400 éve halt meg Beleny Zsigmond

Beleny Zsigmond (Egerszalók, 1587. augusztus 10. - Devecser, 1618. ?. ?.) műfordító.

1606-tól különféle vármegyei tisztségeket töltött be. 1617–1618-ban alispán Abaúj vármegyében. 1604-ben összeállította családjának genealógiáját. 1616-ban lefordította Girolamo Savonarola Expositio in psalmis LXXX. et LXXIX és Expositio Orationis Dominicae c. könyveit.

400 éve halt meg született Pápai Páriz Imre

Pápai Páriz Imre (Pápa, 1618. ?. ?. - Gyulafehérvár, 1667. május 8.) református lelkész, író.

Pápai kereskedőcsalád fia, aki fiatalon Erdélybe került, itt négy évig Apafy Mihály, a későbbi fejedelem nevelője, majd II. Rákóczi György udvari papja. Közben két évig külföldi egyetemeken (Franeker, Leiden) tanult. Hazatérve Désen lelkész, 1649-től esperes. Nemességet is kapott. A török pusztítás elől menekülve több városban megfordult, 1664-től Gyulafehérváron prédikátor és az egyházmegye esperese. Egyházi témájú írásai népszerűek voltak. 

Petrőczi Éva: Pápai Páriz Imre, a magyar puritánok „Szent Ambrusa”

325 éve született Szentilonay József

Szentilonay József (Pápa, 1693. ? ?. - Nagyszombat, 1769. április 30.) római katolikus püspök.

Nagyszombatban tanult bölcseletet és teológiát, 1720-ban magister lett. Pappá szentelték 1722. szeptember 19-én. 1723-ban Felsőludány plébánosa, 1741-ben pozsonyi, majd 1743-ban esztergomi kanonok. 1746-ban Nagyszombat város plébánosa. 1749-ben nógrádi főesperes, 1760-tól szenttamási prépost. Arbei felszentelt püspökként érseki, majd káptalani helynök, 1765-ben a főegyházmegye adminisztrátora. Pápán 1756-ban kórházat, 24 ember részére szegényházat alapított, a városban utcanév őrzi emlékét.

250 éve született Fodor István

Fodor István (Tarcal, 1768. ? ?. - Pálfa, 1837. ? ?.) református lelkész, költő.

Tanulmányait szülővárosában kezdte, Sárospatakon fejezte be. 1792-ben Balatonfőkajáron tanító, 1796-ban Bécsbe ment, innét 1797-ben jött haza és Veszprémben káplán volt. Móron, majd 1807-ben Ősiben választották meg lelkésznek; ahonnét Pálfára ment. 1805-ben néhány beszéde jelent meg a Prédikátori Tárház című folyóiratban.

225 éve született Oláh János

Oláh János (Papkeszi, 1793. ? ?. - Nagypécsely, 1867. szeptember 10.) evangélikus, református lelkész, író.

1817-ben Pápán végezte tanulmányait. 1821-ig Szentgálon, majd 1822-ben Szentantalfán volt lelkész. Több helyen is dolgozott, 1842-től haláláig Pécselyen evangélikus református. lelkész. Már fiatal korában munkatársa volt a Tudományos Gyűjteménynek. Itt jelent meg 1834-ben Pécselyről az első ismert leírás. A természettudományokat kedvelte, erre vonatkozó írásai kéziratban maradtak. 

200 éve született Árvay István

Árvay István (Iszkáz, 1818. ? ?. - Zalaegerszeg, 1889. június 17. ) jogász, gyorsíró.

A gimnáziumot Veszprémben és Szombathelyen végezte, jogot Győrött tanult. Zala megye gyorsírójaként 1840-ben telepedett le Zalaegerszegen. 1846-tól a Pesti Hírlap tudósítója volt és gyorsíróként részt vett az 1847-1848-as országgyűlésen is. 1850 után Zalaegerszeg jegyzőjeként, majd uradalmi ügyészként dolgozott. Később a Zala megyei Gazdasági Egyesület és az ügyvédi kamara elnöke. Foglalkozott a Balaton-felvidéki bortermelés problémáival. 

200 éve született Diósy Márton

Diósy Márton (Szilágynagyfalu [Románia], 1818. ? ?. - London, 1892. március 21.) újságíró, borkereskedő.

Veszprémben tanított, majd Pesten élt. 1848 előtt a Honderű és a Pesti Divatlap c. lapokban jelentek meg különböző témájú írásai. A szabadságharc idején Kossuth Lajos titkára volt. A bukás után külföldre menekült, Londonban telepedett le, ahol borászati szaküzletet működtetett. Angol lapokban jelentek meg cikkei, az 1860-as években hazai lapok is közölték gazdasági témájú tudósításait. Magyarra fordította Dumanoir-Dennery: Don Caesar de Bazan c. drámáját, amelyet a Pesti Nemzeti Színház 1882-ben bemutatott. Szerkesztette az első magyar zsidó naptárt (évkönyvet), amely 1848-ban jelent meg Pesten. 

200 éve született Szigethy Dániel

Szigethy Dániel (Vászoly, 1818. ? ?. - Budapest, 1901. január 30.) ev. lelkész, író.

Az elemi és a középiskola után teológiát végzett. Ev. lelkészként került Malomsokra, ahol az 1853–1855-ös években segédlelkész, majd nyugdíjazásáig, 1899-ig lelkészként szolgált. Budapestre költözött. foglalkozott irodalommal, cikkeket és vallási tanulmányokat írt. Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben. 

200 éve született Ullrich Ágoston

Ullrich Ágoston (Tés, 1818. ? ?. - Budapest, 1888. április 18.) honvédtiszt.

Kereskedelmi tanfolyamot végzett. 1835-től közvitéz, 1847-től tűzmester (őrmester) az 5. tüzérezrednél Budán. A szabadságharcban hadnagy az 1. Honvédgyalog-ütegnél, október közepétől százados és lőszergyártási felügyelő Budán. 1849 januárjában Nagyváradon őrnagyként szolgált, júliustól alezredes és a Szeged-aradi tartalék hadtest tüzérparancsnoka. Világos után magánhivatalnok, 1867-től a Pesti Honvédegylet tagja.