Szeptember 3.: 30 éve halt meg Borbásné Köves Júlia

Borbásné Köves Júlia (Veszprém, 1900. július 24. - Zamárdi, 1988. szeptember 3.) zenepedagógus.

A kaposvári, majd 1914-től 1918-ig a Budapesti Fodor Zeneiskolában tanult. 1925-ben a Zeneművészeti Főiskolán zongoraművész-tanár oklevelet szerzett. 1945-ig magántanárként dolgozott és kamarazenekari hangversenyeken szerepelt. 1945 és 1966 között a Fővárosi Zeneiskolában, majd nyugdíjasként a Weiner Leó Állami Zeneiskolában tanított. 

Szeptember 3.: 10 éve halt meg Szabó Antal

Szabó Antal (Felsőiszkáz, 1917. július 23. - Ajka, 2008. szeptember 3.) földműves.

Nyugdíjba vonulásáig földműves. 1984 és 1997 között a Nagy László Emlékház „mindenese” Iszkázon. Jelentős szerepe volt a költő életútjának, költészetének megismertetésében és népszerűsítésében. Kiváló Dolgozó, Kiváló Vöröskeresztes Munkáért, Kiváló Véradó kitüntetések tulajdonosa. 

Szeptember 4.: Elkészül az új református iskola

1938. szeptember 4-én megkezdődik a tanítás az új református iskolában. Nem ez volt a közösség első iskolája, de az előző a 8-as út építési munkálatai miatt le kellett bontani. A régi épület a templom utcában állt, és akkor már 154 éve szolgálta a gyülekezetet. 1937. november 15-én kezdték el bontani a parókiával együtt. 

Szeptember 4.: 40 éve halt meg Kósa Lajos

Kósa Lajos (Kővágóörs, 1900. november 17. - Budapest, 1978. szeptember 4.) író, költő, szerkesztő.

Reáliskolába Sümegen járt, majd tanulmányait Budapesten végezte. Első versei az Út-ban jelentek meg. A fővárosi napi és hetilapok, valamint az erdélyi és az amerikai magyar lapok gyakran közölték verseit. Az Est 1924-ben kiadott Hármaskönyvében a száz legkiválóbb élő magyar költő közé sorolták. Újságírói tevékenységét a Pesti Naplónál kezdte, de riportjai számos más napilapban is megjelentek. A Délibáb c. hetilap belső munkatársa volt. Zalaegerszegen megalapította és szerkesztette a Visszhang c. irodalmi és társadalmi folyóiratot, majd a Brassói Lapok székelyföldi szerkesztője volt. 1945 után Hódmezővásárhelyen a Kommunista Párt napilapját, később a fővárosban a Bányamunkást szerkesztette. Vezetője volt a Munkaerőtartalékok Hivatala propaganda osztályának, majd nyugalomba vonulásáig a Munkaügyi Minisztériumban a szakmunkásképzés lapját szerkesztette. Versei főként a Népszabadságban, az Élet és Irodalomban, a Kortársban jelentek meg.

Szeptember 5.: 10 éve halt meg Németh G[éza] Béla

Németh G[éza] Béla (Szombathely, 1925. február 17. - Budapest, 2008. szeptember 5.) egyetemi tanár, irodalomtörténész.

1982-től az MTA levelező, 1990-től rendes tagja. Szülei Mihályfa községben éltek, gyermekkorát ő is itt töltötte. Gimnáziumba Sümegen és Kőszegen járt. Leventeként besorozták, 1945-ben németországi hadifogolytáborból tért haza. Eötvös-kollégistaként 1950-ben az ELTE-n kapott magyar-német szakos tanári oklevelet. Az egyetemi diploma megszerzése után a budapesti Szent Domonkos utcai Általános Fiúiskolában először napközis felügyelő, majd tanító. Egy évvel később a Fővárosi Könyvtár alkalmazásába került. 1953-ban a Budapesti Pedagógia Főiskolán nyelvész adjunktus, majd a Madách Gimnázium tanára. 1956-ban felvették az MTA Irodalomtörténeti Intézetébe. Tüdőbaja miatt a svábhegyi szanatóriumban töltött egy évet. Ezután néhány évig magyart és németet tanított a Rákóczi Gimnáziumban. 1963-tól az Irodalomtudományi Intézet munkatársa, 1980-tól egyetemi tanár, az ELTE Egyetemi Könyvtárának főigazgatója. 1987-től 1995-ig az ELTE 19. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője, 1992 és 1997 közt az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. Közreműködött Arany János műveinek kritikai kiadásában. Elsősorban a kiegyezés utáni magyar és német irodalom kérdéseivel, a nyolcvanas években a magyar sajtó történetét feldolgozó témákkal foglalkozott. Újraértékelte a 19–20. századforduló irodalmát, főként Arany János, Vajda János, Komjáthy Jenő, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos, Szabó Lőrinc, József Attila, Radnóti Miklós és Pilinszky János költeményeinek adott újszerű értelmezést. Első jelentősebb tanulmánya Három dunántúli falu keresztnévanyaga Mária Terézia óta címmel 1957-ben jelent meg (Magyar nyelvjárások), Mihályfa, Gógánfa és Kisgörbő utóneveit elemzi. Az irodalom és a nyelvtudományok kérdéseivel foglalkozó akadémiai és más bizottságok tagja, elnöke volt. 

Szeptember 6: 90 éve halt meg Sántha Károly

Sántha Károly (Kecskemét, 1840. október 22. - Budapest, 1928. szeptember 6.) evangélikus lelkész.

A középiskolát Sopronban és Kecskeméten járta, a teológiát Pesten végezte. 1866-ban egy évig sárszentlőrinci káplán, majd Tolnanémeden és Sandon, 1870 és 1876 között Várpalotán lelkész. 1876-ban ismét Sárszentlőrincre ment, ahol nyugdíjazásáig teljesített szolgálatot. Népies és vallásos írásai a protestáns lapokban jelentek meg. Több mint száz egyházi éneke került be a Dunántúli Énekeskönyvbe. 

Szeptember 6: Ősbemutató a Petőfi Színházban

1968. szeptember 6-án tartották Tabi László: Spanyolul tudni kell című művének ősbemutatóját a Petőfi Színházban.

Szeptember 7.: 60 éve halt meg Masszi József

Masszi József (Borzavár, 1887. március 5. - Zirc, 1958. szeptember 7.) kántortanító, járási szakfelügyelő.

Az elemi iskoláit Zircen, a középiskolát Pápán végezte. 1915-ben Pápán szerzett tanító oklevelet. Az oklevél átvétele után behívták katonának, az 1. világháborúban olasz fogságba esett. Hazatérése után Bakonybélben kezdte a tanítói pályát, majd Bakonypéterden nyerte el a kántortanítói és iskolavezetői állást. 1929-ig a község szellemi mindenese. 1929-ben már Zircen az elemi iskolában, majd az általános és az iparitanonc-iskolában tanított. Később az összevont iskolának az igazgatója. Hét esztendeig járási általános szakfelügyelő. 1957-ben ment nyugdíjba.

Szeptember 7.: 200 éve született Kisovits József

Kisovits József (Veszprém, 1818. szeptember 7. - Veszprém, 1885. május 9.) római katolikus kanonok

A gimnáziumot szülővárosában és Székesfehérvárott végezte, filozófiát Pécsett, teológiát Veszprémben tanult. Pesten a Központi Szeminárium növendéke, 1841. október 26-án pappá szentelték. Két évig káplán Tapolcán, majd Tapsonyban. 1845-től Veszprémben kántor, később a Szent Anna-kápolna gondnoka. 1849-től plébános Nagybajomban, 1857 után kanonok-plébános Veszprémben. Két ciklusban, 1880-ban és 1883-ban volt a veszprémi választókerület Tisza-párti országgyűlési képviselője. Nevéhez fűződik a Szent Anna-iskola építése, újjáépíttette a Szent László-iskolát. Sokat tett a piarista algimnáziumnak főgimnáziummá történő fejlesztésében. Fiatal korában irodalommal is foglalkozott, írásai a Növendékpapok Munkálatai c. gyűjteményében jelentek meg. Veszprémben utcanév őrzi emlékét. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik. 

Szeptember 8.: 90 éve új iskola indult Balatonfüreden

1928. szeptember 8-án szentelik fel a balatonfüredi római katolikus (piros) iskolát.