Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének blogja

Megyei Morzsák

Évfordulók a jövő héten (március 12 - 18)

2018. március 10. - DAnna

Jankó János (1868 - 1902)

Első Lovassy napok

Belák Sándor (1919 - 1978)

A Zeneművészeti Szakközépiskola felvette Dohnányi Ernő nevét

Zichy István (1616 - 1693)

Emlékmű avatás Pápán

Megalakul a Somló Tájvédelmi Körzet

Rácz Miklós (1913 - 1998)

Péterfay Endre (1929 - 2008)

Fekete Jenő (1880 - 1943)

Molnár Mária (1886 - 1943)

Balogh Albin Lajos (1887 - 1957)

Figula Mihály (1952 - 2008)

Megalakult a Közép-dunántúli Egyetemi Szövetség

Március 13: 150 éve született Jankó János

Jankó János (Pest, 1868. március 13. - Borszék, 1902. július 28.) néprajzkutató.

A budapesti egyetem földrajz szakán szerzett oklevelet, majd Afrikában gyűjtött tárgyakat a Néprajzi Múzeum számára. Franciaországban és Angliában ismerkedett az ottani múzeumok gyűjteményeivel, szervezetével. 1890-ben Benyovszky Móricról írt alapvető tanulmányával elnyerte a doktori címet. Később a budapesti egyetemen Lóczy Lajos mellett a földrajz tanársegéde. 1893-ban Lóczy Balaton-kutatásának keretében kezdte tanulmányozni a Balaton-melléki lakosság életét. Még ez évben a Néprajzi Múzeum segédőrének nevezték ki. Jankó európai rangú intézménnyé fejlesztette a múzeumot. Néprajzi gyűjtőútjai az egész Kárpát-medencére kiterjedtek, több külföldi expedícióban vett részt. Élete egyik legnagyobb munkája az 1896. évi Ezredéves Kiállítás Néprajzi falujának (köztük a szentgáli háznak) létrehozása. Három néprajzi tájmonográfia közzétételével megindította a magyar etnikai kutatásokat, továbbá megteremtette a magyar és az összehasonlító néprajz alapjait. Életének utolsó évében fejezte be a Balaton-melléki lakosság népi kultúráját bemutató, magyarul és németül is megjelent munkáját, amely tájmonográfiái közül a legérettebb, legnagyobb terjedelmű, értéket az évtizedek sem csökkentették. 

Március 13: 50 éve tartották meg az első Lovassy napokat

1968. március 13-án tartották az első Lovassy napokat, melynek keretében felavatták Lovassy László elméktábláját.

A Forradalmi Ifjúsági Napok keretében ez évben először rendezik meg a veszprémi Lovassy László gimnáziumban névadójuknak, a reformkori ifjú forradalmárnak emlékére a Lovassy Napokat.

Napló 1968. március 14., 1. p. 

Március 13: 40 éve halt meg Belák Sándor

Belák Sándor (Enying, 1919. április 20. - Keszthely, 1978. december 24.) agrármérnök, egyetemi tanár.

1970-től az MTA levelező tagja. Elemi- és középiskolás éveit szülőhelyén, illetve Veszprémben töltötte. 1941-ben egyetemi oklevelet, nem sokkal később doktori címet szerzett. Első munkahelye a Minőségi Magtermeltető Nemzeti Vállalat volt, majd 1951-től a Keszthelyi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa, később igazgatója. 1960-tól tanított a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen, illetve jogelődjén, amelynek több alkalommal volt igazgatója és rektora. Nevéhez fűződik az intézet egyetemmé történő szervezése. 1970-től elnöke a VEAB-nak, 1962 után társadalmi munkában alelnöke a Veszprém Megyei Tanácsnak. A Balaton ügyeivel foglalkozó szervezetek és testületek meghatározó személyisége. 1963-tól haláláig a Keszthelyi járás országgyűlési képviselője. Jelentős eredményeket ért el a láptalajok javítása, a talajok termelékenysége növelésében. Egy önálló és két társszerzős kötete, valamint száznál több tudományos közleménye jelent meg. Munkásságáért és közéleti tevékenységéért több magas kitüntetést kapott. Sírja Keszthelyen, a Szent Miklós temetőben van. 

Március 14: 25 éve vette fel a Zeneművészeti Szakközépiskola Dohnányi Ernő nevét

A névadó ünnepségen  részt vett Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter (maga is Veszprém megyei, bándi születésű). Veszprém Város Érdemérmét kapták meg többen is az iskola tanárai közül. 

Március 15: 325 éve halt meg Zichy István

Zichy István (Veszprém, 1616. szeptember 18. - ?, 1693. március 15.) vicegenerális, tárnokmester, főispán.
Serdülőkorában már kamarás III. Ferdinánd udvarában. 1635-ben a bécsi egyetemen tanult, 1636-ban Zrinyi Miklós kíséretében Itáliában járt. 1638-ban a győri vár lovasságának parancsnokává nevezték ki, 1641-től a tatai vár kapitánya, 1646-tól a győri vár vicegenerálisa. 1649-ben a Horváth család kihalása után örökölte a nagyvázsonyi uradalmat, később a család minden tagja használta a „vásonkői” előnevet. 1655 és 1671 között a Magyar Kamara elnöke (Zrinyi Péterhez való kapcsolatai miatt 1672-ben felmentést kapott), 1661-ben I. Lipót koronaőrré nevezte ki, 1655-ben bárói, 1679-ben grófi címet nyert, 1681-től Moson vármegye főispánja. Bécs 1683-as ostroma idején egyike volt azoknak, akik a koronát külföldre menekítették. 1690-ben tárnokmesteri kinevezést kapott, az ország zászlósurainak egyike lett.

Március 15: 40 éve avatták fel a Jókai-emlékművet Pápán

1978. március 15-én felavatták Szervátiusz Jenő és fia, Tibor Jókai-emlékművét a kastély előtti téren.

Március 15: 25 éve lett tájvédelmi körzet a Somló

1993. március 15-én megalakul a Somló Tájvédelmi Körzet. A védett terület 585 hektár.

Somló Tájvédelmi Körzet honlapja

GEOKőkonyha (GCKKNY)

GEO: Kastélyok a Somlói Borvidéken (GCKASO)

GEO: Ság és Somló (GCSASO)

Március 15: 20 éve halt meg Rácz Miklós

Rácz Miklós (Csepreg, 1913. március 10. - Veszprém, 1998. március 15.) jogász, tornász.

Az elemi és a polgári iskolába Csepregen járt, 1932-ben Sopronban érettségizett. A debreceni tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. A 2. világháborúban katona, majd a Szovjetunióban hadifogoly. 1945 őszétől ismét Balatonalmádiban élt és ügyvédként dolgozott. 1950–1967 között a Veszprémi Magasépítő Vállalat, majd a Balatonkenesei Mezőgazdasági Termelőszövetkezet jogtanácsosa. 1933-ban Kelet-Magyarország, 1935-ben Budapest tornászbajnoka, és a világbajnok főiskolai csapat tagja. 1938-ban Veszprémben ügyvédjelöltként kezdte a tornászutánpótlás nevelését. 1950-től az Építők Torna Szakosztályánál dolgozott. 1957-ben először megszervezte a Balaton tornászbajnokságot, a következő évben a magyar tornasport országos elnökségének tagjává választották. 1964 után a Veszprém Megyei Torna Szövetség elnöke, a 80-as évek közepétől a veszprémi Dózsa György Általános Iskola tanulóit tanította a torna szeretetére. 

Március 16: 10 éve halt meg Péterfay Endre

Péterfay Endre (Székesfehérvár, 1929. február 6. - Hajmáskér, 2008. március 16.) fotóriporter.

Az elemi, majd a polgári fiúiskolát Tapolcán végezte. Dolgozott itt a vasútnál és a Szigethy-féle gyógyszertárban. Már gyermekkorától fényképezett, de főként a rajz és festészet érdekelte. Húsz évesen dekoratőr lett, kirakatrendezőként dolgozott. 1959 októberétől a Napló és a jogelőd megyei újságok fotóriportere. Trabantjával „száguldozva” mindig ott volt, ahol történt valami érdemleges. Fényképei igazi kordokumentumok, megtalálhatók a vezető megyei közgyűjteményekben és a tapolcai könyvtár helyismereti archívumában is. Tizenhét üzemi lapnak is fotózott és huszonegy könyvet illusztrált. Legendává nemesülő anekdoták övezték mindig mosolygó, sajátos, sokszor harsány humorú személyét. Nyugdíjasként Hajmáskéren élt. 

Március 17: 75 éve halt meg Fekete Jenő

Fekete Jenő (Veszprém, 1880. március 15. - Budapest, 1943. március 17.) geofizikus.

1941-től az MTA levelező tagja. A budapesti tudományegyetemen, az Eötvös Collegium tagjaként matematika–fizika szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett, ahol először tanársegéd, majd 15 évig Eötvös Lóránd mellett dolgozott. 1915-től kinevezett geofizikus, 1919-től az Eötvös Lóránd Geofizikai Kutatóintézet munkatársa, majd később, 1934–1935-ben vezetője. Mexikóban és Texasban végzett torziós ingás méréseket. Új kutatási módszereket vezetett be a szeizmológia területén. A gravitáció és tehetetlenség arányosságáról és Eötvös Lóránd földmágnesességre vonatkozó vizsgálatairól szóló írásai a Mathematikai és Physikai Lapokban jelentek meg.

Március 17: 75 éve halt meg Molnár Mária

Molnár Mária (Várpalota, 1886. szeptember 11. - Pápuaföld, 1943. március 17.) misszionárius.

Elemi iskoláit Várpalotán végezte, majd a család Budapestre költözött. Itt ismerkedett meg a Bethániai Egylettel, jelentkezett diakonisszának. Polgári iskolát végzett, anatómiát tanult, kisebb műtéteknél segédkezett. Műtősnővérként kórházakban (1915–1916-ban hadikórházban) vállalt állást. 1923–1924-ben gyülekezeti diakonissza Győrben, majd két évig Németországban dolgozott. 1927-ben Ravasz László püspök avatta misszionáriussá, ezután indult az Új-Guineához tartozó Manusz szigetre. Útjáról, munkájáról, a pápuák között szerzett tapasztalatairól 15 éven át levelekben számolt be a Hajnal c. külmissziós folyóirat olvasóinak. Hazatért és 1935–1936-ban előadói körutat tett Erdélyben és a Felvidéken, majd visszatért Új-Guineába. 1943. március 17-én a japánok, misszionárius társaival együtt kivégezték. Manusz szigetén két fekete márványtáblán őrzik nevét és emlékét. Várpalotán a református templomban van emléktáblája. 

Egy kivégzett misszionárius

Március 17: 60 éve halt meg Balogh Albin Lajos

Balogh Albin Lajos (Kassa, 1887. május 17. - Budapest, 1958. március 17.) bencés szerzetes, tanár, történész, régész.

1903-ban lépett a bencés rendbe, 1910-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti tudományegyetemen. 1910-ben szentelték pappá, majd Rómában tanult. 1910 és 1815 között a győri és a pannonhalmi bencés gimnáziumokban tanított. 1915-től 1930-ig az esztergomi gimnáziumban tanár és könyvtáros. 1930–1933-ban a pápai Szent Mór Bencés Gimnázium igazgatója és a rendház főnöke. 1933 után Esztergomban gimnáziumi igazgató, rendházfőnök és a római katolikus középiskolák országos főfelügyelője. 1942 és 1948 között a Katolikus Tanügyi Főhatóság központjának igazgatója, majd főigazgatója. 1948 után nyugalmazott lelkészként római-fürdői plébános. Magyar történelemmel, egyháztörténettel, valamint helytörténeti és régészeti kérdésekkel foglalkozott. Munkatársa volt a Pápa és Vidéke című lapnak. Több középiskolai történelemtankönyvet írt. 

Március 15: 10 éve halt meg Figula Mihály

Figula Mihály (Petneháza, 1952. február 24. - Zalaegerszeg, 2008. március 17.) élelmiszeripari mérnök, szervező szakmérnök, borász.

1970-ben a nyíregyházai Krúdy Gyula Gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Kertészeti Egyetemen 1974-ben üzemmérnöki, 1976-ban mérnöki, 1982-ben szakmérnöki oklevelet szerzett. 1976-ban, a Szigetvári Konzervgyárban művezető. 1977–1979-ben a Badacsonyvidéki Pincegazdaságban, (Balatonfüreden) gyártásvezető, 1979–1980-ban Sopronban pincevezető, 1980-tól 1985-ig Győrben igazgató. 1985 és 1992 között a Balatonfüred–Csopak Tája Tsz borágazatának vezetője. 1992-től 1999-ig a csopaki Kistermelői Pinceszövetkezet igazgatója. 1999-től a „Fine Wine” Borászati Vállalat tulajdonosa Balatonfüreden. Magyarország borászati vállalkozásai között a fehérborról nevezetes borvidékek egyik legjelentősebb pincészetének tulajdonosa. Számos nemzetközi és hazai borversenyen kiváló helyezéseket ért el. Szakcikkei jelentek meg a Borgazdaság, Borászati Füzetek stb. folyóiratokban.

Március 15: 25 éve alakult meg a Közép-dunántúli Egyetemi Szövetség

A Veszprémi Egyetem, a Veszprémi Hittudományi Főiskola és a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara közösen megalapította a Közép-dunántúli Egyetemi Szövetséget.

A bejegyzés trackback címe:

https://megyeimorzsak.blog.hu/api/trackback/id/tr3213585709

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása