Rab Zsuzsa (1926 - 1998)
Patka László (1948 -2008)
Balás Jenő (1182 - 1938)
Babolcsai István (1905 - 1958)
Linksz Arthur (1900 - 1988)
Két új szak a Veszprémi Egyetemen
Az utolsó tanfolyam a Bakony-Balatonvidéki Református Népfőiskolán
Kollarik Amália (1928 - 2007)
Kováts Sebestyén (1948 - 2000)
Megalakul a Veszprémi Dalegyesület vegyeskara
Óvári Ferenc (1858 - 1938)
Gaál Sándor (1875 - 1958)
Március 5: 20 éve halt meg Rab Zsuzsa
Rab Zsuzsa (Pápa, 1926. július 3. - Budapest, 1998. március 5.) költő, műfordító.
Pápán érettségizett 1946-ban, majd a budapesti tudományegyetem orosz szakán végzett. 1949 után szellemi szabadfoglalkozású, 1971 és 1984 között az Élet és Irodalom munkatársa. Első versei a Pápai Hírlapban és a Kollégiumi Lapokban jelentek meg. Első verseskönyve 1943-ban került az olvasók kezébe, a következőre negyedszázadot kellett várni. Verseit műfordítói tapasztalatainak kamatoztatása jellemzi. Az orosz költők verseinek fordításival tűnt ki. Költői indíttatásában nagy szerepe volt a szelíd és békés pannóniai tájnak, a Bakonynak, Pápa iskolavárosi légkörének.
Rab Zsuzsa: Kötés
Mert kell egy másik, akihez beszélsz.
Mert kell egy másik: mások ellen.
Ne áltasd magad. Ennyi az egész.
De ez – eltéphetetlen.
Verseiben megjelennek gyermekkori emlékek, a Tapolca-parti régi malmok. A Pápai Református Kollégium épületének falán dombormű, Nagy János felvidéki szobrászművész alkotása őrzi emlékét. Budapesten, a Farkasréti temetőben nyugszik.
Március 5: 10 éve halt meg Patka László
Patka László (Győr, 1948. július 23. - Veszprém, 2008. március 5.) kulturális menedzser, költő, dramaturg.
1966-ban a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. 1970-ben a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben, 1975-ben a budapesti tudományegyetemen, 1982-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. 1970-ben könyvtáros Veszprémben a Dózsavárosi Könyvtárban. 1970 és 1973 között kulturális felelős a KISZ Veszprém Megyei Bizottságán. 1973-tól 1988-ig közművelődési főelőadó, csoportvezető, osztályvezető-helyettes a Veszprém Megyei Tanács művelődési osztályán. 1988-tól 1991-ig a Veszprémi Petőfi Színház dramaturgja. 1991-től a Veszprém Megyei Önkormányzat osztályvezetője, kulturális menedzser, címzetes szakfőtanácsos. 1987-től az ajkai Fekete István Irodalmi Társaság alelnöke, elnökségi tagja. 1991-től a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém Megyei Tagozata tagja, a Veszprém Megye Kultúrájáért Közalapítvány titkára. 1999–2000-ben a Veszprém Megyei Millenniumi Emlékbizottság elnökségi szervező titkára. 1997–2000 között az Országos Jókai Emlékbizottság elnökségi tagja. 1999-től Magyar Írószövetség tagja.
Március 6: 80 éve halt meg Balás Jenő
Balás Jenő (Gyergyóremete [Hargita vm.], 1882. december 19. - Budapest, 1938. március 6.) bányamérnök.
1907-ben a selmecbányai főiskolán szerezte oklevelét. Kolozsvárott bányamérnöki irodát nyitott, szövetkezetbe tömörítette Erdély apró ércbányáit, majd saját bányavállalatot alapított. Nagy szerepe volt a Vértes és a Bakony bauxittelepeinek felfedezésében és feltárásában. 1922–1923-ban megszerezte a bányajogosítványokat, de ezeket később a Bauxit Trösztnek eladta. 1936-ban a Balaton holtterületeinek megszüntetésére és a Sió-csatorna hajózhatóvá tételére dolgozott ki újabb terveket. Szülőhelyén iskola, Gánt-Bányatelepen bányászati kiállítás viseli nevét. A budapesti Farkasréti temetőbe temették, sírja már nem található.
Március 6: 60 éve halt meg Babolcsai István
Babolcsai István (Balatonkenese, 1905. április 12. - Balatonkenese, 1958. március 6.) kőműves, mártír.
A hat elemi elvégzése után a kőműves szakmát tanulta ki. Nős volt, négy gyermek apja. 1956. november 4-én csatlakozott az egyik székesfehérvári fegyveres csoporthoz, majd amikor a különböző csoportosulások egyesültek, a fegyveresek parancsnoka lett. Másnap minden ellenállás nélkül elfoglalták a székesfehérvári rádióállomást, ahol kiépítették a védelmet. Személyesen is részt vett két szovjet katonával vívott tűzharcban. Délutánra a bázist egyre többen hagyták el, végül este Babolcsai feloszlatta a csapatot és maga is hazament. 1957. június 20-án letartóztatták. Első fokon szervezkedés vádjával halálra ítélték, mely ítéletet a másodfokon eljáró különtanács - Szimler János hadbíró alezredes elnökletével - jogerőre emelt. Az ítéletet 1958. január 6-án végrehajtották.
Március 7: 30 éve halt meg Linksz Arthur
Linksz Arthur (Galgóc [Szlovákia], 1900. június 23. - New York, 1988. március 7.) orvos, tanár.
Apja, Linksz Izsák Devecserben volt rabbi. Gyermek- és fiatalkorát itt töltötte. Külföldi egyetemeken tanult, 1928-ban Pécsett szerzett orvosi oklevelet. 1928 és 1939 között a Budapesti Zsidó Kórház szemorvosa. A zsidótörvények miatt az USA-ba távozott és New Yorkban telepedett le. Amerikában igazi karriert ért el: mintegy harminc éven át sebésztanár, a legnagyobb egyetemek állandó előadója, két amerikai szemészeti folyóirat szerkesztője. Diákkorában verseket is írt, amelyek Ádám Artúr álnéven a Pápai Hírlapban és más lapokban jelentek meg.
Március 7: Két új szak a Veszprémi Egyetemen
A Veszprémi Egyetem egyetemi tanácsa tribológiai szakmérnök és környezeti szaktanácsadó szak indításáról döntött 1993. március 7-én. A képzéseket posztgraduális keretek között tervezték indítani.
Március 8: Befejeződik az utolsó tanfolyam a Bakony-Balatonvidéki Református Népfőiskolán
A népfőiskola 1940 januárjában nyitotta meg kapuit Boda József református lelkész javaslatára. A javaslatot még 1939. február 5-én született és azt a presbitériumi ülés egyhangúlag fogadta el, elkezdődött a szervezés. Az első tanfolyam záróvizsgáit nagy érdeklődés kísérte, a záróünnepélyen Móricz Zsigmond is részt vett.
Az 1948-as államosítási hullám keretében a népfőiskolákat betiltják, így ezek után további képzések nem lehetségesek. A mozgalom emléke azonban tovább él. 1975. április 27-én megtartják az első Népfőiskolai Találkozót Veszprémben, majd 1983. október 9-én megalakul a Népfőiskolák Baráti Köre.
Március 9: 90 éve született Kollarik Amália
Kollarik Amália (Újpest, 1928. március 9. - Budapest, 2007. január 27.) kutató-professzor.
1953-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazda, 1958-ban tanári oklevelet, 1959-ben egyetemi doktori címet kapott. A földrajztudományok kandidátusa (1971).
1953 és 1993 között tanársegéd, egyetemi tanár a Marx Károly, utóbb a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságföldrajz Tanszékén, 1994-től 1996-ig a Kodolányi János Főiskolán, Székesfehérváron. 1996. szeptember 1-től kutató-professzor a Veszprémi Egyetem Turizmus Tanszékén. 1971 és 1990 között az MTA Földrajztudományi Bizottság tagja, az MTA TMB Földrajz- Meteorológiai Bizottság titkára. 50 éves tanári pályafutása során a hallgatók tudományos munkáját segítette, aminek eredményeképpen 140–150 dolgozat készült el. Kutatásai: általános gazdaságföldrajz és Magyarország gazdaságföldrajza keretében agrárföldrajz, majd nemzetközi és nemzeti turizmus földrajzi alapjainak vizsgálata. Területfejlesztés és telephelyválasztás elmélete, módszertana témaköreinek kutatása, publikálása és oktatása.
Március 9: 70 éve született Kováts Sebestyén
Kováts Sebestyén (Balatonfüred, 1948. március 9. - Budapest, 2000. július 14.) műszaki igazgató, villamosmérnök, vitorlázó.
1968-ban a Pannonhalmai Bencés Gimnáziumban érettségizett. 1978-ban a budapesti műegyetem villamosmérnöki karán szerzett oklevelet. 1975 és 1994 között a Veszprém Megyei Tejipari Vállalatnál energetikus, tejüzemvezető, műszaki vezető, 1994-től 2000-ig a Veszprémtej Rt. műszaki igazgatója. 1957-től a Balatonfüredi Vasas Sport Club tagja, 1992-től vezetőségi tagja. 1988-tól a Vitorlázó Szakosztály vezetőségi tagja, 1998-tól gazdasági vezetője. 1990-től 1992-ig az önkormányzat egészségügyi és sportbizottságának tagja.
Március 10: 100 éve alakult meg a Veszprémi Dalegyesület vegyeskara
A Veszprémi Hírlap február végén közölt felhívására igen szép számban jelentkeztek énekelni vágyó hölgyek. 1918. március 10-én mintegy 50 női résztvevővel megalakult a vegyeskar. A próbák minden szerdán 6-7 óra között voltak. Az első próbán a hölgyek mindjárt két dalt is megtanultak.
Március 11: 80 éve halt meg Óvári Ferenc
Óvári Ferenc (Veszprém, 1858. május 3. - Veszprém, 1938. március 11.) jogász.
Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Székesfehérvárott végezte, 1882-ben, a budapesti tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. 1884-ben ügyvédi vizsgát tett, majd Veszprémben ügyvédi irodát nyitott. Törvényhatósági bizottsági tagként főként a közigazgatási viszonyok javítását és a tűzoltás ügyeinek szervezettebb kezelését szorgalmazta. 1887-től a veszprémi önkéntes tűzoltóegylet örökös főparancsnoka, az országos és a Vármegyei Tűzoltó Szövetség elnöke. 1892-ben szabadelvű programmal a nagyvázsonyi kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Hat ciklusban a nagyvázsonyi, négyben pedig a veszprémi kerületet képviselte. 1904-ben megalapította a Balatoni Szövetséget, amelynek elnöke és közlönyének szerkesztője. Munkásságának eredménye a Veszprémi Színház és a Balatonalmádi-fürdő. Az országos politikától 1918-ban, az őszirózsás forradalom idején vonult vissza. 1927-től a Felsőház tagja. Ajka községnek Kossuth Lajos szobrát, Holló Barnabás alkotását adományozta. Életében és közéleti tevékenységében kiemelt hely jutott a Balatonnak és Balatonalmádinak. 1909-ben a Veszprém Város Díszpolgára címet kapott.
1909. november 4-én (azaz még életében) a Püspökkert északi határán újonnan megnyitott utcát róla nevezték el. Az utca több névváltozás után (Sztálin utca, Népköztársaság utca) ma újra ezt e nevet viseli.
A dr. Óvári Ferenc utca az építésekor
Március 11: 60 éve halt meg Gaál Sándor
Gaál Sándor (Noszlop, 1875. október 26. - Veszprém, 1958. március 11.) tanár, zeneszerző, karnagy.
Középiskolába Pápán járt, Győrben szerzett tanítói oklevelet. Egy hónapig Devecserben tanított, majd Veszprémbe került, ahol élete végéig működött. A középiskolai énektanári képesítést a Zeneakadémián szerezte. 1903-ban alapította Veszprémben a Kuruc Dalkört, amely később Veszprémi Dalegyesületté alakult át. A kórus népszerűsége rohamosan nőtt. Sikeresen szerepelt Székesfehérvárott, Kecskeméten és Budapesten. 1925-ben, Sopronban aranyérmet, 1927-ben Szegeden Király-díjat kapott. 1916-ban megszervezte a városi zeneiskolát, amelynek 15 évig igazgatója. 1928-ban a veszprémi elemi iskolák igazgatójává nevezték ki. Zeneszerzőként is ismert volt, kórusműveit országszerte énekelték. 1928-ban az Országos Magyar Dalszövetség aranyérmével díjazták. Az Iskola u. 3. sz. ház (ahol élt) kapualjában emléktáblája van. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik.