Október 31.: 150 éve született Vörös Cyrill

Vörös Cyrill (Borszörcsök, 1868. október 31. - Sátoraljaújhely, 1948. május 28.) piarista szerzetes, tanár, matematikus.

A középiskolát Sopronban, Pápán és Veszprémben végezte. A hittudományokat Nyitrán tanulta, a Kolozsvári Egyetemen szerzett tanári és doktori oklevelet. 1886-ban lépett a kegyes tanító rendbe, 1893-ban szentelték áldozópappá. Tanított Léván, Nagykanizsán, Kecskeméten és Budapesten. 1934-ig a rend vagyongondnoka. 

Október 31.: 100 éve tömegtüntetés volt Veszprémben

Október 30-án, csütörtökön hírek érkeztek Budapestről a Nemzeti Tanács megalakulásáról, és Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezéséről is. A hírek hallatára Veszprémben a Szabadság téren gyűlt össze a tömeg és „eskü mellett hűséget fogadtak” a Nemzeti Tanácsnak. A tisztek és katonák lecserélték sapkarózsát nemzeti kokárdára és virágra, majd a Himnuszt énekelve, nemzeti zászló alatt vonultak dr. Rainprecht Antal volt főispán lakása elé, aki beszédet mondott a jelenlévőknek.

November : 90 éve a Jutasállomás nevét Veszprém-külsőre változtatták.

Az utazások során sok gondot okozott, hogy Veszprém vasútállomás nem viseli a város nevét, így sok utas nem tudta, hol is kell leszállni a vonatról, ha Veszprémbe akar jutni. Volt terv arra nézve is, hogy a vonalat behozzák a városba, de végül maradt az egyszerű névváltoztatás.

November : 60 éve új iskolaépületet adtak át Gyulafirátóton.

Települési iskoláról már a XVIII. századból is vannak feljegyzések. 1784-ben nyílik itt katolikus iskola, ezt 1948. július 1-én államosítják. Az új iskolaépület 1958-ban készül el. Azóta 1992-ben egy még újabb iskolaépületet adtak át (Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola).

November 1.: 100 éve csatlakozott Veszprém városa a Nemzeti Tanácshoz.

November 1-én, délután két órakor népgyűlést tartottak dr. Rainprecht Antal elnöklete alatt. A gyűlésen felszólat Óvári Ferenc dr. országgyűlési képviselő, Beőthy Dezső százados, valamint Hajagos Imre, Neimayer Imre és Bertalan László. Ez után Komjáth László polgármester bejelentette, hogy Veszprém városa is csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz, és felolvasta az ez ügyben a miniszterelnökhöz címzett táviratot.

November 1.: 10 éve halt meg Györgydeák György

Györgydeák György (Székesfehérvár, 1958. március 2. - Balatonkenese, 2008. november 1.), képzőművész.

Csaknem három évtizedig készített rajzokat, valamint a legkülönbözőbb anyagokból (gipsz, papír, agyag, fa, textil, homok, tempera, nád stb.) furcsa szobrokat, bábokat, amelyeket bübüknek hívott. 1989-től a Veszprémi Művész Céh tagja. 1978 óta folyamatosan vett részt egyéni és csoportos kiállításokon bel- és külföldön. Fontosabb egyéni tárlatai: 1984, 1986, 1989, 1994 Vp; 1996 Bf. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum is őrzi alkotásait. Rendszeresen publikált rajzokat és grafikákat különböző folyóiratokban, 1983 után számos önálló kötet borítóját tervezte. Díjai: 1990, 1991, 1993, 1996 Veszprémi Tárlat nívódíj. 1992 Közép-Kelet-Európai Képeslap, Kaposvár. 1994 Veszprémi Művész Céh nívódíj. 1995, 1999 Balatonalmádi Balatoni Tárlat díja. 1998, 2000 Veszprémi Tavaszi Tárlat nívódíja. 1998 Veszprém 1848–1998 Tárlat nívódíj, 1988 Zalaegerszeg Kisplasztikai Triennálé nívódíja. 2000 Ajkai Őszi Tárlat Nívódíj. 

November 2.: 200 éve született Koller Károly

Koller Károly (Olaszfalu, 1818. november 2. - Székesfehérvár, 1859. március 1.) ciszterci paptanár.

1836-ban lépett a ciszterciek közé, 1842-ben szentelték pappá. 1839–1843 között Pécsett, majd 1849-ig Székesfehérvárott gimnáziumi tanár. Két évig lelkész volt Porván, majd 1858-ig ismét Székesfehérvárott tanított. 1858-ban átlépett az egri egyházmegyébe, Egerbe költözött, ott a líceumban a latin nyelvet tanította. 

November 2.: 20 éve halt meg Falusi Ferenc

Falusi Ferenc (Enying, 1920. november 28. - Kaposvár, 1998. november 2.) kertész, szőlőtermesztési szaktechnikus.

1948-ban az Alsótekeresi Kertészsegédképző Iskolában, 1966-ban a Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban végzett. 1937–1939-ben kertészsegéd Engel Ernő Faiskolájában, Balatonvilágoson, 1940–1941-ben kertész Schrikker Sándor faiskolájában, Alsótekeresen. 1941 és 1945 között katona. Az 1945–1948-as években az Alsótekeresi Faiskolában kertész csoportvezető, 1949–1950-ben a Tótvázsonyi Állami Gazdaságban üzemvezető. 1950–1952-ben a Veszprém Megyei Állami Gazdasági Központban kertészeti előadó, 1953–1955-ben a Veszprém Megyei Tanács mezőgazdasági osztályán kertészeti felügyelő. 1956-tól 1973-ig a balatonvilágosi Petőfi Tsz elnöke, 1974 és 1981 között a Balatonfőkajári Balatonfő Tsz elnökhelyettese. 1981 után nyugdíjas. 1955 és 1994 között a Balatonvilágosi Községi Tanácsnak és végrehajtó bizottságnak tagja. 1962–1966-ban Veszprémi Járási Tanács tagja. Díjak és kitüntetések: 1970 Veszprém Megyéért arany. 1974 Munka Érdemrend bronz, 1981 ezüst. 1975-ben 25 éves Tanácsi Munkáért. 1980-ban 30 éves Tanácsi Munkáért. 1950 és 1955 között szakmai cikkeket jelentetett meg a Naplóban. 

November 3.: 125 éve született Márföldy Aladár

Márföldy Aladár (Budapest, 1893. november 3. - Budapest, 1988. július 6.) építészmérnök.

Budapesten végezte iskoláit, a műegyetemen 1921-ben szerzett építészmérnöki diplomát. Rövid ideig egy magánmérnöki irodában gyakornok. 1922-ben Veszprémben alkalmazták, 1924-ben kinevezték a város főmérnökének, 1929-ben „életfogytiglan” megerősítették főmérnöki állását. Fő feladata a városrendezési terv kimunkálása és annak megvalósítása. Ekkor alakult ki a Szent Margit-templom körüli kislakásos telep, az Ányos és Sziklay u., az új temető. Rendezték a Kossuth utca, a Cserhát, a Búzapiac és a Rákóczi tér (ma Óváros tér) környékét. Elkészítette a Hősi Kapu tervét. A háborús károkról fényképeket készített. 1945-ben eredményesen tárgyalt a németekkel a városi közművek, köztük a robbantásra előkészített Viadukt megmentése érdekében. A háború után megszervezte a romeltakarítást és az újjáépítést. 1946-ban állásából elbocsátották, később a városból Balatonalmádiba költözött. Székesfehérvárott figuránsként, majd földmérő mérnökként dolgozott. A Balatonfüredi Szívkórház főmérnökeként ment nyugdíjba. Irányította a szívkórház rekonstrukcióját, több nyaralót tervezett a Balaton északi partján. 

November 3.: 40 éve halt meg Király János

Király János (Pécs, 1912. február 17. - Ajka, 1978. november 3.) tanító.

Iskoláit szülővárosában végezte, 1933-ban ott szerzett tanítói oklevelet. Tanítói pályáját Ajkacsingervölgyben kezdte, ahol édesapja bányamester volt. 1942-től 1972-ig, nyugdíjazásáig Bódén tanított. Az alsó tagozatos iskolát nyolc osztályosra fejlesztette. A bányász fiatalok számára színi előadásokat, dalköröket szervezett. Nevéhez fűződik a bódéi bolthálózat kiépítése, a posta bővítése. Alapító tagja (és összefogója) volt az Ajka Városi Vegyeskarnak.