Szücs István (1892 - 1980)
Szemes József (1914 - 1997)
Papp Ferenc (1901 - 1967)
Ősbemutató a Petőfi Színházban - Polgár András: Egy király a Népszínház utcában
Október 9.: 125 éve született Szücs István
Szücs István (Magyargencs, 1892. okt. 9. – Tatabánya, 1980. okt. 11.) jogász, főispán.
1909-ben érettségizett a szombathelyi premontrei főgimnáziumban. A budapesti egyetemen 1914-ben avatták az államtudományok doktorává. Az I. világháború éveiben katona, két évig orosz hadifogoly. 1918-ban közigazgatási gyakornok, egy évvel később vármegyei aljegyző. 1928-tól a Szombathelyi járásban főszolgabíró, 1938. március 9-én nevezték ki Vas vármegye főispánjának, amely tisztségről 1944. március 19-én, a németek bevonulása után lemondott. Hivatali működése idején Vas megyében iskolák, óvodák, orvosi és állatorvosi rendelők, kultúrházak sora épült. Még 1935-ben, főszolgabíróként Ondódon (ahol 1100 lakos közül 700 volt cigány volt) megépíttette Magyarország első cigány iskoláját. Fellépett a zsidókat ért atrocitások elkövetői ellen, és erre utasította a Vas megyei rendőrséget is. Az I. világháborúban két kisezüst és egy nagyezüst kitüntetést kapott, 1944 nyarán főhadnagyként behívták katonai szolgálatra, de kora miatt a frontra nem küldhették, kinevezték a zalabéri lengyel tiszti menekülttábor parancsnokává. Táborparancsnokként nem akadályozta meg a lengyel katonatisztek szökését, ezért a Gestapo 1944. október 19-én elhurcolta, csak a háború végén szabadult ki. 1947 után minden vagyonát elvették, 1951-től még nyugdíját is elvonták, 1952-ben pedig a Somlón lévő szőlőjébe kitelepítették. Életének utolsó időszakában Tatán élt. 1944-ben Magyargencs Díszpolgára címet kapott.
Október 11.: 20 éve halt meg Szemes József
Szemes József, 1938-ig Scheiling József (Budapest, 1914. január 13. – Balatonkeresztúr, 1997. október 11.) római katolikus plébános.
1932-ben Budapesten érettségizett, majd felvették a Szent Benedek-rendbe, amelyet hamarosan elhagyott. Budapesten az 1934–1939-es években teológiát hallgatott, 1938. október 30-án szentelték pappá. Káplán Taszáron, 1940-től udvari káplán Veszprémben, 1942-től szentszéki jegyző. 1942-ben doktorrá avatták. 1943-tól a veszprémi Szent Margit-templom plébánosa és püspöki titkár. Egy év múlva az egyházmegyei fiúifjúság lelkésze is. A háború után börtönbüntetést kapott, majd 1955-től plébánoshelyettes Somogyszobon, 1973-tól Balatonkeresztúron plébános. Nevéhez fűződik a Szent Margit-templomban 1945-ben a Szent József-kápolna, 1950-ben a Szent Margit-ereklyekápolna kialakítása. Az Esztergomból származó Szent Margit ereklye tartóját Ledó Béla ötvösművész készítette. Plébániaépületet vásárolt 1947-ben, a templomban kriptát alakíttatott ki 1954-ben, amelyben nyugszik.
Október 12.: 50 éve hunyt el Papp Ferenc
Papp Ferenc (Homokbödöge, 1901. febr. 11. – 1967. okt. 14.) mérnök, tanár.
Az 1926–1930-as években a Soproni Bányászati és Kohászati Egyetem mérnökképző karán tanult. 1931-től 1941-ig földmérő az Állami Földmérési és Kartográfiai Intézetnél Pápán. 1942-től 1944-ig az Erdélyi Nemzeti Sóbányák mérnöke. 1941 és 1951 között a Székesfehérvári Földmérési Hivatal főmérnöke. 1952–1953-ban az Állami Bányaipari Vállalat vezetője. 1954-től 1956-ig főmérnöke az Állami Földmérési és Kartográfiai Intézetnek Székesfehérvárott. Az 1957–1959-es években a Soproni Egyetem Földmérési Karán meghívott-professzorként dolgozott.
Október 14.: 40 éve ősbemutatót tartottak a Petőfi Színházban
Both Béla rendezésében állították színre Polgár András: Egy király a Népszínház utcában című vígjátékát.
