A mai posztban az Ipari (Veszprémi Szakképzési Centrum Ipari Szakközépiskolája) történelem tételsorából válogattunk.
Rákóczi szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei
A török hadak kiűzése után a Habsburg-dinasztia kívánta megszerezni az uralmat a felszabadított területek felett. Ennek támogatására a magyar katonaságot nagyrészt feloszlatták, a várakat leszerelték, és megkezdték lerombolásukat is. Ezt a folyamatot azonban a felkelések megakasztották.
A Rákóczi felkelés 1704 elején érte el a Dunántúlt, és Veszprém január 26-án esküdött hűséget a fejedelemnek. Azonban májusban Siegbert Heister tábornok serege megindul Veszprém ellen. A város követeket küld a tábornokhoz, és oltalomlevelet kér a város számára, amit a küldöttség egy nap raboskodás után meg is kapott. Sajnos nem vették sok hasznát, ugyanis két napra rá had rátörr a városra, és a tábornok szabad rablást engedélyezett a csapatainak, melyek feldúlták, és romba döntötték a várost.
Veszprém aztán 1705-től 1709-ig kuruc kézen marad, és a kurucok utolsó Dunántúli erősségeként esik el szeptember 7-én. Ezek után valóban sor kerül a veszprémi és a sümegi, valamint több másik vár lerombolására.
Demográfiai és etnikai változások, a 18. századi Magyarországon
A török időkben Veszprém megye területe frontvonal volt, jelentős végvárrendszerrel, és jelentős létszámú (zömében református hitű) végvári katonásággal. A várak egy része ugyan állta a török ostromot, de a vidék, a falvak és a városok szinte teljesen elpusztultak (a falvak nagyjából kétharmada teljesen megsemmisült és elnéptelenedett). A Rákóczi szabadságharc leverése után a várakat is lerombolták, és megkezdődött a katolikus restauráció, azaz a református vallás visszaszorítása és üldözése. Mondhatni, "innentől már csak felfelé vezet út".
A sok rombolás után újjáépítés is következik, a vidék földesurai megkezdik az elnéptelenedett falvak újratelepítését vagy saját, máshol elterülő birtokaikról, vagy határon kívülről (ekkor keletkeznek például a megye német nemzetiségű falvai). A lakosság egyrészt rohamos ütemben növekszik, másrészt kicserélődik, összetétele mind vallás, mind nemzetiség tekintetében megváltozik.
1785-ben 7082 fő élt Veszprémben az első hivatalos népszámlálás adatai szerint. Ez az 1720 körüli létszám nagyjából háromszorosa.
Reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth programja
1842-ben Balatonfüreden a Nagy vendéglőben szállt meg. Az általa szerkesztett Pesti Hírlap júliusi számában megjelent fürdőlevelében leírta a szobájából eléje táruló szép kilátást, ugyanakkor bírálta a Balaton környék elmaradottságát, a társadalmi elkülönülést, szorgalmazta a balatoni gőzhajózás megindítását. Cikke névtelenül jelent meg. Az eredeti kéziratot Lukács Károly kutatta fel és publikálta 1848-ban.
Széchenyi és Kossuth jelentős szerepet játszottak a balatoni gőzhajózás megindulásában. Kossuth készítette el 1846-ban a Balatoni Gőzhajózási Társaság alapszabály-tervezetét, amelyet a társaság alakuló közgyűlésén hagytak jóvá. Ennek alapján kezdődhetett a balatoni hajózás megszervezése. Javasolta: az első gőzhajó Kisfaludy nevét viselje. A gőzös 1848. május 1-én indult első útjára Balatonfüredről. A hajózásnak azért is volt jelentős szerepe az északi part közlekedésében, mert az első vasútvonal a tó déli partján épült meg, és a pesti vendégek Siófokon leszállva, gőzhajóval keltek át Füredre.
