Mért is volt szükség egy szövetségre? Ki vetette fel az ötletet és miért? Mit sikerült elérni az évtizedek során?
1904. augusztus 11-én megalakult a a Balatoni Szövetség Somogy, Veszprém és Zala vármegye részvételével.
Egy hete még arról jelent meg írás, hogy ki, mikor, milyen indokkal akarta megszüntetni / lecsapolni / búzával bevetni a Balatont. S lám, itt a másik irányvonal, amikor a tó környékén élő polgárok és kormányzati szervek szövetségbe tömörülnek a Balatonért, azzal a céllal, hogy vidéke minél lendületesebb fejlődésen mehessen keresztül. A szándékok megfordulása alig 50 (szűkebben mérve 30) év alatt végbement.
A kezdetek - Balatoni Egylet
1882. augusztus 24-én alakult meg a Balatoni Egylet, mely a Balatoni Szövetség elődszervezetének tekinthető. Az egylet mindenféle terménykiállításokat szervezett (szőlő, bor, gyümölcs, stb.), és igyekezett a köztudatban minél előkelőbb helyre emelni a Balaton ügyét, melynek érdekében számtalan írás jelent meg a sajtóban, Balaton bálokat rendeztek. Megkísérelték az egyre népszerűbbé váló turizmus számára is vonzóvá tenni a tó környékét, ezért kiadták az első balatoni tájékoztatót Balatonvidéki Kalauz címen.
Balatonvidéki kalauz : túristák és fürdőzők kézikönyve / Sziklay János. - Budapest : Balaton-Egylet, 1889.
Az egylet azonban nem volt hosszú életű, beleolvadt a Dunántúli Közművelődési Egyesületbe.
Újabb nekirugaszkodás - fürdőkonferencia és értekezlet
1904. március 19-én Siófok és Almádi községek fürdőkonferenciát hívtak össze a budapesti Royal Szálló magyar szobájába. Ezen az eseményen megjelent dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő is, és ő vetette fel a gondolatot, hogy meg kellene alakítani a „Balatonmelléki Fürdők Szövetségét”. A jelenlévők körében nagy tetszést aratott a felvetés. Bizottság alakult az alapszabály kidolgozására.
Következő lépésként Tallián Béla földművelésügyi miniszter értekezletet hívott össze Balatonfüredre 1904. június 22-ére, melyen az érdekeltek jelentős számban megjelentek (a három megye főispánjai, részvénytársaságok és egyletek képviselői, valamint tudósok is).
A harmadik lépcsőfok volt maga a megalakulás (1904. augusztus 11.), melynek során az alapszabályban meghatározták a célokat.
A Balaton partján levő s a jövőben még alapítandó összes fürdőtelepek között testvéries kapcsolat létrehozása abból a célból, hogy a külön helyi viszonyok szemmeltartásával a fürdő-telepek idegenforgalma emeltessék s az egész balatoni partvidék virágzóvá fejlesztessék.
A szövetség első kiadványa 1907-ben lát napvilágot:
A Balaton összes fürdő és üdülőhelyeinek leírása / ... kiadják Kardos Ignác és Simalya V. Ferenc. - Kaposvár : Részvénynyomda nyomása, 1907.
1908. március 1-től pedig képes folyóirat jelenik meg Balaton címmel.
Balaton (1908-1944) : a Balatoni Szövetség hivatalos értesítője / szerk. Cséplő Ernő.- Budapest : Balatoni Szövetség, 1908-1944 (Budapest : Stephaneum Ny). - 33 cm
A szövetség szorgalmazta az északi parti vasút létrejöttét, a kikötők bővítését és korszerűsítését, a hajózás fejlesztését. Igyekezett elérni, hogy a tópartjára látogató vendégek megfelelő kiszolgálást kapjanak mind élelemből, mind egyéb szükségleteiknek megfelelően, és ezt, ha lehet helyi terményekkel és termékekkel valósuljon meg.
Az 1. világháború alatt sebesült katonákat üdültettek a tó partján, és megpróbálták a rengeteg nehézség ellenére ellátmányt szerezni a lakosságnak, és az ideiglenesen ott tartózkodóknak. A háború befejezése után is folytatták munkájukat, bár eleinte igen szűkös forrásokkal.
1932. szeptember 18-án kezdődik meg az első balatonfüredi borhét a Balatoni Szövetség szervezésében, és ebben az évben alakul meg a kezdeményezésükre a Balatoni Építőtakarék Szövetkezet.
1936. április 28-án a Gellért Szállóban megalakították a "Balatoni Egyesületek Szövetségét", hogy a Balaton-parti egyesületeknek budapesti központtal erőiket egyesítve eredményesebben dolgozhassanak. 1936. áprilisától jelent meg a Balatoni Kurír, a Balatoni Egyesületek Szövetségének hivatalos hetilapja.
A szövetség a 2. világháború alatt is működött, de aztán 1949-ben megszüntették. 1989-ben alakult újjá.
A Balatoni Szövetség számos képeslapot is megjelentetett, melyekből jó pár megtalálható az Eötvös Károly Megyei Könyvtár gyűjteményében is.