Ezt a várat is a tatárjárás után kezdik el építeni, mint oly sok várunkat, és a kuruc szabadságharc bukása jelentette a végét. De aztán a XX. század második felében újjáéledt romjaiból. Jelenleg a sümegi vár állami tulajdonú műemlék, az ország egyik legnagyobb, legépebb és legszebb fekvésű középkori váremléke.
A tatárjárás után szükséges volt az ország védműveinek újjáépítése.
Elrendeltük, hogy a koronánk alá tartozó egész területen, arra alkalmas helyeken, erődítmények létesüljenek, várak épüljenek, ahol a nép meghúzhatja magát, ha veszedelem fenyeget.
IV. Béla, 1260.
Ezen munkálkodások sorába illik bele a sümegi vár megépülése is. A sümegi vár egy a tájból magányosan kiemelkedő sziklakúpra épült, ezzel kihasználva a szerencsés földrajzi fekvést.
Sümeget, mint birtokot Szent István király (1000-1038) adományozta a veszprémi püspöknek a XI. század első évtizedében. A környéken a veszprémi püspökség birtokait ekkor még Erek községből kormányozták, de a vár kiépültével ez a központi hangsúly is Sümegre tolódott.
Első körben, 1260 után, a sziklakúp déli oldalán készült el egy torony (Öregtorony) alsó szintje, az azt körülvevő kőfallal.
Az Árpád-ház 1301-ben bekövetkezett kihalása utáni zavaros időszakban a vár a Kőszegi nemzetség kezén volt, de I. Károly király 1318-ban visszafoglalta a várat. 1342-ben a szomszédos Tátika várát, a hozzá tartozó birtokokkal együtt a püspökségtől a király elvette, és ekkortól kapott Sümeg központi szerepet. A várat kibővítették, és megépült a torony felső szintje.
Újabb zavaros időszak kövezett. 1440-ben meghalt Habsburg Albert király és trónviszály tört ki, melyben Rozgonyi Simon veszprémi püspök I. Ulászló és Hunyadi János mellé állt, ezért a Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné és a csecsemő V. László pártján álló nemesek megostromolták a sümegi várat, de bevenni nem tudták.
Az első nagyobb szabású bővítést a XV. század folyamán, Gatalóczy Mátyás (1440-1457) püspök idejében végezték, majd az ő halála után a munkálatokat Vetési Albert rendelkezései alapján folytatták. Ebben az időben fejezték be a Fellegvár előtti terület nagyjából sík terület falakkal való körülkerítését. Ezzel megakadályozták, hogy az ostromlóknak a várral egy magasságban a fennsíkon legyen alkalmuk megtelepedni. A várfalakat gyengébb pontjaikon később bástyákkal erősítették meg. Még Vetési Albert püspök idejében épült meg a farkasveremmel védett belső kaputorony, és az innen nyíló kapuőrző darabontok szobája. Létrehozták a vár külső kaputornyát és az innen kiinduló külső várfalat, mely a fellegvár délkeleti sarkáig vezet. A fellegvárban található kápolna kialakítását ifjabb Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk.
A sümegi vár látképe egy 1965-ös képeslapon (további képek a várról a Topotéka - Veszprém oldalon)
A vár igen fontos szerephez jutott aztán a török terjeszkedés közeledtével. 1526-ban Várady Pál veszprémi püspök, a devecseri Csoron Andrást bízza meg a vár védelmével, aki jelentős összegeket fordít annak építkezéseire. Az ő nevéhez fűződik a hatalmas támpillérekkel ellátott északi fal megerősítése is. 1543-ban elesett Fehérvár, majd 1552-ben Veszprém is török kézre került, ahonnan a püspökség Sümegre menekült, és Sümeg végvár lett. A török időkben a várost ugyan többször elfoglalta a török, de a várat nem tudták bevenni. Természetesen bővítésekre is sor került ez alatt. Köves András püspök és Ormányi Józsa várkapitány idejében építették a vár északi sarkán a kétszintes, nagyméretű, ötszög alaprajzú bástyát (Köves-bástya – 1553), majd átépítették a palotaszárnyat a vár déli részén.
Széchenyi György püspök (1648-1658) kezdeményezésére a sümegi várat pompás püspöki székhellyé avatták. Ő kezdeményezte a Kövesi püspök által már bővített palotaszárny barokk stílusban történő átalakítását. 1656-ban – a vár külső védelmét elősegítendő – bástyákkal megerősített kőfalat építettek az egész város köré.
A sümegi vár alaprajza (forrás)
A török veszély elmúltával a várra még nem köszöntött béke, mivel kezdetét vette a kuruc szabadságharc.
1705-ben Rákóczi seregei hadtáp központként használták a várat. De 1709-ben az osztrák seregek visszafoglalják. Majd 1713-ban, ennek megtorlására és elővigyázatosságból, hadgyakorlat címén az osztrák várőrség előbb alaposan megrongálta, majd felgyújtotta, ahogy az ország más várait is.
A béke időszaka ezért aztán omlást és romlást hozott a várra, a köveit a lakosság is hordta építkezéskehez. Az 1960-as években megkezdődött régészeti feltárása és megóvása. A vár elég jó állapotba került ahhoz, hogy 1967-ben itt forgassák a Koppányi aga testamentuma című filmet, sőt, a filmben a sümegi vár minden bejárata egy másik filmbeli helyszínként lett felvéve.
1989-ben a várat, Sümeg város vezetése, szigorú műemlékvédelmi feltételek mellett, magánkézbe adta. A Papp család jelentkezett a vár üzemeltetésére. Az első években megkezdték a romok eltakarítását, valamint az élet -, és balesetveszélyes helyek helyreállítását. A Országos Műemlékvédelmi Hivatal engedélyével megkezdődtek a várban a felújítási munkálatok is.
GEO: Sümegi vár (GCSMGV)