Egy igen ősi legenda kötődik a veszprémi Szent György-kápolnához. Úgy beszélik, Imre herceg, I. István fia ezen a helyen tett szüzességi fogadalmat. A herceget halála után alig 50 évvel apjával és nevelőjével együtt szentté avatták. Életéről azonban alig tudunk valamit.
Imre herceg és az utódlás
I. István, Magyarország első királya mélyreható változásokat vezényelt végig uralkodása során az országban. Bölcs uralkodó volt, aki nagyon is tisztában volt vele, milyen hatalmas erők munkálkodnak a régi rend visszaállítása érdekében. Tudta, hogy a munkát ő csak megkezdhette, és noha jelentős haladást ért el, azt befejezni nem lehet egyetlen emberöltő alatt, utódjának kell majd folytatnia. De ki legyen az az utód? Mostani szemmel nézve azt mondhatjuk, egy kora középkori királynak, ha volt fia, nyilván őt tekintették utódjának is. De a magyar szokások ebben a tekintetben mást mondtak. Magának Istvánnak is még véres belháborút kellett vívnia apja, Géza halála után a trónért. Uralkodása alatt bőven éltek még olyanok az országban, akik "Árpád vére"-ként joggal pályázhattak a trónra. Legesélyesebb közöttük Vazul/Vászoly volt, István unokatestvére.
István király talán ezért is különös gondot fordított kiszemelt örököse, Imre herceg neveltetésére. Nem Imre volt a legidősebb fiúgyermek, Ottó megelőzte a sorban, ám ő fiatalon meghalt. Imre herceget a szülei és Gellért püspök nevelte, a kor lehető legjobb oktatását kapta.
Apja úgy döntött, hogy még életében átruházza rá a hatalmat, és 1030-ban az ország koronázásra készült. Imre azonban egy vadászat során váratlanul meghalt (1031. szeptember 2.). Az ország első királyi ága rögtön az első elágazásnál ki is halt, mivel Istvánnak és Gizellának nem maradt már több fiú utóda. (Igazából nem tudjuk, pontosan hány gyermeket is vesztettek el ők ketten, de egyik sem élte túl őket.)
A trónnak ekkor több várományosa is volt: az előbb említett Vazul, Aba Sámuel és Orseolo Péter.
Családfák
Vazul Árpád vezér egyenes(fiú)ági leszármazottja: Árpád (fejedelem) - Zolta (fejedelem) - Fajsz (fejedelem) - Taksony (fejedelem) - Mihály (Géza fejedelem öccse) - Vazul, a család akkori legidősebb tagja, azaz az örökös a régi hit és szokások szerint.
Aba Sámuel I. István király húgának férje, az Aba nemzetségből.
Orseolo Péter I. István nővérének és Orseolo Ottó velencei dózsénak a fia.
Az utódlás ezen körülmények között nem folyhatott le békésen, de végül, noha személyében Vazul megvakíttatott, és soha nem ülhetett a trónra, mégis az ő utódaiból kerültek ki az Árpád házi királyok. De ez már egy másik történet, térjünk vissza Imre herceg életéhez, és a a legendás fogadalomhoz!
A fogadalom
Az említett fogadalomról korabeli irat nem emlékezik meg. A legkorábbi forrás névtelen szerző munkája, Kálmán király uralkodása alatt, 1100 táján (Vita Sancti Emerici ducis). Szent Imre legendájának legrégibb fennmaradt kézirata a XIII. századból való. A stájerországi reini kolostor őrizte meg. Első kiadása a Legendae Sanctorum Regni Hungariae című XV. századi ősnyomtatványban. Velence, 1498. Ezekben a művekben esik szó a fogadalomról, mely Imre herceget és magát az eseményt elválaszthatatlanul Veszprémhez köti. Úgy tartják a fogadalomra ebben a városban, a Szent György kápolnában került sor.
Bécsi képeslap az 1930-as évekből: Szt. Imre fogadalma
Joggal feltehető a kérdés, hogy egy királyi herceg hogyan tehet ilyen fogadalmat, amikor legfőbb feladata az utódlás biztosítása. Nos, igazából nem tudjuk, hogy a fogadalom valóság, vagy csak a tények (mi szerint Imre valószínűleg házas volt, de utód nélkül halt meg) felnagyítása és kiszínezése. Ugyanakkor az a feltételezés is napvilágot látott, miszerint a herceg még bátyja, Ottó életében tette a fogadalmat, amikor ez a teher még nem nyomta a vállát, és később a körülmények megváltozása (bátyja halála) ellenére sem vonta vissza.
Maga a szentté avatás sem mehetett végbe a nélkül, hogy a jelölt példás életvitele és pár csoda bizonyításra ne kerüljön. Ezért egy legendának mindenképpen születnie kellett Szent Imre hercegről. Ebben a szüzességi fogadalom csak egyetlen részlet. E mellett egyéb emlékezetes cselekedetek is fűződtek a nevéhez.
"Mikor a szent király egy alkalommal fiával együtt a pannonhalmi monostorba ment, Imre herceg a szerzetesek üdvözlésekor az egyiket hét csókkal tüntette ki. Ez a szerzetes Mór testvér volt, akit később erényei miatt Szent István pécsi püspökké tett. "
Székely Bertalan: Szt. Imre 7 csókja, a pécsi székesegyházban található freskó egy 1920-as évekből származó képeslapon
A(z egyébként latin nyelvű) legenda egy modern nyelvezetű tolmácsolása itt olvasható.
A legenda élete az országban és Veszprémben
A történet egyházi népének formájában is fennmaradt (Szent Imre herceg, Magyarország éke), Babist Mihály írt históriás éneket, Veszprémben, Szent György-kápolna előtti szobra Erdey Dezső munkája (1940).
Imre herceg halálának körülményei is tisztázatlanok, páran még 1000 év távlatából is gyanúba keveredtek (A VADKAN LEGENDÁJA) de ez megint egy másik történet.
Életéről könyv született:
Árpádok szent virága : Szent Imre herceg / írta Révay József ; az előszót írta Lányi József ; [... Jaschik Álmos ... rajz.]. - Budapest : Franklin-Társulat, [1929].
A herceget mindig is példának állították a katolikus ifjúság elé, erről szépen tanúskodik a fenti könyv a Helyismereti részlegen található példánya, melynek ajánlásából kiderül, hogy jutalomkönyvként kapta egy fiatalember 1930-ban jó tanulmányi eredményeiért, és magatartásáért. Tanítója az ajánlásban egyesen "Szent Imre kedves megszemélyesítőjének" nevezi tanítványát.
