumának vezetője. 1974. március 16-ától 1975. október 31.-ig az intézmény mb. igazgatója. A celldömölki köztemetőben nyugszik.