Veszprém városában a színjátszás hagyományai igen régre nyúlnak vissza, majd kétszáz évnyi színházi élet emlékei találhatók meg az egyes forrásokban.
Az iskolai színjátszás kezdetei a városban
1711. október 26-án három piarista szerzetes érkezett Veszprémbe, és megindult a négyosztályos gimnáziumi képzés, ami 1753-ben hatosztályosság bővült. Ebben az iskolában a tanmenet kiegészítéseként már valószínűleg a kezdetektől adtak elő színdarabokat. Eleinte az épület földszintes volt, és az előadásokra az egyik nagyobb osztályteremben került sor. De az új iskolaépület emeletén már színháztermet is kialakítottak.
1845-ben már a veszprémi izraelita gyerekek is színdarabbal álltak elő, melynek bevételei jótékony célra lettek felhasználva. Az előadásokat a nagy sikerre való tekintettel többször is megismételték.
A darabokat gyakran az iskolák tanárai írták a diákok számára.
Felnőtt műkedvelő színjátszás, vándorszínészek
A városi polgárság általában jótékonysági céllal lépett színpadra. Az első ilyen ismert alkalom 1814-ben jött el, amikor a Stadt-Ttheater a piactéren felállításra kerülő kút javára lépett fel. 1814-ből fennmaradt nyomtatott színlap is, mely a Veszprém Megyei Levéltárban található.
A veszprémi nyomda 1810-ben már nyomtatott ki háromfelvonásos vígjátékot, ami feltehetően megyei szerző munkája vagy fordítása volt, és a darabor a fővárosban mutatták be.
Az országban lassanként létrejöttek és el is szaporodtak a színjátszó helyek, és sokan választották hivatásuknak a vándorszínészetet. Társulatok járták az országot, és terjesztették a színházi kultúrát. 1820-ban Szalay Ferenc, 1821-ben Balog István társulata játszott Veszprémben. Innentől rendszeres volt a vándortársulatok felbukkanása.
Kétnyelvűség a színházban
Az ország lakosságának jelentős része ekkoriban nem bírta a magyar nyelvet. Sok iskolában is németül folyt a tanítás, újságok jelentek meg német vagy latin nyelven. A színjátszás nyelve is zömében német volt. De a reformkor követelései között ott sorakozott a magyar nyelv ügye is, és egyre több társulat adott elő magyar nyelvű darabokat, vagy a német nyelvű művekbe magyar nyelvű dalbetéteket illesztett. Az évek folyamán felváltva játszottak aztán magyar és német nyelvű társulatok a városban is.
Erről az időszakról az alábbi kötetben lehet bővebben olvasni:
A veszprémi színjátszás kezdetei, 1723-1879 / Hudi József. - Veszprém : Veszprémi Petőfi Színház, 2009 (Veszprém : OOK Press).
A színtársulatok és előadások nagy figyelmet kaptak. A helyi lapokban nem csak a premierekről, hanem minden egyes előadásról jelent meg tudósítás és kritika.
Noha a hivatásos társulatok már rendszeres színházi élményt tudtak biztosítani, továbbra sem lankadt műkedvelő előadások iránt érdeklődés, és az iskolákban is jelentős volt a színjátszó tevékenység. Ezekről az előadásokról is rendszeresen tudósított a sajtó. Az előadásokat általában a Korona szálló nagy báltermében tartották.
Állandó színház, állandó társulat
Nagy változást hozott a város életében a színházépület elkészülte, melyről az előző morzsában írtunk. A színházépülettel azonban nem járt automatikusan állandó társulat is, arra még 1961-ig kellett várni. Az akkor megalapult Veszprém Megyei Petőfi Színház állandó társulattal rendelkezett már.
1961. október 13-án A kőszívű ember fiai című darabbal nyitott a társulat. A Napló vezércikket közölt az eseményről. A társulat nem csak Veszprémben lépett fel, hanem Ajkán, Pápán, Várpalotán, Berhidán, Úrkuton, Zalagyömrőn és Zircen, valamint a megye városaiból buszos színházlátogatásokat is szerveztek.. A színház vállaltan kísérletező jellegű műsorterveket alkotott az első években, egymást követték az ősbemutatók.
A Veszprém Megyei Tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa megalapította a Kisfaludy Sándor művészeti díjat, melynek első tulajdonosa Tánczos Tibor lett. A társulathoz olyan nevek is csatlakoztak például, mint Nagy Attila (1962-64), Végvári Tamás (1964-69) Juhász Jácint (1965-67), Horváth Sándor (1968-71), Horváth László (1970-79) Latinovics Zoltán (1971-73), és még sokan mások.
1977-ben megnyílik a Játékszín, mely kisebb kamaradarabok bemutatására alkalmas.
1988. november 17-én - több évig tartó felújítás után - újranyit a Petőfi Színház az eredeti épületében. A felújítás ideje alatt az előadásokat a Georgi Dimitrov Művelődés Házban tartották. Ekkoriban új színészházat is avattak, és előadások kezdődtek a játékszínben, melyet a korábbi színészház épületébe költöztettek át.
1993. április 17-én a Kabóca Bábstúdió Baráti Kör Egyesület bemutatja első előadását. Innentől a városnak bábszínháza is van. 2001-ben új társulat alakul Veszprémben Pannon Várszínház néven. A három társulat ekkortól párhuzamosan játszik, és szórakoztatja a nézőket.
