Július 2.: 125 éve halt meg Vendrei Aschermann Ferenc

Vendrei Aschermann Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1821. október 24. - Veszprém, 1893. július 2.) honvédtiszt.

Német polgári családból származott. Kézdivásárhelyen katonai nevelőintézetben tanult. 1841-től közvitéz, 1846-tól hadnagy a 2. huszárezredben. 1848 májusától százados, a bánáti hadtest szárnysegédeként részt vett a délvidéki harcokban. A szolnoki csatában 1849. március 5-én őrnagy, majd alezredes a HM-ben. Június 26-ától a komáromi vár parancsnoka. Klapka Györggyel együtt fogalmazták meg a vár kapitulációjának feltételeit tartalmazó levelet. A komáromi vár feladása után Erdélyben élt, családot alapított. A kiegyezést követően minisztériumi titkár, 1872-ben ezredesként a Szegedi Honvédkerület parancsnoka. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület titkáraként szerkesztette az egyesület évkönyveit, cikkei jelentek meg gazdasági jellegű lapokban és a Budapesti Szemlében. 1888-ban tábornoki címet kapott és nyugdíjasként Veszprémbe költözött, a Jeruzsálemhegyen lakott. – Sírja az Alsóvárosi temetőben van, ahol 1901-ben állított síremléket a honvédegylet. 

Július 2.: 50 éve avatták fel a negyedik balatoni kompot

1968. június 6-án avatták fel a negyedik balatoni kompot, mely a balatonfüredi Magyar  Hajó- és Darugyárban készült. 60 tonna terhet volt képes felvenni, 27 gépkocsi fért el rajta. A hajó a Komp 4 nevet kapta. (Ekkoriban a kompoknak még nem volt neve, csak körülbelül egy év múlva rendeznek nekik névadó ünnepséget.) Pár nappal korábban a kompkikötők is átestek némi felújításon.

Július 2.: 25 éve iktatták be Szendi Józsefet

A Szent Mihály-székesegyházban beiktatták érseki székébe Szendi Józsefet. Szendi József volt Veszprém első érseke, aki nálunk tartotta gyémántmiséjét (70 év szolgálat után) 1994-ben, és tavaly hunyt el.

Július 6.: 30 éve halt meg Márföldy Aladár

Márföldy Aladár (Budapest, 1893. november 3. - Budapest, 1988. július 6.) építészmérnök.

Budapesten végezte iskoláit, a műegyetemen 1921-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Rövid ideig egy magánmérnöki irodában gyakornok. 1922-ben Veszprémben alkalmazták, 1924-ben kinevezték a város főmérnökének, 1929-ben „életfogytiglan” megerősítették főmérnöki állását. Fő feladata a városrendezési terv kimunkálása és annak megvalósítása. Ekkor alakult ki a Szent Margit-templom körüli kislakásos telep, az Ányos és Sziklay u., az új temető. Rendezték a Kossuth utca, a Cserhát, a Búzapiac és a Rákóczi tér (ma Óváros tér) környékét. Elkészítette a Hősi Kapu tervét. A háborús károkról fényképeket készített. 1945-ben eredményesen tárgyalt a németekkel a városi közművek, köztük a robbantásra előkészített Viadukt megmentése érdekében. A háború után megszervezte a romeltakarítást és az újjáépítést. 1946-ban állásából elbocsátották, később a városból Balatonalmádiba költözött. Székesfehérvárott figuránsként, majd földmérő mérnökként dolgozott. A Balatonfüredi Szívkórház főmérnökeként ment nyugdíjba. Irányította a szívkórház rekonstrukcióját, több nyaralót tervezett a Balaton északi partján. 

Július 6.: 25 éve halt meg Hegyi János

Hegyi János (Lesenceistvánd, 1915. július 25. - Veszprém, 1993. július 6.)római katolikus nagyprépost.

1935-ben Sümegen érettségizett, a veszprémi szemináriumban tanult tovább, 1941-ben szentelték pappá. Balatonfenyvesen kezdte pályáját, Inkén folytatta. 1943-ban káplán Ajkán, 1944-től lelkész Ajkacsingervölgyben, 1954-től bányavidéki kerületi esperes. 1955-től plébános helyettes Veszprémben, a Szent Margit-templomban. 1959-től Veszprémben kerületi esperes, 1961-től irodaigazgató, kanonok. 1970-tól hantai prépost, 1980-tól éneklőkanonok, babocsai címzetes apát. 1983 és 1993 között nagyprépost. Ajkán a Szent Imre Ifjúsági Egyesület elnöke, Veszprémben a templom technikai eszközeit korszerűsítette. 

Július 6.: 10 éve halt meg Kóta Dénes

Kóta Dénes (Adony, 1949. május 5. - Dunakeszi, 2008. július 6.) pedagógus, festő, író.

1972-ben a Pécsi Tanárképző Főiskola földrajz–rajz szakán szerzett oklevelet. 1972-től tanár, 1977 és 1997 között iskolaigazgató Tésen, 1998-tól tanár a Várpalotai 9. Sz. Általános Iskolában. Elindítója a Tési-fennsík tájvédelmi körzetté való nyilvánításának. Alapító tagja a Palotai Alkotók Körének. Három egyéni kiállítást rendezett, ill. 1977 óta rendszeresen részt vett csoportos kiállításokon. Az 1980-as években a TIT Várpalotai Szervezetének vezetőségi tagja. 1988–1996 a Megyei Pedagógiai Körkép szerkesztőségének tagja. A Köznevelés, Új Pedagógiai Szemle, Embernevelés, Pedagógiai Körkép c. folyóiratokban pedagógiai írásai, a CET, Új Horizont, Magyar Napló, Árgus c. folyóiratokban, ill. a Bakony-balatoni kalendáriumban novellái, elbeszélései (ez utóbbi 1999. évi számát illusztrálta is) jelennek meg.

Július 7.: 80 éve született Gáncs Lajos

Gáncs Lajos (Pápa, 1938. július 7. - Pápa, 2009. február 2.) agrármérnök, igazgató.

1956-ban a pápai Türr István Gimnáziumban érettségizett. 1961-ben a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán, 1976-ban a Budapesti Politikai Főiskola agrárpolitika szakán oklevelet, 1975-ben a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen doktori címet szerzett. 1961–1962-ben gyakornok a Petőfi Tsz-ben, Takácsiban, 1962-ben a Malomsoki Szebb Jövő Tsz-ben. Az 1962–1965-ös években főmezőgazdász a Csikvándi Szabad Nép Tsz-ben. 1965 és 1976 között a Pápai Járási Pártbizottság munkatársa, osztályvezetője. 1976-tól 1989-ig a Veszprém Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmiszeripari, 1990–1991-ben termelésellátási és piacfelügyeleti osztályának vezetője, 1991–1992-ben a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal főmunkatársa. 1992 és 1995 között az Autotechnikai Vállalat somlóvásárhelyi üdülőjének vezetője. 1996-tól 1999-ig a veszprémi Királykert Rt. vezérigazgatója, 1998–1999-ben a Városlődi Hajnal Kft. és Forráskút Kft. ügyvezető igazgatója. Számos szakmai és közéleti egyesület, alapítvány tagja, alapítója, vezetője volt. Kutatási területei: agrárigazgatás, agrártörténelem, agrárpolitika, mezőgazdasági üzemek működése, szervezetei. Írásai agrárszakmai és lokális periodikákban jelentek meg. A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik.

Július 7.: 60 éve halt meg Kálmán Jenő Ákos

Kálmán Jenő Ákos (Veszprém, 1883. ? ?. - Budapest, 1958. július 7.) újságíró, zenekritikus.

Tanulmányainak elvégzése után újságíró, a Pesti Hírlap zenekritikusa, a Színházi Élet segédszerkesztője. Az aktuális zenei kérdésekről több tanulmányt írt. A felszabadulás után a Magyar Nemzet és az Esti Hírlap munkatársa. Hadifogolyemlékeit az Omszki randevú c. regényében írta meg. Ez a kutya eladó c. regénye iskolát teremtett az ember leghűségesebb barátjának ábrázolásához. A Sicc kalandjai sorozata gyermekgenerációk kedvenc olvasmánya. Csabrendeken temették. 

Július 8.: 20 éve halt meg Mészáros Gyula

Mészáros Gyula (Kisdörgicse, 1914. augusztus 4. - Budapest, 1998. július 8.) régész, muzeológus.

Pécsett tanult a tudományegyetemen, 1941-ben Debrecenben, történelem–földrajz–régészet szakon szerzett oklevelet. Bölcsészdoktori értekezését A vázsonyi medence mezolit- és neolit-kori települései c. tanulmányával védte meg. Egyetemi évei alatt a Balaton-felvidéken régészeti kutatásokat végzett, új régészeti lelőhelyeket térképezett fel. 1941 és 1949 között a Veszprémi Bakonyi Múzeumban múzeum- és könyvtári gyakornok, majd muzeológus. 1951-től 1974-ig a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum igazgatója. Veszprém megyei terepbejárásai során 18 új neolitikus lelőhelyet regisztrált. Nagy Lászlóval közösen Farkasgyepűn bronzkori halomsírt tárt fel. Mencshely közelében és Vöröstó melletti feltárásai során nagyszámú kőeszközzel gyarapította a veszprémi gyűjteményt. Lovas község határában őskori festékbányát tárt fel. 

Ms0350

Farkasgyepü környéki erdők története / Mészáros Gyula. - [S.l.] : Kézirat, [1976].