Nem feltétlenül nagy szám, ha valahol szép katolikus templomot találunk, de az már egyértelmű kalapemelést érdemel, ha egy templomot Árpád-házi királyok építtettek, azóta pedig semmi nem tudta lerombolni őket, ami történt ebben az országban.
Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének blogja
Megyei Morzsák
Február hónap témája: amiről a könyvek nem beszélnek
Nem minden Veszprém megyével kapcsolatos helytörténeti kutatás jelenik meg nyomtatásban. Ennek több oka is lehet: pénzhiány, helyhiány, az anyag nem tarthat számot szélesebb érdeklődésre, még a szerző nem érzi befejezettnek, csak szóban hangzott el valahol és még sorolhatnám az indokokat.
Ezek egy része fiókok mélyén bújik meg, s íróján kívül talán senki más nem tud róla, hogy létezik. Egy része azonban eljut a nyilvánosságig más módon: egy könyvtár polcaira kerül kézirat formájában.
Február hónap témája tehát ez a speciális forma, a kéziratok. A hónap folyamán a kéziratokról lesz szó, az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban őrzött állományról, annak méretéről, egyéb adatairól, a használat módjáról, a tavalyi évben beérkezett friss anyagokról, a rendszeresen érkező beszámolókról és a különlegességekről.
Amikor még valóban havazott ...
egy hónapnyi tömény tél: 1968 január
A mai poszt kilóg a sorból, hiszen nem kétszáz, vagy annál is több, csak ötven évvel visz vissza az időben.
A múlt hónapban szó esett régi idők karácsonyairól, és az akkori időjárásról. Most nézzük meg, milyen volt az időjárás 1968 januárjában! A Napló hasábjain igen sok cikk foglalkozott a hóviszonyokkal és a felmerülő nehézségekkel, és persze a tél örömeivel is.
Érdekes volt olvasni, mennyire jól visszaidézhető és elképzelhető egy régi téli hónap csupán újságbejegyzések alapján. A mai fiatalok ilyen teleket már nem nagyon érhettek meg.
Évfordulók a jövő héten (január 15 - 21.)
25 éves a Salvatore Quasimodo díj
Gál Zsigmond (1931 - 1993)
Csekő Árpád (1902 - 1993)
Horváth Ambrus (1910 - 1993)
Mógor Győző (1945 - 2008)
Szeiberling Mátyás (1845 - 1918)
Megkésett Móricz ősbemutató a Petőfi Színházban
20 éve nyílt meg a Magyar Fordítóház Balatonfüreden
Somló vára
A várat nem a hegy legmagasabb pontjára – ahol ma a Szent István kilátó áll –, hanem annak Dobára néző északi nyúlványára, egy különálló bazaltkúpra építették. A szabálytalan alaprajzú, belső tornyos és több udvarral ellátott várat csak déli irányból lehet megközelíteni, a többi oldalról meredek szakadék veszi körbe.
Elődeink tettei
események több, mint 200 év távolából
A veszprémi püspöknek pénzverési joga
325 éve Kertán már működött iskola
225 éve épült a Kapuváry-ház
200 éves tollrajzok Veszprémről
Veszprém megye irodalmi hagyományai
1967 végén jelent meg a Veszprém megye irodalmi hagyományai című kötet a Veszprémi Megyei Könyvtár gondozásában. A mű később további három, egyre bővülő kiadást ért meg. Az első kiadásról részletes kritika jelent meg a Napló hasábjain.
Évfordulók a jövő héten (január 8 - 14.)
Szabó Géza (1924 - 2008)
Brusznyai Árpád (1924 - 1958)
Wéber Ede (1843 - 1935)
Cseh-Szombathy László (1894 - 1968)
Saád Béla (1905 - 1993)
Varga Kálmán (1907 - 1978)
Medgyasszay Vince (1868 - 1952)
Kósa József (1895 -1948)
Nagy Lajos (1886 -1978)
Ősbemutató Pannon Várszínházban
Kecskeméthy Margit (1871 - 1918)
Tüskés Endre (1948 -2004)
Nagy József (1922 -1998)
Hol volt, hol nem volt ...
..élt egyszer egy ...
Beleny Zsigmond (1587 - 1618)
Pápai Páriz Imre (1618 - 1667)
Szentilonay József (1693 - 1769)
Fodor István (1768 - 1837)
Oláh János (1793 - 1867)
Árvay István (1818 - 1889)
Diósy Márton (1818 - 1892)
Szigethy Dániel (1818 - 1901)
Ullrich Ágoston (1818 - 1888)
400 éve halt meg Beleny Zsigmond
Beleny Zsigmond (Egerszalók, 1587. augusztus 10. - Devecser, 1618. ?. ?.) műfordító.
1606-tól különféle vármegyei tisztségeket töltött be. 1617–1618-ban alispán Abaúj vármegyében. 1604-ben összeállította családjának genealógiáját. 1616-ban lefordította Girolamo Savonarola Expositio in psalmis LXXX. et LXXIX és Expositio Orationis Dominicae c. könyveit.
400 éve halt meg született Pápai Páriz Imre
Pápai Páriz Imre (Pápa, 1618. ?. ?. - Gyulafehérvár, 1667. május 8.) református lelkész, író.
Pápai kereskedőcsalád fia, aki fiatalon Erdélybe került, itt négy évig Apafy Mihály, a későbbi fejedelem nevelője, majd II. Rákóczi György udvari papja. Közben két évig külföldi egyetemeken (Franeker, Leiden) tanult. Hazatérve Désen lelkész, 1649-től esperes. Nemességet is kapott. A török pusztítás elől menekülve több városban megfordult, 1664-től Gyulafehérváron prédikátor és az egyházmegye esperese. Egyházi témájú írásai népszerűek voltak.
Petrőczi Éva: Pápai Páriz Imre, a magyar puritánok „Szent Ambrusa”
325 éve született Szentilonay József
Szentilonay József (Pápa, 1693. ? ?. - Nagyszombat, 1769. április 30.) római katolikus püspök.
Nagyszombatban tanult bölcseletet és teológiát, 1720-ban magister lett. Pappá szentelték 1722. szeptember 19-én. 1723-ban Felsőludány plébánosa, 1741-ben pozsonyi, majd 1743-ban esztergomi kanonok. 1746-ban Nagyszombat város plébánosa. 1749-ben nógrádi főesperes, 1760-tól szenttamási prépost. Arbei felszentelt püspökként érseki, majd káptalani helynök, 1765-ben a főegyházmegye adminisztrátora. Pápán 1756-ban kórházat, 24 ember részére szegényházat alapított, a városban utcanév őrzi emlékét.
250 éve született Fodor István
Fodor István (Tarcal, 1768. ? ?. - Pálfa, 1837. ? ?.) református lelkész, költő.
Tanulmányait szülővárosában kezdte, Sárospatakon fejezte be. 1792-ben Balatonfőkajáron tanító, 1796-ban Bécsbe ment, innét 1797-ben jött haza és Veszprémben káplán volt. Móron, majd 1807-ben Ősiben választották meg lelkésznek; ahonnét Pálfára ment. 1805-ben néhány beszéde jelent meg a Prédikátori Tárház című folyóiratban.
225 éve született Oláh János
Oláh János (Papkeszi, 1793. ? ?. - Nagypécsely, 1867. szeptember 10.) evangélikus, református lelkész, író.
1817-ben Pápán végezte tanulmányait. 1821-ig Szentgálon, majd 1822-ben Szentantalfán volt lelkész. Több helyen is dolgozott, 1842-től haláláig Pécselyen evangélikus református. lelkész. Már fiatal korában munkatársa volt a Tudományos Gyűjteménynek. Itt jelent meg 1834-ben Pécselyről az első ismert leírás. A természettudományokat kedvelte, erre vonatkozó írásai kéziratban maradtak.
200 éve született Árvay István
Árvay István (Iszkáz, 1818. ? ?. - Zalaegerszeg, 1889. június 17. ) jogász, gyorsíró.
A gimnáziumot Veszprémben és Szombathelyen végezte, jogot Győrött tanult. Zala megye gyorsírójaként 1840-ben telepedett le Zalaegerszegen. 1846-tól a Pesti Hírlap tudósítója volt és gyorsíróként részt vett az 1847-1848-as országgyűlésen is. 1850 után Zalaegerszeg jegyzőjeként, majd uradalmi ügyészként dolgozott. Később a Zala megyei Gazdasági Egyesület és az ügyvédi kamara elnöke. Foglalkozott a Balaton-felvidéki bortermelés problémáival.
200 éve született Diósy Márton
Diósy Márton (Szilágynagyfalu [Románia], 1818. ? ?. - London, 1892. március 21.) újságíró, borkereskedő.
Veszprémben tanított, majd Pesten élt. 1848 előtt a Honderű és a Pesti Divatlap c. lapokban jelentek meg különböző témájú írásai. A szabadságharc idején Kossuth Lajos titkára volt. A bukás után külföldre menekült, Londonban telepedett le, ahol borászati szaküzletet működtetett. Angol lapokban jelentek meg cikkei, az 1860-as években hazai lapok is közölték gazdasági témájú tudósításait. Magyarra fordította Dumanoir-Dennery: Don Caesar de Bazan c. drámáját, amelyet a Pesti Nemzeti Színház 1882-ben bemutatott. Szerkesztette az első magyar zsidó naptárt (évkönyvet), amely 1848-ban jelent meg Pesten.
200 éve született Szigethy Dániel
Szigethy Dániel (Vászoly, 1818. ? ?. - Budapest, 1901. január 30.) ev. lelkész, író.
Az elemi és a középiskola után teológiát végzett. Ev. lelkészként került Malomsokra, ahol az 1853–1855-ös években segédlelkész, majd nyugdíjazásáig, 1899-ig lelkészként szolgált. Budapestre költözött. foglalkozott irodalommal, cikkeket és vallási tanulmányokat írt. Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben.
200 éve született Ullrich Ágoston
Ullrich Ágoston (Tés, 1818. ? ?. - Budapest, 1888. április 18.) honvédtiszt.
Kereskedelmi tanfolyamot végzett. 1835-től közvitéz, 1847-től tűzmester (őrmester) az 5. tüzérezrednél Budán. A szabadságharcban hadnagy az 1. Honvédgyalog-ütegnél, október közepétől százados és lőszergyártási felügyelő Budán. 1849 januárjában Nagyváradon őrnagyként szolgált, júliustól alezredes és a Szeged-aradi tartalék hadtest tüzérparancsnoka. Világos után magánhivatalnok, 1867-től a Pesti Honvédegylet tagja.
Rejtvénykedvelők figyelmébe ajánljuk
januári kvíz
Kedves Olvasóink!
A blogon minden hónap elsején jelentkezünk egy kvízzel, amit az előző hónap posztjaiból állítunk össze. A rejtvényben a számok mindig ugyanazt a betűt jelentik (jelenleg például minden 4-es szám fölé érdemes egy "L" betűt írni). Könnyítésként az első választ, és vele a betűk kódjait megadtuk.