Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének blogja

Megyei Morzsák

Címek, rangok, jogok, kötelességek II.

2018. október 27. - DAnna

Az előző hónapban a világi rangokról, és azok Veszprém megyei viselőiről esett szó. De az egyházi tisztségek legalább annyira szövevényes felépítésűek, és viselőik szintén jelentős szerepet játszottak a megye életében.

A posztban (ahogy az előzőben is) a tisztségek első említése vastag betűvel, a helytörténeti vonatkozások aláhúzva láthatók.

Katolikus egyház

A katolikus egyház feje a mindenkori pápa, központja a Vatikán, a pápa székhelye. A pápa "birodalma" egyháztartományokra oszlik, melyek élén egy-egy érsek áll. Az egyháztartományok egyházmegyékre oszlanak, melyek élére püspököket neveznek ki. Az egyházmegyék főesperességekre és aztán esperesi kerületekre tagolódnak (élükön természetesen esperesekkel). Ezek pedig pélébániákból, más néven egyházközösségekből állnak, melyek vezetésére papok vannak kinevezve.

Katolikus felfogás szerint a mai püspökök az apostolok jog szerinti utódai, az apostolokra ruházott joghatósági és szentségi hatalom birtokosai. A püspök az egyházi rend legmagasabb fokozata. Élén a legfőbb püspök a pápa áll, aki egyben Róma város püspöke. Az egyházmegyék élén álló püspökök a megyés püspökök, a saját egyházmegyével nem rendelkező püspökök pedig a címzetes püspökök. Az egyes országok püspökei püspöki konferenciát alkotnak, amely testület maga választja elnökét, ez Magyarországon általában az esztergomi érsek.

A felszentelt római katolikus papnak (fő)tisztelendő úr vagy atya a megszólítása. A presbiterek, avagy idősebb elöljárói a gyülekezeteknek, a papok, azok a szolgálattevők, akik már misézhetnek, és kiszolgáltathatják a bűnbánat vagy a betegek kenete szentségét is.

A Veszprémi Egyházmegye egyike az ország legrégebbi egyházmegyéinek, még Szent István alapította. Főtemploma a veszprémi Szent Mihály-székesegyház. A főegyházmegye védőszentje Szent Anna, társvédőszentje Boldog Gizella. A veszprémi püspökök joga volt mindig is a királynék megkoronázása (melyet különböző okok miatt nem mindig tudtak gyakorolni). De az első királynét, Gizellát, és az utolsót, Zitát is veszprémi püspök koronázta meg. 1993. június1-től érsekséggé, valamint metropolitai székhellyé emelte az eddigi Veszprémi Püspökséget II. János Pál pápa. Az új érsekség első érsekévé Szendi József veszprémi megyés püspököt nevezte ki.

Veszprémi püspökök listája

A veszprémi egyházmegyén belül négy főesperesség van: Főszékesegyházi főesperesség, Pápai főesperesség, Sümegi főesperesség, Zalai főesperesség. A Főszékesegyházi főesperességen belül található a Veszprémi kerület 23 plébániával és Várpalotai kerület 15 plébániával. A Pápai főesperességen belül található a Pápai kerület 25 plébániával és Zirci kerület 24 plébániával. A Sümegi főesperességen belül található Sümegi kerület 27 plébániával és Tapolcai kerület 22 plébániával. A Zalai főesperességen belül található Keszthelyi kerület 18 plébániával és Zalaszentgróti kerület 26 plébániával.

 

A reformáció vagy hitújítás a 16. században, Nyugat- és Közép-Európában a katolikus egyház megreformálására indult mozgalmak megnevezése. A reformáció egyes irányzatainak szétválása a különböző protestáns egyházak, felekezetek kialakulásához, majd megerősödéséhez vezetett. Ezek közül az evangélikus egyház (más néven lutheránus egyház) és a református egyház a legismertebbek.

Református egyház 

A Református Egyházak Világszövetsége a világ több mint 200 protestáns hitű egyházát tömörítő nemzetközi szervezet. Központja Genfben van. A Magyarországi Református Egyház a Magyarországon bejegyzett református egyház hivatalos elnevezése. Magyarországon az 1200 gyülekezet négy egyházkerületben, illetve 27 egyházmegyében él. Az egyházkerületek élén püspökök állnak világi elnöktársaikkal, a főgondnokokkal. Az egyházkerületi szinthez hasonlóan, az egyházmegyék élén az esperes és az egyházmegyei főgondnok áll, míg a gyülekezetek elnöksége a lelkipásztor és a gondnok(ok). Amint látszik a református egyház intézményeinek mindig van világi és egyházi vezetője egyaránt.

A Dunántúli református egyházkerület a Magyarországi Református Egyház négy egyházkerülete közül a legnyugatabbra fekvő. Székhelye Pápán van. Hat egyházmegye alkotja: Mezőföldi református egyházmegye, Őrségi református egyházmegye, Pápai református egyházmegye, Tatai református egyházmegye, Veszprémi református egyházmegye és Somogyi református egyházmegye. Számos oktatási intézménye közül kiemelkedik a Pápai Református Teológiai Akadémia

Dunántúli református egyházkerület püspökei

A bejegyzés trackback címe:

https://megyeimorzsak.blog.hu/api/trackback/id/tr8714227829

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása