Augusztus 27.: 40 éve halt meg Bertalan Károly

Bertalan Károly (Veszprém, 1914. november 13. - Budapest, 1978. augusztus 27.) geológus, barlangkutató.

A veszprémi piarista gimnáziumban érettségizett, a budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet, majd 1944-ben a Bakonybél és környéke ó-harmad kori képződményeinek vizsgálatából doktorált. Budapesten tanított, egyben a Nemzeti Múzeum geológus szakértője. A háború után ipariskolában tanár, 1950 után a Földtani Intézetben dolgozott, geológiai kutatásokat végzett. 1949-től a Középdunántúli Szénipari Központ geológusa, majd Várpalotán a Bányászati Kutatási és Mélyfúró Vállalat geológiai laboratóriumát vezette. Még az év őszén a Magyar Állami Földtani Intézet a bakonyi bauxitkutató munkálatokhoz irányította. 1961-ben megbízták a Földtani Térképtár felállításával, amelynek 1978-ig, nyugdíjazásáig vezetője volt. Nevéhez fűződik a fenyőfői és a kislődi bauxit-előfordulások feltárása. A geológia mellett a barlangkutatásra fordította minden idejét. Rhé Gyula buzdítására 1935-ben megszervezte a Magyar Turista Egyesület bakonyi osztályának barlangkutató csoportját. Évtizedekig gondozta kéziratban maradt országos barlangkataszterét. 1959 és 1962 között a Karszt- és Barlangkutatás c. lap szerkesztője. A veszprémi Tekeres-völgyi sziklaüreg kutatásakor fedezte fel az örvös lemming legdélibb előfordulását. A Bakony hegység barlangjai c. munkájában 57 különböző barlangot ismertet. Több szakmai szervezet vezetőségének tagja, folyóiratok és évkönyvek szerkesztője volt. Szakmai munkásságát 1964-ben a Hermann Ottó-emlékéremmel ismerték el. 

Augusztus 28.: 90 éve született Bécsy Tamás

Bécsy Tamás (Budapest, 1928. augusztus 28. - Budapest, 2006. október 26.) irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Az irodalomtudományok kandidátusa (1972), doktora (1978). 1947-ben a makói Csanád Vezér Gimnáziumban érettségizett. 1952-ben a Szegedi Tudományegyetemen szerzett oklevelet. Tanár 1960-ig a Pécsbányatelepi Általános Iskolában, 1960-tól 1972-ig a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban, az 1972–1978-as években a Pécsi Tanárképző Főiskolán. 1978 és 1994 között egyetemi tanár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1994-től tanszékvezető egyetemi tanár a VE Színháztudományi Tanszékén. A Magyar Tudományos Akadémián tagja a köztestületnek és az Irodalomtudományi Szakbizottságnak, tanácsadó tagja az I. Osztálynak, elnöke volt a Színház- és Filmtudományi Bizottságnak. Vendégtanárként oktatott a Koppenhágai Egyetemen és Londonban a University College-ban. Drámaelméletét középiskolákban és több egyetemen tanítják. Drámaelméleti, színházelméleti, irodalomtörténeti kutatásokkal foglalkozott. Országos szakmai folyóiratokban több száz tanulmánya jelent meg. Szakmai előadásokat tartott hazai és nemzetközi konferenciákon (Párizs, Göttingen, Bécs, Madrid, Varsó, Budapest, Veszprém). Munkásságát 1986-ban József Attila-díjjal, 1998-ban Szent-Györgyi Albert-díjjal, 2002-ben Eötvös József-koszorúval, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el. Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van. 

Augusztus 30.: 75 éve halt meg Dombi Márk János

Dombi Márk János (Nagyatád, 1869. április 14. - Zirc, 1943. augusztus 30.) ciszterci szerzetes, alperjel, tanár.

1887-től 1894-ig Egerben, Zircen és Budapesten teológiát tanult, 1896-ban doktori címet, 1898-ban magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1887-ben lépett a ciszterciek közé, 1894-ben szentelték pappá. Súlyos betegsége teológus korától élete végéig elkísérte. Zircen, Baján, Egerben és a budapesti Bernardinumban tanított. Két évig a rend székesfehérvári gimnáziumának igazgatója, házfőnöke. 1927-től 16 éven át volt Zircen lelki vezető, majd alperjel és noviciusmester. A Ciszterci Rend történetével, hitéletével foglalkozó verseket, esztétikai, irodalomtörténeti dolgozatokat is írt. Több lelki könyvet fordított magyarra. Zircen temették. 

Augusztus 30.: 75 éve halt meg Magyarász Ferenc János

Magyarász Ferenc János (Nagyatád, 1869. április 14. - Zirc, 1943. augusztus 30.) ciszterci szerzetes, író, szerkesztő.

1894-ben lépett a ciszterciek közé, 1900-ban szentelték pappá. 1900 és 1925 között rendi plébániákon, Zircen, Előszálláson, Harcegfalván, Porván és Nagyesztergáron hitoktatóként és lelkészként működött. 1925 után Bakonykoppány plébánosa, a Cistercienser Chronik munkatársa, a Zirc és Vidéke c. hetilap szerkesztője. Francia és német nyelven is jelentek meg írásai.

Szeptember: 50 éve „épületet cserélt” két iskola

1969. szeptemberében a MÜM 308. Sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola (volt Ipartanoda) új épületbe költözik a Felszabadulás (Jutasi) úton, régi (1912-ben épült) épületét megkapja az Ének-zenei Általános Iskola, mely viszont átadta nekik a Eötvös Károly utcai épületét. (Az Óvári Ferenc utcai épület 1990 óta egy magánvállalkozó tulajdonában omlik és romlik, de talán nem sokára felújítják a színház számára.)

Szeptember: 30 éve nyitotta meg kapuit a „DLSB”.

1988. szeptemberében megkezdődött a képzés a Magyar - Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégiumban, Balatonalmádiban. A gimnázium és a kollégium épülete egy-egy év alatt készül el Ruttkay Gyula Ybl-díjas építész tervei alapján és 1990-ben az „Év épülete” címet nyeri el.

Szeptember 1.: 30 éve halt meg Ruttkay Mária

Ruttkay Mária (Budapest, 1906. december 8. - Veszprém, 1988. szeptember 1.) színművész.

Czeglédy Sándor színművész felesége. 1931-ben végezte az Országos Színészegyesület Színészképző iskoláját. Vidéki színházakban szubrettként kezdte pályáját, később áttért a komikai és jellemszerepekre. 1961-től a Veszprémi Petőfi Színház tagja. Nyugdíjba vonulása után is jelentős szerepeket játszott. 1984-ben lépett utoljára színpadra. 1968-tól Érdemes Művész, 1986-ban megkapta Veszprém város Pro Urbe Emlékérmét. 

Szeptember 2.: 60 éve született Korsós Bálint

Korsós Bálint (Sátoraljaújhely, 1958. szeptember 2. - Debrecen, 2014. július 20.) középiskolai tanár.

Felsőfokú tanulmányait 1978-1983 között végezte a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 1992-ben doktori címet kapott, majd az 1997-ben szerzett doktori PhD fokozatoz az újabb magyar irodalomtörténetből.
1983 és 1991 között középiskolai tanár a Debreceni Ref. Kollégiumban. 1991-től középiskolai tanár és igazgatóhelyettes a Pápai Ref. Kollégium Gimnáziumában, 2004-2007-ig igazgató. 2007 őszétől a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnázium igazgatója.

1983-tól 1986-ig a debreceni Alföld folyóirat irodalmi stúdiójának, 1989-től a debreceni MDF alapító és választmányi tagja, 1994-től a pápai MDF elnökségi tagja. 1994-től a Mándi Márton István Pápai Ref. Kollégiumi Alapítvány kuratóriumának, 1993-tól a Pápai Művelődéstörténeti Társaságnak tagja. 1993-tól az Országos Református Tanáregyesület alelnöke s 1999-től elnöke.