Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének blogja

Megyei Morzsák

Templom Margit királykisasszony emlékére

2018. augusztus 21. - DAnna

A Szent István emlékév eseményei közül egy kicsit kilóg a Margit templom felszentelése, mivel Szent Margit nem Szent István közeli rokona volt. A fiatalon, apácaként elhunyt királylány azonban mégis Árpád-házi gyermekként nevelkedett, és erősen kötődött Veszprémhez, így aztán az 1938-ban elkészült templomot az ő tiszteletére emelték.

Margit királykisasszony

IV. Béla király a feleségével együtt Dalmáciába menekült a tatárok elől feleségével, aki akkor már gyermeket várt. A kislány január 27-én megszületett, és szülei Istennek ajánlották őt Magyarország megmentéséért. Az ország valóban megmenekült, és a királyleány négy éves korától apáca lett. Szülei fogadalmát a magáénak tekintette, sőt, sokkal komolyabban vette, mint azok, akik helyette döntöttek annak idején.

Margit, Szent Margit (Klissza [Dalmácia], 1242. január 27. - Nyulak-szigete, Margit-sziget, 1271. január 18.) apáca.

IV. Béla király leánya, akit szülei (fogadalmuknak megfelelően) 4 éves korában adtak a Domokos Nővérek Szent Katalinról elnevezett veszprémi kolostorába (a Benedek-hegy alatt), ahol tízéves koráig, 1252-ig nevelkedett. Innen a Nyulak-szigetén működő kolostorba került, ahol 1254-ben tette le az ünnepélyes fogadalmat. Életét a Szent Margit legenda örökíti meg, amely három részre tagolódik. Az első Margit kolostori életét mutatja be, a második a csodákat, a harmadik a szentté avatási jegyzőkönyvek alapján a nővérek vallomásait tartalmazza. Az eredeti latin nyelvű legenda szerzője frater Senior, aki valószínűleg azonos Margit gyóntatójával, Marcellus páterrel. Ennek alapján készült Johannes Vercellensis műve, amelyet Ráskai Lea, margitszigeti domonkos apáca másolt le, és 1510-ben a maga korának helyrajzi viszonyaira alkalmazott. (Szent Margit legendája. Nyelvemléktár, 8.) Veszprémben a Domokos-kolostor romján – a róla elnevezett téren – és a volt Államigazgatási Főiskola falán van emléktáblája. 

A Margit-templom

A Margit-templom Rott Nándor püspöksége idején, 1938-ban készült el. Az épület tervezője Irsy Irsik László volt. A neobarokk templom egy kereszthajós, kórusos, 43 m hosszú, 17 m széles épület tornya 41 m magas. A felszentelésre 1938. október 23-án került sor. A szentmisét Rott Nándor megyéspüspök mutatta be.

felszenteles.jpg

Fénykép az ünnepségről (Veszprémi Hírlap, 1938. október 30., 1. o.)

Rott Nándor Hornig Károlyt váltotta a püspöki székben, aki nem sokkal az után halálozott el, hogy megkoronázta Zita királynét. Hornig püspök jelentős életművet hagyott maga után, igen komoly kihívást jelenthetett a nyomdokaiba lépni. 

Rott Nándor (Bodenstadt [Morvaország], 1869. december 23. - Veszprém, 1939. március 3.) római katolikus püspök, tanár.

A középiskolát Budapesten a piaristáknál és Esztergomban a bencéseknél végezte. Filozófiai és teológiai tanulmányokat Rómában folytatott, mindkettőből doktorátust szerzett. 1896-ban Rómában szentelték pappá. Hazatérve az Esztergomi Szeminárium tanáraként filozófiát és pedagógiát tanított. 1904-től császári és királyi udvari káplán, 1908-tól esztergomi kanonok. Számos más egyházi tisztség és méltóság tulajdonosa: a budapesti egyetem hittudományi karának doktora, a Budapesti Központi Szeminárium rektora. Veszprémi püspökké 1917. május 16-án, a hadszíntéren nevezték ki. Nevéhez szervezeti változások és építészeti alkotások egész sora fűződik. Renováltatta a veszprémi székesegyház külsejét. Irsy László somlójenői származású, budapesti építészmérnök tervei alapján felépíttette a veszprémi Szent Margit-templomot. A munkában részt vett Linczmajer György veszprémi építészmérnök. A templomot 1938. szeptember 8-án szentelték fel. Kívül-belül tataroztatta a veszprémi és a sümegi püspöki palotát, rendbe hozatta mindkettő kápolnáját és azok festményeit. Pellicioli Mór bergamoi mesterrel felújíttatta a sümegi plébániatemplom Maulbertsch-freskóit. Fejlesztette Veszprémben az egyházmegyei könyvkereskedést és a nyomdát, amely új és nagyobb székházat is kapott. (A 2. világháború végén mindkettő tűzvész áldozata lett.) Mintaszerűen rendeztette a püspöki levéltárat és könyvtárat, ez utóbbit 10 ezer kötettel gyarapította is. Püspöki bizottságot állított fel többek között Balatonfüreden. Új lelkészségeket szervezett a megyében: 1918-ban Balatonfüreden, 1919-ben Herenden, 1928-ban Ajkán, 1931-ben Balatonakalin és Úrkúton, 1934-ben, Balatonalmádiban, 1935-ben Fűzfőgyártelepen, 1936-ban Balatonszepezden, Kertán, Kolontáron. Premontrei apácákat telepített Külsővaton és Somlóvásárhelyen, karmelitákat Berhidán, szegénygondozó apácákat Veszprémben. Egyházi folyóiratokban jelentek meg értekezései és szentbeszédei. Olaj, vászon arcképe a veszprémi érdeki palotában. 1927-ben Veszprém városa díszpolgárává választotta. Veszprémben a Szent Margit-templomban helyezték örök nyugalomra. 

Margit királykisasszony kultusza Magyaroszágon ugyan erős volt végig az évszázadok alatt, de a templom elkészültekor szentté avatása még nem történt meg, így a templom Boldog Margit névre hallgatott még egy pár évig. XII. Piusz pápa 1943-ban avatta szentté Margitot, mégpedig atyjának húga, Magyarországi Szent Erzsébet ünnepnapján, november 19-én. Mindszenty József veszprémi püspök a tiszteletére emelt templomot plébániatemplomi rangra emelte 1944-ben. Az alapításról szóló okmányt a nyilasok börtönében írta alá, és ekkor nevezte ki Szemes Józsefet, szeretett titkárát a Margit-templom első plébánosává. Ez Veszprém városának legnépesebb plébániája. A zarándokok az ország minden részéről látogatják Margit templomát.

margit_templom.jpg

Szemes József, 1938-ig Scheiling József (Budapest, 1914. január 13. - Balatonkeresztúr, 1997. október 11.) római katolikus plébános.

1932-ben Budapesten érettségizett, majd felvették a Szent Benedek-rendbe, amelyet hamarosan elhagyott. Budapesten az 1934–1939-es években teológiát hallgatott, 1938. október 30-án szentelték pappá. Káplán Taszáron, 1940-től udvari káplán Veszprémben, 1942-től szentszéki jegyző. 1942-ben doktorrá avatták. 1943-tól a veszprémi Szent Margit-templom plébánosa és püspöki titkár. Egy év múlva az egyházmegyei fiúifjúság lelkésze is. A háború után börtönbüntetést kapott, majd 1955-től plébánoshelyettes Somogyszobon, 1973-tól Balatonkeresztúron plébános. Nevéhez fűződik a Szent Margit-templomban 1945-ben a Szent József-kápolna, 1950-ben a Szent Margit-ereklyekápolna kialakítása. Az Esztergomból származó Szent Margit ereklye tartóját Ledó Béla ötvösművész készítette. Plébániaépületet vásárolt 1947-ben, a templomban kriptát alakíttatott ki 1954-ben, amelyben nyugszik. 

A római katolikus templomot 2002-ben újították fel. 

Árpád-házi Szent Margit Templom, Veszprém

A bejegyzés trackback címe:

https://megyeimorzsak.blog.hu/api/trackback/id/tr3114070803

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása