November 14.: 70 éve halt meg Németh József

Németh József (Pereszteg, 1884. december 7. - Pápa, 1948. november 14.) római katolikus plébános.

Földműves családból származott. 1907-ben Győrött szentelték pappá. 1909-től nevelő főúri családoknál. 1920-ban került át a veszprémi egyházmegyébe, plébános Buzsákon, 1926-tól Pápán, 1930-ban c. apát. Szentmise közben halt meg az evangélium felolvasása után. Buzsákról négy tehetséges fiút kitaníttatott és pappá nevelt. Pápán a Katolikus Legényegylet részére új székházat vett, építtetett két elemi iskolát. 1928-ban visszaadta eredeti rendeltetésének a Szent Ilona-féle szegényházat. Renováltatta a paplakot, a Golgotát és a stációs kápolnákat. Újjáépíttette a Kálvária-templomot. Pápa mindegyik templomának szerzett harangot. 

November 14.: 50 éve halt meg Radocsay László

Radocsay László (Istvánfölde, 1878. november 11. - Budapest, 1968. november 14.) jogász, főispán, miniszter.

Jogi tanulmányokat a budapesti tudományegyetemen végzett, majd ügyvédként Temesváron dolgozott. Az 1. világháború végéig Temes vármegye közigazgatásában tevékenykedett, 1918-ban főjegyző. 1920 után a fővárosban és az alföldi városokban igazgatási és banki szakalkalmazott. 1934–1939 között Komárom–Esztergom–Győr vármegyék főispánja, 1944-ben igazságügy-miniszter. A MÉP listáján 1939 és 1944 között Tapolca–Balatonfüred országgyűlési képviselője. Budapesten a Kerepesi úti temetőben nyugszik. 

November 15.: 100 éve született Tóth József

Tóth József (Szentgál, 1913. november 15. - Szentgál, 1983. január 29.) fafaragó népművész.

Kanászbojtár, majd Akli-pusztán, később Szentgálon gulyás, a termelőszövetkezetben tehenész, aki pásztor őseitől tanulta a fafaragást. Élményanyagát a környezete, a Bakony erdeinek növény- és állatvilága, az öregektől hallott balladák és mesék adták. Az állattartás és a falusi élet használati eszközeit díszítette: botokat, tükröst, pipát, ostort, dobozokat. Technikája a domborítás, néha a karcolás és a spanyolozás. A dunántúli pásztorfaragás hagyományainak mesteri továbbfejlesztője. 1958-ban a Brüsszeli Világkiállításon faragásaival díjat nyert. 1962-ben megkapta a Népművészet Mestere címet. Munkáiból egy kollekciót a Laczkó Dezső Múzeum őriz. A zirci Reguly Antal Múzeumban a Bakony népművészete című, 1997. augusztus 20-án megnyílt kiállításon legszebb munkái láthatók. 

November 15.: 50 éve nevet kapott az egyetemi kollégium

1968. november 15-én az 1964-ben átadott egyetemi kollégium felvette Kossa István nevét. 

November 15.: 40 éve halt meg Nagy László

Nagy László (Jác [Szlovákia], 1904. október 4. - Budapest, 1978. november 15.) régész, néprajzkutató, könyvtáros.

Kecskeméten érettségizett, 1927-ben a budapesti tudományegyetemen végzett, ahol 1929-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egy évig ösztöndíjas Berlinben, majd díjtalan gyakornok a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1933-tól a Veszprém Megyei Múzeum és Könyvtár tiszteletdíjas munkatársa, 1935-től múzeumőr, Rhé Gyula halála után, 1936 és 1949 között igazgató. Több őskori és középkori feltárást végzett, a kismesterségek körében néprajzi kutatásokat folytatott. Létrehozta a Bakonyi Ház néven ismert múzeumot, a harmincas évek közepén jól működő közművelődési könyvtárat alakított ki. 1946–1949 között a Veszprém Megyei Szabadművelődési Tanács elnöke. Elkészítette a veszprémi körzeti könyvtár tervét. 1949-ben koholt vádak alapján elbocsátották. 1957-ben bronzkori ásatásokat irányított Békásmegyeren, 1964–1966 között az MTA Régészeti Intézetének munkatársa. 1942–1944 között társszerkesztője a Dunántúli Szemlének, kiadta a Veszprém megyei füzetek c. helytörténeti kiadványsorozatot. Írásai és közleményei a veszprémi lapokban és a szakmai folyóiratokban jelentek meg. 

November 16.: 80 éve halt meg Sümegi Vilmos

Sümegi Vilmos (Sümeg, 1864. április 4. - Budapest, 1938. november 16.) újságíró, politikus.

Sümegen végezte középiskolai tanulmányait. Igen fiatalon, már 1881-től a függetlenségi Nemzeti Újság munkatársa, majd a Budapesti Hírlap kiadóhivatalában dolgozott, később a Magyar Kereskedelmi Iparlap szerkesztője. 1884-ben megalapította a Balatonvidék-kört. 1893-ban egyik alapítója a Magyarország c. napilapnak, amelynek hosszú ideig kiadóhivatali igazgatója. Élénk közéleti tevékenységet folytatott. 1905-től tagja a Balaton-szövetség igazgatóságának. Számos jótékonysági egyesület munkájában vett részt. Az Újságkiadók Nyugdíj Egyesületének egyik alapítója és 40 éven át elnöke. 1904 és 1918 között Gyergyószentmiklós országgyűlési képviselője, a függetlenségi párt egyik irányítója. A Balaton-vidék felvirágoztatásának tevékeny szószólója volt. 

November 17.: 200 éve született Vachott Sándor

Vachott Sándor (Gyöngyös, 1818. november 17. - Buda, 1861. április 9.) költő.

Vachot Imre bátyja. Eperjesen az Evangélikus Líceumban tanult. Sárosi Gyula biztatására kezdett verselni. Pozsonyban ismerkedett meg Petőfi Sándorral. 1845-ben házasságot kötött Csapó Máriával. 1848-ban Kossuth Lajos egyik titkára, a bukás után bebörtönözték. 1852-ben ismét börtönbe került, ahol elméje elborult. Az almanachlíra könnyen-verselő képviselője. A Külföld rabja c. verses elbeszélését Lovassy László sorsa ihlette. 1842-ben Balatonfüreden írta a Balaton vidékén c. versét.

November 17.: 30 éve nyílt meg a felújított Petőfi Színház

Az épület 1908-ban épült fel Medgyaszay István tervei alapján, Nagy Sándor festőművész üvegfestményeivel, állandó társulata azonban csak 1961-ben lett. Az épület bármilyen szép, a XX. század eleji technika elavult és a tér szűkössé vált. A tervezés már 1977-ben megkezdődött. A felújítás időszakában a színház a Városi Művelődési Központ épületében működött. 

A felújítás során az épületet kibővítették irodákkal és öltözőkkel, egyéb kiszolgáló létesítményekkel. Sík Sándor István király című drámájának bemutatójával nyitották meg az újjáépítés után.

Az 1977. március 26. óta működő Játékszín pedig a Színészház épületébe költözött. Bejárata egy szépen faragott székelykapu, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészeinek ajándéka. A kisszínház 1991-ben vette fel Latinovits Zoltán nevét, majd 2010. szeptember 25-én Latinovits-Bujtor Játékszínre keresztelték át.

A megnyitó napján Sík Sándor István király című drámájának bemutatójával lépett színre a társulat. A Játékszín első előadása Pilinszky János: Élőképek.

Bővebb cikk az épületről itt. 

November 17.: 20 éve halt meg Péchy László

Péchy László (Csökmő, 1917. július 26. - Budapest, 1998. november 17.) egyetemi tanár, vegyészmérnök.

1939-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen vegyészmérnöki, 1966-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetemen műszaki egyetemi doktori címet szerzett. A kémiai tudomány kandidátusa 1966-tól.

Pályáját egyetemi oktatóként kezdte, majd a Shell Kőolajfinomító Rt. csepeli telephelyén dolgozott. Rövidesen a paraffingyár vezetőjévé nevezték ki. 1950-ben vádemelés nélkül internálták Recskre. A kőfejtéssel töltött három év után folytathatta csak szakmai munkáját. Először a Vegyiműveket Tervező Vállalatnál dolgozott, 1954-ben került Veszprémbe. A Veszprémi Vegyipari Egyetem Ásványolaj- és Szénfeldolgozó Iparok Tanszékére Varga József akadémikus, a tanszék alapítója hívta meg. Majd a Varga-tanítvány Retezár Árpád tanszékvezető nyugdíjba vonulása után, 1960-ban nevezték ki az Ásványolaj és Széntechnológia Tanszék vezetőjévé. 1971-től 1977-ig az egyetem rektor-helyettese volt. Az 1960–1970-es években a magyar kőolaj- és petrolkémiai üzemekben munkába álló vegyészmérnökök döntő többsége a Péchy-tanszékről került ki. Megindította a kőolaj-ipari mérnöktovábbképző, valamint a petrolkémiai és a környezetvédelmi szakmérnöki tanfolyamokat. Elnöke volt a MKE Oktatási Bizottságának. Tagja volt a Kőolaj és Földgáz, valamint a Hungarian Journal of Industrial Chemistry szerkesztőbizottságának. Bronz mellszobra, Raffai Béla szobrászművész alkotása 2015 óta az egyetem aulájában van, az egyetemen egy terem neve és bronz tábla őrzi emlékét.

November 18.: 50 éve halt meg Haidekker Nándor

Haidekker Nándor (Ercsi, 1893. május 5. - Budapest, 1968. november 18.) orvos.

1911-ben Veszprémben érettségizett. Másodéves egyetemistaként egy évig katona, majd három évig orvos egy oroszországi hadifogolytáborban, amelynek feloszlatása után Szentpétervárra utazott, majd Finnországba ment. 1921-ben jött haza és 1923-ban szerzett általános orvosi diplomát. Először a budapesti Szent László Kórházban segédorvos, 1925–1929-es években uradalmi orvos. 1929-től Balatonfőkajáron szolgált, 1936-ban veszprémi városi, és járási tiszti orvosnak nevezték ki. 1945-től 1947-ig ellátta a megyei tiszti főorvosi teendőket is. 1954-től a KÖJÁL higiénikus orvosa, 1955 és 1959 között igazgató főorvosa volt. A háború alatti és utáni veszprémi tevékenységének elismerését a városi tanács 1946-ban, jegyzőkönyvben örökítette meg. Nyugdíjasként Budapesten élt. A Farkasréti temetőben nyugszik.