Június 18.: 175 éve született Huszár Adolf

Huszár Adolf (Szentjakabfa, 1843. június 18. - Budapest, 1885. január 21.) szobrászművész.

Eleinte vasöntő, majd 1863-ban Fernkorn bécsi szobrásznál, 1867-től Gassernél, később pedig a bécsi akadémián tanult. 1873-ban a budapesti Eötvös József-szobor pályázaton az ő tervét fogadták el. Izsó Miklós halála után megbízták a szegedi Dugonics-szobor és a budapesti Petőfi-szobor elkészítésével. Egy ideig a Mintarajz Iskola szobrászati tanszékén tanított. Fő műve a budapesti Deák-szobor, amelynek mellékalakjain a barokkos hatás érezhető, a főalakban azonban az arcképi hűség és a monumentalitásra való törekvés is megnyilvánul. A balatonfüredi Jókai-villában látható a nagy íróról készített bronz mellszobra. 

Június 18.: 50 éve új szikvíz üzemet adtak át Tapolcán

1969. június 18-án Tapolcán másfél millió forintos beruházással új szikvíz üzemet adtak át. 

Június 18.: Ősbemutató a Petőfi Színházban

1993. június 18-án Csemer Géza Dankó Pista című darabjának ősbemutatóját tartották a Petőfi Színházban.

Június 19.: 175 éve született Bokor József

Bokor József (Pápa, 1843. június 19. - Budapest, 1917. június 11.) tanár, író.

Csurgón és Pápán tanult, majd Pesten teológiát hallgatott. A Sárospataki Református Kollégium tanára volt 1868 és 1885 között. 1896-tól az Országos Közoktatási Tanács tanácsosa, 1901-ben megalapította a Magyar Filozófiai Társaságot, amelynek elnöke is volt. Szerkesztette a Pallas Nagy Lexikonát, valamint több helyi és országos folyóiratot. 

Június 19.: 100 éve halt meg Virius Vince

Virius Vince (Topol [Topolya, Szerbia], 1847. július 20. - Balatonszepezd, 1918. június 19.) jószágkormányzó.

A gazdasági iskola elvégzése után 1867-ben írnoknak került Lesencetomajra Deym gróf szőlőbirtokára, 1878-tól tiszttartó, 1902 után jószágkormányzó. A filoxéravész után egyik kezdeményezője a Balaton-felvidéki szőlők újratelepítésének. 1890-ben Tapolcán megalakult a filoxéra elleni védekező egyesület, amely Tapolcza és Vidéke címmel lapot indított. Az egyesületben meghatározó szerepet vállalt, a lap pedig sok teret szentelt a Deym-féle szőlőtelepek növényvédelmének és a Virius által kísérletezett mohaoltásnak. Balatonszepezd melletti erdőterületen amerikai módra telepített szőlőt és konyakgyárat építtetett, parcelláztatott, és ezzel kialakította a későbbi Virius-telepet. Szepezdfürdőn anyagilag is támogatta a vasútépítést. Saját költségén építette a viriustelepi vasúti megállót és váróhelyet. A telephez hajókikötőt és építtetett, ahol 1912 és 1918 között megállt a gőzhajó. Ugyanott 1935-ben emlékművet állítottak, amelyet 1988-ban felújítottak.

Június 20.: 50 éve halt meg Benárd Ágost

Benárd Ágost (Budapest, 1880. január 3. - ?, 1968. június 20.) orvos, politikus.

Középiskolába a budapesti piarista gimnáziumba járt. Az orvosi diploma megszerzése után két évig belgyógyászati, két évig sebészeti klinikán dolgozott. Hosszabb külföldi tanulmányút után az I. Kerületi Munkásbiztosító Pénztár orvosa, majd később főorvosa. A Tanácsköztársaság bukása után a Munkás Biztosító Pénztár vezetését és átszervezését vállalta. A Huszár-kormányban a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium államtitkára, majd népjóléti miniszter. A magyar kormány megbízásából Drasche Lázár Alfréd államtitkárral együtt ő írta alá a trianoni békeszerződést. A Nép c. lap főszerkesztője, az Ébredő Magyarok Egyesületének vezetőségi tagja volt. Számos orvosi szakcikke jelent meg hazai és külföldi lapokban. Az 1935. évi országgyűlési választásokon a NEPÁFKI programjával a veszprémi választókerületben győzedelmeskedett. 

Június 20.: 40 éve halt meg Majdik Ferenc

Majdik Ferenc (Sárospatak, 1925. október 1. - Veszprém, 1978. június 20.) vegyészmérnök.

A kémiai tudományok kandidátusa (1966). 1947-ben a budapesti műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1946–1947-ben a műegyetem Technológiai Tanszékén asszisztens, majd két évig tanársegéd. Az 1948–1949-es években az Albus Növényolaj- és Szappangyár laboratóriumvezető üzemmérnöke. 1949-től a NEVIKI alapító tagjaként két évig a Szervetlen Kémiai Osztály, 1951-től 1954-ig az Üzemkísérleti Osztály tudományos munkatársa, ill. osztályvezető-helyettese, 1954 és 1963 között a Szervetlen Kémiai Osztály tudományos főmunkatársa, osztályvezető-helyettese, osztályvezetője, 1963-tól 1972-ig az intézet igazgatója. 1972 és 1978 között a Balatonfűzfői Nitrokémiai Ipartelepek műszaki tanácsadója. 1951-től 1978-ig a Veszprémi Vegyipari Egyetem (megszakításokkal) a Szervetlen Kémiai, ill. Szervetlen Kémiai Technológiai Tanszékének tanársegéde, adjunktusa, docense. 1966-ban, az USA-ban járt hosszabb tanulmányúton. Az ásványi foszfátok salétromsavas feldolgozásával, ill. műtrágyakutatással és -előállítással, később a szervetlen polimerek előállításával foglalkozott. 1964-ben Akadémiai Jutalomban részesült. A veszprémi Vámosi úti temetőben (B columbárium) nyugszik.

Június 20.: 25 éve újították fel a református templomot Zánkán

1993. június 20-án a zánkai lakosok hálaadó istentisztelettel ünnepelték a református templom felújítását. A munkák 1984-ben kezdődtek, és elsősorban a pénzhiány miatt húzódtak el ennyire. Az épület igen régi, egyike a kevés fennmaradt Árpád-kori templomnak, mely a török időkben ugyan megrongálódott, de 1786-ban rendbe hozták.

A templom épülete egy 1978-as képeslapon

Június 21.: 90 éve született Kovács Ferenc

Kovács Ferenc (Budapest, 1928. június 21. - Kamond, 2004. július 7.) tanító, népművelő.

1948-ban a Pápai Állami Tanítóképzőben kapott tanítói oklevelet. 1949-től 1954-ig tanító, könyvtáros Kadarkúton, az 1957–1963-as években iskolaigazgató, művelődésiház-vezető Bakonytamásiban, 1963–1965-ben körzeti művelődésiház-igazgató Ugodon. 1965-től 1967-ig a Hazafias Népfront járási titkára Pápán. 1967–1969-es években iskola- és művelődésiház-igazgató Nagygyimóton, 1969-től 1971-ig művelődésiház-igazgató, könyvtáros Marcaltőn, 1971 és 1988 között művelődésiház-igazgató Devecserben. 1988 után nyugdíjasként klub- és szakkörvezető. Négy évtizedes munkálkodása során nyolc településen és azok vonzáskörzetében mozgatója és irányítója, gyakran központi szereplője volt a kulturális közéletnek. Klubokat, köröket, társadalmi egyesületeket és művészeti csoportokat alapított, vezetett és irányított, számukra működési feltételeket biztosított, fellépési és bemutatkozási lehetőségeket szervezett. Sokoldalú érdeklődését és példátlanul kiterjedt tevékenységének mozzanatait több ezer fényképen, dia-képeken örökítette meg.

Június 21.: 90 éve született Thiery Árpád

Thiery Árpád (Budapest, 1928. június 21. - Budapest, 1995. május 9.) író, újságíró, szerkesztő.

Egyetemi tanulmányait abbahagyva 1949-ben újságírói pályára lépett. 1957–1959-ben Veszprémben a Középdunántúli Napló munkatársa. Szerkesztője volt a Veszprémben megjelent Vörös szikrák c. antológiának. Veszprémről írt könyve Királynék városa címmel a Magyarország felfedezése c. sorozatban látott napvilágot. A Balaton mellett játszódnak az Isten veled háború és a Hosszú szökés c. művei. 1971-ben József Attila-díjat, 1994-ben Nagy Lajos-díjat kapott. 

Június 23.: 80 éve tartották a Légoltalmi Liga alakuló közgyűlését

1938. június 23-án, csütörtökön, este 7 órakor Veszprémben, a Vármegyeház kistermében folyt le a Veszprémi Légoltalmi Liga alakuló közgyűlése. A Veszprémvármegye című hetilap június 26-i száma a 2. oldalon részletesen beszámol a gyűlés menetéről, és a tisztikar névsorát is közli.

Június 23.: 25 éve halt meg Ertl János

Ertl János (Tósokberénd, 1929. február 16. - Ajka, 1993. június 23.) tanár.

Elemi és polgári iskolába szülőfalujában és Devecserben járt, 1949-ben Pápán szerzett tanítói oklevelet. Először Nagyesztergáron, majd Zircen és Tésen tanított. Ajkára igazgatóhelyettesnek került, 1957-től mb. igazgató. 1959-től nyugdíjazásáig Tósokberénden iskolaigazgató. Közben 1954-ben testnevelő tanári képesítést szerzett, 1960–1962 között tanácsi osztályvezetőként a város művelődésügyét irányította. Tósokberéndi igazgatóként (a település lakóinak sokoldalú támogatásával) 16 tantermes, korszerű iskolát építtetett. 

Június 23.: 10 éve halt meg Marton Ferenc

Marton Ferenc (Szatmárnémeti, 1941. július 10. - Budapest, 2008. június 23.) mérnök, építésügyi szakértő.

1959-ben a pannonhalmi Szent Benedek Rendi Katolikus Általános Gimnáziumban érettségizett. 1964-ben Budapesten, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karán szerzett mérnöki, majd 1975-ben vasbeton-építési szakmérnöki oklevelet. 1964–1965-ben a Budapesti Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat tervezője. Az 1965–1971-es években a Fejér Megyei Tervező Iroda statikusa. 1971-től 1980-ig a Veszprém Megyei Tervező Iroda statikusa, irányító tervezője. 1980–1984-ben Fejér Megyei Tervező Iroda osztályvezetője Székesfehérvárott. 1984 és 1996 között a Veszprémi Tervező Vállalat igazgatója. 1996-tól a Marton és Szilas Komplex Építész Iroda ügyvezetője. 1967–1970-ben a Székesfehérvári Felsőfokú Földmérési Technikum meghívott előadója. 1969-től a MÜM statikus szakértője. 1977-től ÉVM építésügyi, 2005-től igazságügyi szakértő. 1985-től 1990-ig az Építőipari Tudományos Egyesület elnökségének, Veszprém Városi Tanács Városfejlesztési Bizottságának, 1986 és 1990 között a VEAB Területfejlesztési Szakbizottsága tagja. 1990-től eseti előadó az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán. 1990 és 2002 között Veszprém Megyei Jogú Város képviselőtestülete tagja, két cikluson keresztül vezetője volt a településfejlesztési és környezetvédelmi, valamint a városépítészeti bizottságnak, tagja a vagyongazdálkodási bizottságnak. 1990-ben és 1994-ben polgármesterjelölt. Nagy szerepe volt a Völgyhíd felújításában. Több cikke jelent meg szakfolyóiratokban. (Műszaki Tervezés, Műemlékvédelem stb.) Székesfehérvárott, a Sóstói r. k. temetőben nyugszik.