Június 4.: 70 éve halt meg Krausz Sámuel

Krausz Sámuel (Ukk, 1866. február 18. - Cambridge [Anglia], 1948. június 4.) történész, nyelvész, rabbi.

A 20. század első felének egyik legkiválóbb zsidó teológusa. Jánoshalmán kezdte tanulmányait, majd a pápai főiskolán és a berlini egyetemen tanult, a giesseni egyetem rabbiképzőjében 1894-ben szerzett oklevelet. Az Országos Izraelita Tanítóképző tanára, majd Bécsben tanított. 1938-ban lakását feldúlták, ő Angliába emigrált. 1300-nál több tanulmányt és könyvet írt. Kutatási területe az alexandriai kor, a kereszténység első századai, és a római birodalom zsidóságának története. Külön érdemei vannak a görög irodalom zsidó vonatkozásainak feltárásában. Nagyobb tanulmányai jelentek meg a Magyar Zsidó Szemlében, a Múlt és Jövőben. Nagy elismerést arattak a Jewish Encyclopédiában közölt tanulmányai, amelyek főleg Jézus korára vonatkoznak. Közreműködött a Biblia magyar nyelvű fordításában. (Szentírás, 1–4. köt. 1898–1907.) Több tankönyvet írt.

Június 4.: 20 éve halt meg Inkey Tibor

Inkey Tibor (Budapest, 1908. április 3. - Budapest, 1998. június 4.) fotóművész.

1912-től Tóth Károly mellett fényképész-inas, 1925-től Szmrecsányi Miklósnál segéd. 1930–1933-ban Sümegen önálló fényképész. 1933 és 1938 között Budapesten fenntartotta a Photo Press Service-t. 1938-tól a Magyar Film Iroda standfotósa, 1942-ben haditudósító fényképész. 1946-tól 1951-ig Budapesten önálló műterme volt, amelynek államosítása után a fővárosi Fényképész Szövetkezet alkalmazottja. 1955-től a Mafilm standfotósa. Kétszáz körüli magyar és külföldi film standfotóit, reklámfotóit készítette, amelyek fontos történelmi dokumentumok. 

Inkey Tibor az Új Nemzedék napilapban megjelent egy fotója (1937) (Forrás: Fortepan)

Június 4.: 20 éve halt meg Nagy Bálint

Nagy Bálint (Bakonyszentkirály, 1914. szeptember 3. - Bakonyszentkirály, 1998. június 4.) földműves, parasztköltő.

Háromgyermekes parasztcsalád legfiatalabb tagjaként született. A háborús éveket leszámítva mindvégig szülőfalujában élt és földművesként dolgozott. Tizenhat éves korában kezdett verseket írni. Fiatalon még egy színdarabot is írt, Itt hagyom a falutokat címmel. A harmincas évek közepén az Ifjúság c. lap és az 1935-ben megjelent Tavaszi szántás c. antológia közölte írásait. Első verseskötetét 1936-ban Pápán, Bakonyerdő címmel, Drach Márton könyvnyomdája jelentette meg. Ezt életében három követte. Több alkalommal vett részt, nyert díjat országos verspályázaton. Alkotásaiból több alkalommal szerveztek irodalmi estet, a Veszprémi Irodalmi Színpad is néhányszor műsort adott verseiből. Írásaiban elsősorban a haza sorsa, a Bakonynak és szűkebb környezetének, Csesznek–Bakonyszentkirály környékének szépsége, a falusi élet és a költészetet mindenkor megtermékenyítő szerelem jelenik meg. 

Alkonyati séta a Bakonyban : válogatott versek / Nagy Bálint ; [szerk. ifj. Nagy Bálint]. - [Zirc] : "Bakony, Te szép hazám" Magyar Parasztköltők Nagy Bálint Alap., 2002. 

Vadvirágot hoztam

 

Bakony erdejéből

Hoztam vadvirágot,

Ablakodba tettem,

Telehold vigyázott -

 

Susogtak felettem

Ván akáclevelek.

Álmodó szívemmel

Jaj, de szerettelek!

 

Letépném minden szál

Virágját Bakonynak,

Csak érezném drága

Ízét csókos szádnak

Június 6.: 100 éve született Déri Márta

Déri Márta (Nagyvárad, 1918. június 6. - Budapest, 2000. július 5.) vegyész, egyetemi tanár.

A műszaki tudományok kandidátusa (1953), doktora (1963). 1939-ben a budapesti tudományegyetemen vegyész diplomát, 1940-ben egyetemi doktori, 1951-ben a budapesti műegyetemen műszaki doktori címet szerzett. 1939–1941-ben gyakornok, tanársegéd a Pázmány Péter Tudományegyetem Kémiai Tanszékén. 1941 és 1950 között a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek–Kőbányai Porcelángyár kerámiaüzemének mérnöke, majd vezetője. 1950-től 1952-ig adjunktus, az 1952–1962-es években egyetemi docens a BME kémiai technológia tanszékén. 1961-től 1963-ig egyetemi docens, 1963 és 1982 között tanszékvezető egyetemi tanár a Veszprémi Vegyipari Egyetem szilikátkémia tanszékén. 1983-tól nyugdíjas egyetemi tanár, 1995-től professor emeritus a VE-en. A hazai szilikátipari szakemberképzés meghatározó személyisége volt, mérnökgenerációk nőttek fel a keze alatt. Számos tisztséget töltött be tudományos és kulturális egyesületekben, az MTA különböző bizottságaiban. Az Építőanyag folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja. Az 1965–1969-es években oktatási rektor-helyettes a VVE-en. Tudományos munkássága elsősorban a kerámiákra, azon belül a műszaki kerámiákra terjedt ki. Megoldotta az Európában újdonságnak számító, nagyméretű nagyfrekvenciás szigetelők gyártását, ami a háború után lehetővé tette a lakihegyi adótorony újjáépítését. Úttörő jelentőségű munkát végzett a szilikátok termikus stabilitásának vizsgálata terén. Tudományos eredményeit közvetlenül hasznosította az egyetemi képzésben. Kiemelkedő eredményeket ért el a híradás-technikai kerámiák, ferroelektromos anyagok kutatásában. Élete során számos szakmai díjban, kitüntetésben volt része. A Magyar Tudományos Akadémiától az Eötvös József Koszorú kitüntetést kapta. Több kézikönyv, mint pl. a Szilikátipari kézikönyv társszerzője és szerkesztője. Száznál több közleménye jelent meg szakmai folyóiratokban és egyéb kiadványokban, valamint több mint 200 előadás szerzője. Több szabadalom társfeltalálója. Budapesten, a Kerepesi úti temetőben temették. 2002. december 11-én mellszobra bekerült a Pannon Egyetem panteonjába.

Június 6.: 10 éve halt meg Kasza László

Kasza László (Szabadka, 1921. szeptember 23. - Várpalota, 2008. június 6.) mezőgazda, igazgató.

Iskolai tanulmányokat Budapesten és Sopronban folytatott. Mezőgazda képesítést szerzett, első munkahelye a Budapesti Állatkert volt. Veszprémbe a 2. világháború után került, ahol a sport- és úttörőmozgalom szervezőjeként dolgozott. 1958-ban kezdeményezője, majd irányítója volt hazánk első vidéki vadasparkja, a veszprémi Kittenberger Kálmán Állat és Növénypark szervezésének és megépítésének. 1963 és 1983 között az új intézmény igazgatójaként a hazai és a világ más részein élő állatfajok (Böbe majom, Maugli farkas, Nóra oroszlán) bemutatása mellett széles körű tudományos és ismeretterjesztő tevékenységnek is lehetőségeket adva teremtette meg az állatkert szakmai tekintélyét és rendkívüli népszerűségét. Munkásságát számos nemzetközi és hazai kitüntetéssel ismerték el, Veszprém városa 1983-ban díszpolgárává avatta. Sírja a veszprémi Vámosi úti temetőben van. 

Június 9.: 75 éve halt meg Demjén Márton

Demjén Márton (Szatmárnémeti, 1857. október 19. - Veszprém, 1943. június 9.) református lelkész.

Az elemi iskolát és a gimnázium első három osztályát szülővárosában, a középiskola további évfolyamait és a teológia első évét Budapesten végezte. A teológiai tanulmányokat Pápán fejezte be, 1888-ban szentelték pappá. Akadémikus rektor Balatonkenesén 1880 és 1883 között, majd segédlelkész és helyettes lelkész Sárkeresztesen, Móron, 1886-ban Kiskovácsiban. 1886-tól 1889-ig lelkész tanító Lajoskomáromban, a következő évben adminisztrátor Polgárdiban. 1890-től Kiskovácsiban, 1893-tól nyugdíjazásáig, 1935-ig Veszprémben megválasztott lelkész. Egyházmegyei főjegyző és tanácsbíró, 1919 és 1923 között a Veszprémi Ref. Egyházmegye esperese. Munkatársa volt a Székesfehérvár és Vidéke c. lapnak, egyházi periodikákban tanulmányai és más írásai jelentek meg. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik. 

Június 9.: 60 éve halt meg Ajkay Zoltán

Ajkay Zoltán (Pápa, 1874. február 10. - Ostffyasszonyfa, 1958. június 9.) orvos, honvédtábornok.

1897-ben a budapesti egyetemen szerzett általános orvosi oklevelet. Belklinikai és Ostffyasszonyfán körzeti orvosi gyakorlatot folytatott, 1899-ben honvédorvosként tényleges tiszti állományba került. Kassán, Budapesten és Gyulán szolgált, 1915-ben törzsorvossá nevezték ki. 1930-ig a fővárosi 2. Sz. Honvédkórház igazgatója, majd a honvéd orvosi tisztikar főnöke. Tudományos szakcikkei az orvosi és katonai folyóiratokban, versei a Fővárosi Lapokban és az Ország Világban, szatirikus írásai az Urambátyám c. élclapban jelentek meg. 

Június 9.: Faültetés a Tagore sétányon

1968. június 9-én Zakis Husain, India köztársasági elnöke fát ültetett a Tagore sétányon.

Június 10.: Testvérvárosi megállapodás

1988. június 10-én Kuovola (Finnország) és Balatonfüred testvérvárosi megállapodást köt.