Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének blogja

Megyei Morzsák

Nyolc fürdőkabinnal kezdődött

Almádi, a Gyógyfürdő

2018. május 08. - DAnna

Nemrég, egy könyvbemutatón tréfásan az a megjegyzés hangzott el, hogy Almádi volt az a hely, ahol még a levegőt is pénzért adták. De mikor is történt ez, és milyen körülmények között?

Balatonalmádi az a hely, mely településként egyszerre viszonylag fiatal, és nagyon ősi is. Balatonalmádi első írásos említésére egy szőlő adás-vételről szóló okmányban kerül sor 1493-ban: „in promontorio possesionis Zarbereny in loco Almadi vote sitam” formában, azaz "Szárberény helység szőlőhegyén az Almádinak nevezett helyen". Amint  látható, ekkor Almádi még nem nevezhető településnek, viszont van itt lakott hely Szárberény néven. Ez a település pedig nagyon is ősi, nagyjából ezer éves.

A települések létét bizonyító oklevelekről itt lehet többet megtudni.

Almádi területén elsősorban szőlőbirtokok voltak, melyek tulajdonosai nem laktak ott, a településnek így nem nagyon volt lakossága, egy ideig más településekhez tartozott (Szentkirályszabadja, Vörösberény), és csak 1869-ben nyert el önálló települési rangot. Ekkor a szőlőbirtokosok már hosszabban tartózkodtak itt, pihentek, nyaraltak. Aztán 1887-ben elérte a települést a filoxérajárvány, és a szőlők nagy része kipusztult. A nyaralóhellyé, fürdővé alakítás így tulajdonképpen egy kényszerű, de ésszerű lépés volt a tulajdonosok részéről. 

Az első hivatalos fürdőszezont 1874-ben nyitották meg, majd Brenner Lőrinc veszprémi építőmester, egyben almádi szőlőbirtokos, 1877-ben megépítette az első nyolc fürdőkabint a Káptalantól bérelt, az örökmécses közelében, a kikötő felé eső területen. Rá hat évre, 1883-ban megalakult az Almádi Fürdő Rt., mely 1918-ig működött. 

1884-től Czollenstein Ferenc vállalkozó omnibusz közlekedést indít Veszprém és Balatonalmádi között, ami jelentős forgalomra utal, bár volt, aki kerékpárral indult útnak, igaz, csak fogadásból 1893-ban (akkor ez még eléggé merész vállalkozás lehetett a kerékpárok és utak minőségére gondolva). 

furdoelet.jpg

1899. július 10-én megnyílt, és rövid idő alatt nagy népszerűségre szert tett „Gyógyház”. Bevezetésre került a Kneipp-féle vízkúra, Ricikli-féle nap- és légfürdő (ekkor "adták pénzért a levegőt", a "légsátor"-ról a fentebb belinkelt cikkben látható fotó), valamint a Lahmann-féle egészséges táplálkozási rend. Ezen bevezetett kúrák alapján Almádi gyógyfürdői rangot kapott és az 1899-ben megfogalmazott Almádi Fürdőszabályzatot, 1904-ben követte Almádi Gyógyfürdőszabály rendeletének kiadása. A partot a fürdőzés kényelmesebbé tétele érdekében parkosíttották. 

balatonalmadi_furdo.jpg

A fejlődés innentől felgyorsult. Almádi neve 1901-ben Balatonalmádira változott. 1902-ben felállították Izsó Miklós Petőfi szobrát, 1903-ban pedig a Kossuth szobrot. 1902. december 7-én megalakult az Almádi Kör Óvári Ferenc elnökletével,1909-ben pedig megérkezett a vasút. A Balaton északi partján húzódó vonalat (Kossuth vasút) 1909. július 1-én nyitották meg, majd pár napra rá, 8-án megindult a Veszprém-külsőt Veszprém városán keresztül a Balatonnal összekötő vasút, mely Almádit is érintette az Öreghegynél. A település nagyközség lett. 1913-ban megalakult a Balatoni Yacht Club Almádi Osztálya. 

Ekkor azonban kitört az 1. világháború. Az ország területén nem nagyon folytak harcok, a Balatonhoz továbbra is érkeztek nyaralni vágyók, de az élet megváltozott. Komoly szervezési feladatot jelentett az üdülővendégek élelmiszerrel való ellátása a jegyrendszer és a vasúti szállítás akadozása miatt. A helyzetet a Balatoni Szövetség próbálta könnyebbé tenni. 

vh_1915_06_13_4.jpg

Veszprém Hírlap 1915. június 13. 4. o.

vh_1916_07_23_4.jpg

Veszprém Hírlap 1916. július 23. 4. o.

A háború lezárása után 1918. december 8-án az Almádi Fürdő Rt. felszámolása után megalakult a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. A fejlődés újra megindult. 1922-26 között a társaság nagyszabású, korszerű „fövenyfürdő” építését kezdte meg, ami 1926 szezonra épült ki teljesen, több mint 500 kabinnal rendelkezett, az északi Balaton part legnagyobb strandjának számított. Közben 1925-ben megkezdődött az áramszolgáltatás. 1927-től menetrendszerű autóbusz járatok indultak Veszprémből. Azonban veszteséges működés miatt az Rt. 1939. április 26-án felszámolásra került.

A Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. történetéről itt olvashat hosszabban.

Balatonalmádi látnivalói:

GEO: Balatonalmádi, Szt. Jobb Kápolna (GC0819)

GEO: Káptalanfüredi sziklák (GCKSZ2)

GEO: Vörösberényi tornyok (GCVOTO)

A bejegyzés trackback címe:

https://megyeimorzsak.blog.hu/api/trackback/id/tr613846676

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása