1038-ban meghalt I. István király. 900 évvel később utódai hatalmas ünnepségsorozatot rendeztek a tiszteletére. A Szent Jobbot, István királynak tulajdonított ereklyét az Aranyvonat hordozta körül az országban. Veszprém is várta, de egy jó ideig hiába.

Ha visszatekintve a Szent István emlékévre, azt mondjuk, hogy Veszprém jelentős központja volt a megemlékezéseknek, ezt mindenki természetesnek veszi. Hiszen Veszprém a királynék városa, már Gizella óta, és a királynő férjével együtt gyakran tartózkodott itt. Ráadásul a Koppány felett aratott győzelem is ehhez a vidékhez köti I. Istvánt.

Azonban az 1936. augusztus 20-án kiadott, Horthy Miklóstól származó "ünnepi terv" helyszínei között nem szerepelt Veszprém. Az előkészítő  bizottság által összeállított programban Veszprém megye egyetlen települése sem kapott szerepet. 

Az Aranyvonat (Forrás)

Veszprém természetesen tiltakozott, de (mint oly sok mindent az évtizedek során) ezt sem siették el. A küldöttség csak 1937. májusában indult el "tiltakozni", és javaslatokat tenni a program módosítására. Lekésték a költségvetés életbe lépését, ezért csak a következő évi tervekbe fértek bele a veszprémi ünnepségek költségei. Ebbe a vár végében ma is álló szobor és a Somlói kilátó szerepelt. A város azonban saját erőből további fejlesztéseket is véghez vitt.

Hetven percben a hetven éve történtekről ... (1938-39) / Molnár Jánosné. - , 2009 == Veszprémi Szemle ISSN 1217-5358. - 11. évf. 2. sz. (2009.), p. 5-15.

Az emlékévre kiadott tervek szerint az Aranyvonat október 2-án ért volna Veszprémbe. A város egész évben erre készült. A Veszprémi Hírlap hasábjain jól következő a készülődés minden mozzanata, jól érzékelhető a várakozás izgatott feszültsége. A május 15-i szám címlaphíre adja tudtul, hogy az Aranyvonatot először szeptember 25-ére várták. Az ünnepségsorozat pontos programját július 8-án állította össze az illetékes bizottság. E szerint szeptember 23-án délelőtt kezdődik az ünnepség a Margit-templom felszentelésével, majd délután egy "felavatás maraton" veszi kezdetét: Gizella-kápolna, Vetésy-kút, a Szent István kori főiskola márványtáblája, Vetésy-poszlopfő, veszprémvölgyi romok. Másnap díszközgyűlés, az István és Gizella szobor felavatás, majd fogadják a Szent Jobbot hozó vonatot 17 órakor. Másnap tábori mise, majd a Szent Jobb Zircen keresztül Pannonhalmára utazik. A vonat távozása után körmenet és Oltáregyesületi közgyűlés a romoknál. Következő nap, azaz 27-én tervezték a harangjátékot felavatni. Az ünnepségsorozat aztán október 2-án még folytatódott volna a Hősi Kapu, a 31-esek emlékműve és a Völgyhíd felavatásával, majd az Iparos Dalárda fennállásának 15 éves jubileumának megünneplésével zárult volna. 

Azonban szeptember 11-én új programot közöltek.

Majd 18-án egy még újabbat. Ebben a programban a Szent Jobb már csak nagyjából 2 és fél órát tartózkodott volna Veszprémben. 

Végül október 2-án csupán ennyit közöltek (alatta a másik cikk címe a magyarázat a halasztásra):

Az Aranyvonat végül 1939. április 29-én érkezett meg Veszprémbe. De erről majd jövőre olvashatnak.