Február 12: 80 éve halt meg Zoltány Irén Lajos

Zoltány Irén Lajos (Érsekújvár [Szlovákia], 1859. április 29. - Balatonfüred, 1938. február 12.) bakonybéli apát, tanár, irodalomtörténész.

1875-ben lépett a Szent Benedek-rendbe, 1882-ben szentelték pappá. Teológiai tanulmányainak befejezése után a budapesti egyetemen 1882-ben tanári, 1884-ben bölcsészdoktori oklevelet kapott. A Pannonhalmi Tanárképző Főiskola tanára, 1910 és 1921 között igazgatója, 1921-től haláláig bakonybéli apát. Számos irodalomtörténeti és nyelvészeti tanulmánya jelent meg. Sajtó alá rendezte, jegyzetekkel és életrajzi bevezetéssel látta el Czuczor Gergely összes költői műveit.

Február 12: 30 éve halt meg Sebestyén Gyula

Sebestyén Gyula (Szentantalfa, 1864. március 7. - Balatonszepezd, 1946. február 12.) néprajzkutató, író.

Az MTA-nak 1905-től levelező-, a Kisfaludy Társaságnak rendes tagja. Középiskoláit Veszprémben, Pozsonyban és Debrecenben végezte. A budapesti tudományegyetemen magyar és német irodalmat, nyelvészetet, esztétikát és magyar őstörténetet hallgatott. 1893-tól a Nemzeti Múzeum könyvtárának munkatársa. Doktori vizsgát 1901-ben tett és még abban az évben kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum őrévé, 1905-től az intézmény igazgató-őre. 1892-től 1918-ig az Ethnographia társ- majd főszerkesztője. 1897-től a Néprajzi Társaság főtitkára, 1911-től alelnöke, 1917 után elnöke, 1920-tól tiszteleti tagja. A Dunántúl néprajzi feltárásához a Magyar Népköltési Gyűjtemény 8., balladákat, dalokat, románcokat tartalmazó kötetével járult hozzá. Nevéhez fűződik a vidékünkön is hamar kibontakozó önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalom megszervezése.

1911-től a Folklore Fellows magyar osztályának elnökeként országos népköltészeti, népzenei, néphit- és szokásgyűjtést indított. 1916-tól a Nemzeti Múzeum osztályigazgatója 1919. évi nyugdíjazásáig Balatonszepezdre vonult vissza. A Balatoni Társaság létrehívójaként, helyettes elnökeként alapította meg a Balatoni Kurír című lapot és 1921-ben a Balatoni Évkönyvet. Figyelemreméltó szervezőmunkája, amelyet a badacsonyi Balatoni Emlékmúzeum, a keszthelyi Országos Könyvtár és Dunántúli Központi Múzeum, a Balatoni Társaság és a Balaton idegenforgalmának kulturálttá tétele érdekében fejtett ki. Batsányi János és Eötvös Károly kultuszát aktívan erősítette.

Balatonszepezdi villája falán emléktáblát helyeztek el, kertjének végében rovásírásos kőoszlop emlékeztet a hun-székely rovásírás kutatójára. Gyermekévei falujában Köveskálon, az alsó református temetőben nyugszik. 

Február 12: 20 éve halt meg Egyed László

Egyed László (Drávasztára, 1932. január 22. - Veszprém, 1998. február 12.) középiskolai tanár.

1958-ban a budapesti tudományegyetemen magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett. 1958-tól 1972-ig tanár a Veszprémi Vegyipari Technikumban. 1972 és 1992 között a Veszprémi Egyetem vezető nyelvtanára. 1992-től 1998-ig tanár a veszprémi Ipari Szakközépiskola és Gimnáziumban. Nevéhez fűződik a nagyon sikeres Radnóti Miklós Irodalmi Színpad tevékenységének vezetése. A Veszprém megyei Szentkirályszabadjához kötődő Radnóti-kultusz megteremtője. Alapító szervezője Veszprém város diákságát megmozgató, évenként ismétlődő Radnóti-menetnek. 1997-ban Ranolder-díjat kapott. Sírja a veszprémi Vámosi úti temetőben van. 

Február 14: 90 éve született Süpek Ottó

Süpek Ottó (Marcaltő, 1928. február 14. - Budapest, 1995. március 29.) irodalomtörténész, tanár.

Az irodalomtudomány kandidátusa (1962), doktora (1980). Középiskoláit 1948-ban Pápán, a bencéseknél végezte, Budapesten 1952-ben magyar-francia szakos tanári oklevelet szerzett. A budapesti tudományegyetemen a francia tanszék oktatója, 1975 és 1992 között tanszékvezetője. Fő kutatási területe a középkor francia irodalma volt. 

„ŐRIZZETEK MEG JÓEMLÉKEZETETEKBEN”

Február 14: 50 éve halt meg Heinczinger István

Heinczinger István (Győr, 1916. december 25. - Devecser, 1968. február 14.) tanító.

Az elemi és a polgári iskolát Győrben végezte, majd az Állami Tanítóképzőben kapott kántortanítói oklevelet. 1951-ben szaktanítói végzettséget, 1952-ben matematika–fizika szakos tanári diplomát szerzett. 1938-ban kezdett tanítani, 1940-től Devecserben, ahol helyettes kántor is volt. Még az évben bekapcsolódott a község közéletébe: választmányi tagja a Katolikus Legényegyletnek, a Polgári Olvasókörnek, jegyzője a Levente Egyesületnek, ellenőre a Vöröskereszt devecseri fiókegyletének, titkára az Országos Egészségvédelmi Szövetség devecseri fiókszövetségének, a római katolikus Daloskör karnagya. Az iskolában szakkörvezető, énekkarvezető, úttörőcsapat-vezető. Az 1956-os forradalom napjaiban a Devecseri Járási Nemzeti Forradalmi Tanács elnöke, a „Devecser község dolgozó népe!” című felhívás egyik megfogalmazója. 1957-ben tanári állásából elbocsátották, 1958. január 27-én letartóztatták, később nyolc hónap, három évig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 1959-től az Országos Villamos Távvezeték Vállalatnál dolgozott, 1961-től az Ajkacsingervölgyi Vájáriskolában nevelőtanár, 1963-tól ismét Devecserben tanított. 1994 októberében (posztumusz) megkapja a Hazáért és Szabadságért ’56-os Emlékérmet. 

Február 15: 150 éve halt meg Dipold Antal

Dipold Antal (Pápa, 1814. október 14. - Geszt, 1868. február 15.) honvédezredes.

Iskoláinak elvégzése után katonai pályára ment, az 5. tüzérezrednél szolgált. Később a Kress könnyűlovas-ezrednél főhadnagy. Az 1848-ban megalakuló veszprémi 6. honvédzászlóaljnál századosként, majd őrnagyként a zászlóalj parancsnoka. 1849. január 23-ától alezredes a Ferdinánd huszároknál, utána dandárparancsnok a bácskai, majd az 1. hadtestben. 1849. július 16-ától ezredes, hadosztályparancsnok a világosi fegyverletételig. A tavaszi hadjárat több sikeres csatájában vett részt, küzdött az oroszok ellen Vác és Debrecen mellett. A világosi fegyverletétel után a hadbíróság november 8-án golyó általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, melyet 18 évi, vasban eltöltendő várfogságra változtattak. 1856. július 15-én kegyelmet kapott, így szabadult Olmütz várából. Szabadulása után a Tisza-család vendégeként haláláig Geszten élt. Alapító tagja volt a Bihar Vármegyei Honvédegyletnek. Sírja Geszt község temetőjében. 

Február 14: 80 éve halt meg Perényi József

Perényi József (Pest, 1871. augusztus 25. - Budapest, 1938. február 15.) piarista tanár, irodalomtörténész.

Tanulmányait Budapesten kezdte, majd belépett a piarista rendbe. Tanári oklevelet a kolozsvári egyetemen szerzett. Tanított Sátoraljaújhelyen, az 1896–1902-es években Nagykanizsán. Veszprémben 1908 és 1915 között a piarista gimnáziumban tanár, majd a Budapesti Főgimnáziumban tanított. 

Február 14: 75 éve halt meg Békefi Antal

Békefi Antal (Románd, 1902. május 2. - Szovjetunió, 1943. február 15.) kántortanító.

A népzenekutató Békefi Antal édesapja. A gimnázium négy osztályát és a tanítóképző két évfolyamát Győrben kezdte, Pápán fejezte be, ahol 1922-ben tanítói oklevelet kapott. Ugyanitt diplomázott egyházi énekből és zenéből. Kezdő tanítóként Bakonynánán, majd Bakonyszentlászlón szolgált, 1924-ben választották meg Bakonyoszlopon kántortanítónak. Közel két évtizeden keresztül a község vezető-tanítója és kántortanítója volt. A részben osztott elemi iskolában egyéni, de választékos metodikával tanította a különböző tantárgyakat. Mint a falu mindenese a szabadművelődésben tágabb környezete számára is példaértékűt alkotott. Fúvós- és vonószenekart, dalárdát és színjátszó csoportot alapított. Amatőr együtteseivel bejárta az egész környéket, sikeresen szerepeltek Veszprém megye kiemelt rendezvényein is. 1942 márciusában behívták frontszolgálatra és az 1943. januári, Don-kanyari harctéri események során eltűnt.

Február 16: 80 éve halt meg Nagy Pál

Nagy Pál (Mezőlak, 1896. szeptember 26. - Estremadura [Spanyolország], 1938. február 16.) bányász, forradalmár.

Az 1920-as évek elején csatlakozott a munkásmozgalomhoz. 1925-től az illegális KMP tagjaként a két háború közötti MSZMP-ben végzett politikai munkát. 1928-tól a KNP tagja, részt vett a párt 2. kongresszusán. 1932-ben letartóztatták, két és félévi fegyházra ítélték. 1937 után harcolt a spanyol polgárháborúban és a harcok során elesett. Szülőfalujában a művelődési ház előcsarnokában van emléktáblája. 

Február 16: 20 éve halt meg Paál István

Paál István (Szeged, 1942. június 13. - Győr, 1998. február 16.) rendező.

1965-ben a szegedi tudományegyetemen szerzett tanári diplomát magyar-, 1968-ban népművelés szakon. 1961-től 1974-ig az Egyetemi Színpad tagja, 1965-től művészeti vezetője is. 1967 és 1974 között a kaposvári és a szegedi színházaknál különféle munkakörökben dolgozott. 1977-től 1985-ig a Szolnoki Szigligeti Színházban először rendező, majd főrendező. 1985-től a Veszprémi Petőfi Színház rendezője, 1990-ben Győrbe távozott. Kedvelte a formai újításokat, vonzódott a modern, az abszurd szerzőkhöz. Díszletek tervezésével is foglalkozott. 1980-ban Jászai Mari-díjat kapott

Február 16: 25 éve halt meg Somos István

Somos István (Tapolca, 1909. április 11. - Budapest, 1993. február 17.) sportszakíró.

Iskolái elvégzése után nagyapja szállítmányozási vállalkozásánál dolgozott. 1932-ben, a kereskedelmi érettségi letétele után labdarúgó játékvezetői vizsgát tett. 1945 után Budapestre költözött, 1948-től rendszeresen második ligás mérkőzéseket vezetett. Közben gyűjtötte a hírneves FIFA bírókhoz fűződő emlékeket, amelyeket Síppal a világkörül c. könyvében, 1965-ben jelentetett meg. Később több kötetben foglalkozik labdarúgással. Állandó munkatársa volt a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség lapjának.

Február 16: 20 éve halt meg Wass Albert

Wass Albert (Válaszút [Kolozsvár mellett], 1908. január 8. - Astor [Florida, USA], 1998. február 17.) író, költő.

Középiskolai tanulmányait Kolozsvárott a Farkas utcai Református Kollégiumban végezte, 1926-ban érettségizett. Debrecenben a Gazdasági Akadémián erdészeti, a németországi Hohenheimben és Párizsban, a Sorbonne-on újabb erdőmérnöki és vadgazdasági diplomákat szerzett. 1932-ben tért haza. 1940-ben Désen erdészetfelügyelő, majd kolozsvári Ellenzék c. lap irodalmi szerkesztője. 1943–1944-ben katonatiszt Ukrajnában, Veress Lajos tábornok szárnysegédje. Kétszer kapta meg a német Vaskereszt kitüntetést. A háború utolsó időszakában 1944–1945-ben három (?) hónapig Tapolcán élt. A román Néptörvényszék 1946 tavaszán távollétében, háborús bűnökért és gyilkosságért halálra ítélte. Azzal vádolták, hogy 1940-ben az Észak-Erdélybe bevonuló magyar csapatok egyik egységének parancsba adta egy ortodox pap családjának és néhány románnak, a helyi zsidó kereskedőnek és családjának, valamint az ortodox román pópának és magyar szolgálójának a kivégzését. Az ítélet megsemmisítése tárgyában, az ezredforduló környékén kezdeményezett felterjesztéseket a bíróság nem fogadta be. A háború végén Németországba emigrált, 1951-től haláláig az Egyesült Államokban élt. Irodalmi pályáját versek írásával kezdte. Gyakran publikált a Pásztortűz, az Ellenzék és az Erdélyi Fiatalok című folyóiratokban. Első irodalmi alkotói sikerét az 1934-ben megjelent A farkasverem című regénye hozta meg. 1952-től haláláig az Egyesült Államokban írta hazája szeretetétől és iránta érzett vágyakozástól mélységesen átitatott alkotásait. Irodalmi munkásságáért számtalan díjat, elismerést, kitüntetést kapott: köztük a Baumgarten-díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, 1998-ban Balassi Bálint-emlékkardot, 2003-ban Kossuth-díjat. Veszprém megye számos településén őrzik emlékét, köztük: Balatonakarattya: dombormű; Balatonalmádi: mellszobor, Mihályi Gábor alkotása; Pápa: emlékkő; Tapolca: 2006-tól a városi könyvtár elnevezése, az intézmény előtt mellszobor, Marton László alkotása; Várpalota: ligetnév; Veszprém: bronz mellszobor, Raffay Béla alkotása a Városháza aulájában. – Hamvait Erdélyben, a marosvécsi egykori Kemény-kastély kertjében, Kemény János mellett helyezték el

Február 18: 300 éve született Vajda Sámuel

Vajda Sámuel (Jánosháza, 1718. február 18. - Szombathely, 1795. szeptember 29.) bencés szerzetes, apát.

1735-ben lépett a Szent Benedek-rendbe. 1742-ben, Nagyszombatban hittudományi doktorátust szerzett. Tanár a Pannonhalmi Hittudományi Főiskolán, majd 1757-től a Dömölki Apátság kormányzója. 1760 után tihanyi apát. II. József rendelete értelmében, 1787-ben a tihanyi bencés rend tagjai is szétszéledtek. Az apát Szombathelyre költözött, ahol rokonai körében élt és munkatársaival állandó levelezést folytatott. Aszófőn és Zamárdiban új plébániát alapított. Befejezték az apátsági templombelső átépítését és azt a veszprémi püspök 1778-ban felszentelte. A balatonfüredi savanyúvízforrásnál emeletes fogadót és vendéglőt építtetett. Ekkor vált Füred országosan ismert üdülőhellyé. 

Február 18: 10 éve halt meg Csiky Ottó

Csiky Ottó (Budapest, 1928. május 29. - Budapest, 2008. február 18.) jogász, járásbíró.

Az állam és jogtudományok kandidátusa (1972), doktora (1990). Iskoláit a fővárosban végezte. Az ELTE Jogtudományi Karán 1951-ben szerzett diplomát. Előbb a kulturális igazgatásban, majd földnyilvántartási munkakörben dolgozott. 1955-ben helyezték Tapolcára bírónak, 1959-ben a Járásbíróság elnöke. A városban és a megyében is élénk közéleti, kulturális tevékenységet fejtett ki: előadásokat tartott, klubot vezetett, stb. 1959-től 1967-ig az Igazságügyi Minisztérium főelőadója, oktatási osztályvezetője. 1967-től, tíz évig a Baranya Megyei bíróság elnöke. Pécsi évei idején a Janus Pannonius Tudományegyetem családjogi tanszékén tanított. 1977-től 1990-ig a Legfelsőbb bíróság elnökhelyettese. Több éven át az MTV Jogi esetek c. műsorának állandó szakértője volt. 1990–1993. között a Magyar Autóklub elnöke. Több családjogi tárgyú könyve, valamint számos hazai és külföldi tanulmánya jelent meg. 

Február 18: 10 éve halt meg Radics Sándor

Radics Sándor (Babócsa, 1951. november 3. - Badacsonytördemic, 2008. február 18.) ezredes, helyőrségparancsnok.

Középiskolai tanulmányait a csurgói gimnáziumban végezte. 1974-ben a Kossuth Lajos Katonai Főiskola harckocsizó szakán főhadnaggyá avatták. Első állomáshelye Nagyatád, ahol előbb szakaszparancsnok, egy év múlva századparancsnok, 1976-ban Lentiben zászlóaljparancsnok. 1979-től 1982-ig a moszkvai páncélos parancsnoki akadémián tanult. 1982-től Nagyatádon ezredparancsnok helyettes, 1985-től ezred parancsnok. 1987-től Tapolcán a harckocsi dandár parancsnok-helyettese, 1990-ben parancsnoka. 1997-től a Dunántúli Kiképző Központ parancsnoka. 1990-től nyugdíjba vonulásáig, 2001-ig Tapolca város helyőrségparancsnoka. Kitüntetései közül kiemelkedik az 1995. augusztus 20-án adományozott Magyar Körtársasági Érdemrend Tisztikeresztje. 2010 júniusában Nagyatádon felavatott haditechnikai parkot róla nevezték el. Babócsa temetőjében nyugszik.