December 4: 75 éve halt meg Barcsi József

Barcsi József (Szászváros [Románia], 1858. okt. 9. – Pápa, 1942. dec. 4.) tanár.

Alsó és középfokú tanulmányait Szászrégenben és Kolozsvárott végezte. Tanári oklevelét 1888-ban a kolozsvári egyetemen kapta. Tanári pályáját Szászrégenben kezdte, majd a mezőtúri református gimnáziumban folytatta. 1901 és 1924 között a Pápai Református Főgimnázium tanára. A természet titkainak búvára volt. Tanulmányutakat tett Egyiptomban (1896) és Olaszországban (1902). A természettudomány mellett az irodalom is érdekelte. Egyik pályamunkáját az MTA dicséretben részesítette. 1924 és 1942 között nyugállományban Pápán élt. Sírja a pápai Alsóvárosi temetőben van.

December 4: 10 éve halt meg Fabiny Tibor

Fabiny Tibor (Budapest, 1924. szeptember 22. – Budapest, 2007. december 4.) evangélikus lelkész, egyetemi tanár.

1942–1946 között a Pázmány Péter Jog- és Államtudományi Egyetemen, 1949–1951-ben a Soproni Erzsébet Tudomány Egyetem Evangélikus Teológiai Karán, Pécsett, 1951–1953-ban a Budapesti Evangélikus Teológiai Akadémián tanult. 1946-ban államtudományi, 1972-ben egyháztörténeti egyetemi doktori címet, 1997-ben PhD átminősítést szerzett. 1972-től Református Doktorok Kollégiuma tagja. 1953–1954-ben evangélikus segédlelkész Pápán, 1954-től 1964-ig lelkész Csöglén, 1964-től 1968-ig Miskolcon. 1969 és 1999 között az Evangélikus Teológiai Akadémián az egyháztörténet és egyházjog tanszékvezető professzora, 2001-től emeritusz professzora. 1979-től az Evangélikus Országos Múzeum megalapítója, a Johannita Lovagrend Magyar Tagozatának lovagja és káplánja. 1989-től tagja a Fébé Evangélikus Diakonissza Egyesület elnökségének, az MTA Nemzetközi egyetemtörténeti albizottságnak, a Pápai Művelődéstörténeti Társaságnak, a Protestáns Missziótudományi Intézet kuratóriumának. A Pest-Budai Petőfi Egyesület kuratóriumának, az Evangélikus Gyűjteményi Tanácsnak elnöke. Egyháztörténeti, egyházjogi, muzeológiai kutatásokat végzett. Mintegy 250 cikke és tanulmánya jelent meg magyar, német, angol, spanyol és francia nyelven, részben társszerzőkkel, részben folyóiratokban. Díjai: 1979 Kiváló munkáért. 1984 Munka Érdemrend ezüst fokozata. 1990 Móra Ferenc Emlékérem. 1994 Köztársasági Érdemrend középkeresztje. 1997 Ezeréves magyar iskola ezüst emlékérem. 2003 Pázmány Péter-díj. 

December 5: 100 éve halt meg Havas Adolf

Havas Adolf, 1881-ig Hamburger (Szentgál, 1854. febr. 17. – Budapest, 1917. dec. 5.) orvos, tanár.

A bécsi és a budapesti egyetemen végzett orvosi tanulmányokat. Először kórbonctani tanszéken tanársegéd, majd Párizsban bőrszövettani vizsgálatokat végzett. 1883-ban a Budapesti Poliklinikán bőr- és nemi-osztályt létesített, 1898-tól a Rókus, később az István Kórház főorvosa. Közreműködött a modern bőrgyógyászat meghonosításában, behatóan foglalkozott a prostitúció kérdésével. Több mint száz orvosi írása jelent meg magyar és német nyelven az Orvosi Hetilapban, az Orvosok Lapjában, valamint más szakfolyóiratokban és évkönyvekben. A zsidó közéletben jelentős szerepet vállalt.

December 6: 20 éve van új címere és zászlója Bakonyságnak

Címerük közepébe a ságiak a templom oltárképének mását emeltették, melyen Szent László, a lovagkirály kardcsapással vizet fakaszt a hazánkra törő idegen seregek elleni harcokban elcsüggedt vitézek számára. 

December 7: 175 éve halt meg Kolossváry Sándor

Kolossváry Sándor (Pápa, 1775. márc. 20. – Veszprém, 1842. dec. 7.) római katolikus apátkanonok, egyházi író.

1831-től az MTA tagja. Középiskoláit Pápán, Sopronban és Veszprémben, a teológiát Pozsonyban végezte. Pappá szentelése után, 1798-ban a Veszprémi Papnevelő tanára. 1804-ben nagykapornaki lelkész és esperes, 1808-tól kanonok, a következő esztendőben Veszprém plébánosa. 1812-től Veszprém vármegye táblabírája. Az 1825. évi országgyűlésen a veszprémi káptalant képviselte. A veszprémi kórház egyik alapítója, a Dávid Árvaház építésének irányítója. Nagyobb pénzadományokkal segítette a népnevelés ügyét és az MTA megalapítását. Jeles hitszónok. Egyházi beszédei Szalay Imre: Egyházi beszédek gyűjteménye c. munkában jelentek meg. Kéziratban maradt beszédeit unokaöccse Kolossáry Ferenc rendezte sajtó alá. Kolossváry Sándor egyházi beszédei. 1–2. köt. Pozsony, 1843–1844. Sírja a veszprémi Szent Mihály-székesegyházban van.

December 8: 75 éve hunyt el Rédl Rezső

Rédl Rezső (Nagygyónpuszta-Balinka, 1895. febr. 11. – Veszprém, 1942. dec. 8.) piarista szerzetes tanár, botanikus.

Középiskoláit Tatán, Vácott és Rózsahelyen végezte. 1913-ban lépett a piaristák rendjébe. 1921-ben a budapesti egyetemen természetrajz–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. 1925-ben a Gerecse-hegység növényzetéről írt disszertációja alapján bölcsészdoktor. Budapesten 1922-től 1924-ig, majd 1939-től haláláig a Veszprémi Piarista Gimnáziumban tanított. Élete utolsó éveiben szakfelügyelő volt. A Bakony flóráját kutatta, és növényföldrajzi vonatkozásokat is érintve feldolgozta. Pillitz Benő munkáját folytatta. 1942-ben megjelent a megye növényzetét ismertető munkája, új társulás-tani szemlélettel 1402 fajtáról ad leírást és több új növényfaj előfordulásáról is beszámol. Gyűjtőmunkájáról a veszprémi gimnázium értesítőjében rendszeresen beszámolt. Tanulmányai a szaklapokban és a helyi sajtóban (Természettudományi Közlöny, Veszprémi Híradó) jelentek meg. Zircen, a Bakonyi Panteonban tábla őrzi emlékét.

Medvefül- vagy cifra kankalin

Hárskút környékén nyílik a medvefül- vagy cifra kankalin (Primula auricula ssp. hungarica), amely Magyarországon már csak néhány helyen található meg. 1929-ben fedezte fel Rédl Dezső, ezt a különleges fajt Hárskút határában. A virág áprilisban virágzik, kicsi sárga virágokat hoz. Csak a hidegebb, északi sziklás lejtőn marad meg, pár száz tőből álló kolóniája védett.

GEO : Hárskúti Panoráma (GCHARP)