Augusztus 13.: 150 éve halt meg Bánovics Szulpic Alajos

Bánovics Szulpic Alajos (Kosut, 1801. augusztus 13. - Pápa, 1868. augusztus 13.) bencés szerzetes, tanár.

1818-ban lépett a bencés rendbe, 1829-ben szentelték pappá. 1822 és 1852 között Nagyszombatban és Pozsonyban tanított. 1852-től 1855-ig Bakonybélben perjel, 1855-től haláláig a pápai bencés rendház főnöke, 1864-től a gimnázium igazgatója is. Végrendeletében nagyobb összeget hagyományozott a szegény sorsú és tehetséges diákok segélyezésére, jelentős könyvtára az iskolát gyarapította. Az 1871-ben megalakult Szulpic Egylet évtizedekig támogatta a rászorulókat. A pápai Kálvária Temetőben nyugszik. 

Augusztus 13.: 40 éve halt meg Nagy Emerencia

Nagy Emerencia (Borszörcsök, 1921. február 26. - Ajka, 1978. augusztus 13.) festőművész.

Tanítói képesítést Székesfehérvárott, rajztanári oklevelet 1944-ben a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett. 1947-ben férjhez ment Kováts Béla rajztanár-festőművészhez. 1951-ig Kőszegen tanított. Ajkán művészi munkássága mellett képzőművészeti kört vezetett. Tagja volt a Veszprémi Megyei Képzőművészek Munkacsoportjának, a Győri Művésztelepnek, a Művészeti Alapnak és a Magyar Képzőművészek Szövetségének. 1943 óta kiállító művész. Önálló kiállításai (Budapest (1974), Veszprém (1976) mellett közös tárlatokon is bemutatkozott. 1963-ban ezüstérmet nyert a fiatal városok képzőművészeti seregszemléjén. Munkáiban szűkebb környezetének embereit és tárgyait akvarell és monotípiával, realista beállítottsággal ábrázolta. Alkotásainak állandó kiállítása Devecserben, a Kastélykönyvtárban látható. 1999 óta (posztumusz) Ajka Város Díszpolgára. 

Augusztus 13.: 25 éve rakták le az új Petőfi Gimnázium alapkövét

1993. augusztus 13-án rakták le Pápán a Petőfi Sándor Gimnázium alapkövét. 

Augusztus 14.: 75 éve született Csekő Béla

Csekő Béla (Pápa, 1943. augusztus 14. - Miskolc, 1996. szeptember 17.) gépészmérnök.

A műszaki tudományok kandidátusa (1984). 1966-ban, a Miskolci Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet, 1976-ban doktorált. Az Ikarus budapesti gyáregységében tervezőmérnökként dolgozott két évig, majd 1968-tól 1996-ig a Miskolci Egyetemen tanársegéd (1968–1975), adjunktus (1975–1987), később docens. Anyagmozgató gépek dinamikai vizsgálatával, anyagmozgató rendszerek tervezésével, hatékony működésével, felülvizsgálati módszereivel foglakozott. 1992-ben megkapta a Miskolci Egyetemtől a Gépészmérnöki Kar Emlékérmét. 

Augusztus 14.: 25 éve emlékművet avattak Veszprémben

1993. augusztus 14-én avatták fel a hősi halált halt katonai repülők emlékművét a HEMO előtti parkban.

Augusztus 14.: 75 éve született Folly Gyula

Folly Gyula (Budapest, 1943. augusztus 14. - Ajka, 2011. augusztus 17.) növényvédelmi szakmérnök.

1961-ben a Tapolcai Általános Gimnáziumban érettségizett. 1966-ban a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen általános agrármérnöki, 1978-ban növényvédelmi szakmérnöki oklevelet kapott. 1966–1968-ban Gyulakeszin, a Petőfi Tsz-ben főállattenyésztő. 1968 és 1978 között a Badacsonytomaji Hegyközség Szakszövetkezet szőlészeti ágazatvezetője. 1978–1985-ös években a badacsonyi Állami Gazdaságban növényvédelmi ágazatvezető. 1985-től 1995-ig a budapesti Cooptourist Utazási Iroda vezetője. 1995-től 1998-ig falugazdász a Veszprém Megyei Földművelésügyi Hivatalnál. 1998–2000-ben a Veszprém Megyei Agrárkamara irodavezetője, 2000-től mezőgazdasági szakértő a Hungária Biztosítónál, Veszprémben. 1975-től 1998-ig Badacsonytomajon a római katolikus egyházközség világi elnöke, 1986–1990-es években a községi tanács végrehajtó bizottságának tagja, 1994 és 1996 között, valamint 1998-tól önkormányzati képviselő. 1988-tól 1992-ig az FKgP, 1995 és 1998 között a Magyar Agrárkamara Veszprém megyei alelnöke. 1995–2000-es években a Veszprém megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke. 1970-től a badacsonyörsi Folly Arborétumban tulajdonos, vezető, 1995-től Badacsonyi Gazdakör elnöke. A fenyőfélék nemesítése, honosítása volt kutatásainak témája. 1978-ban a Mezőgazdaság kiváló dolgozója. Cikkei a Kertészet és Szőlészet című folyóiratban jelentek meg. 

GEO: Fenyőarborétum (GCARBO)

Augusztus 15.: 20 éve halt meg Polinszky Károly

Polinszky Károly (Budapest, 1922. március 19. - Budapest, 1998. augusztus 15.) vegyészmérnök, tanár, politikus.

A kémiai tudományok doktora. 1964-ben az MTA-nak levelező-, 1976-tól rendes tagja, 1980–1985 között alelnöke. 1940-ben a budapesti Eötvös József Reálgimnáziumban érettségizett, 1944-ben a Műegyetemen vegyészmérnöki diplomát szerzett. Egyetemi diákszervezeti tagként oktatásszervezési kérdésekkel foglalkozott, Varga József tanítványaként részt vett az egyetemi kutatómunkában. A háború után, fiatal szakemberként bekapcsolódott a műegyetemi képzés megreformálásáért végzett feladatok megvalósításába, 1949-ben pedig megbízták a Nehézvegyipari Kar megszervezésével. Egyik kezdeményezője volt a Veszprémben, 1949-ben indult felsőfokú vegyészmérnök-képzésnek, a jelenlegi veszprémi PE megalapításának, ahol kari kurátorként (1949–1952), tanszékvezető egyetemi tanárként (1954–1964), és rektorként (1949–1952., 1954–1963) dolgozott. Az egyetem mellett három jelentős kutatóintézet létrehozásában is munkálkodott, amelyek közül a NEVIKI-nek, és az 1960-ban alapított MÜKKI-nek igazgatója is volt. 1974-től 1980-ig oktatási miniszter, majd nyugállományba vonulásáig (1992) a BME tanára, rektora (1981–1987). Kutatási területe: a szervetlen kémiai technológia, a szervetlen pigmentek kémiája és technológiája. Tagja volt az Acta Chimica és a Kémiai Közlemények szerkesztőbizottságának, a MTESZ és a Hazafias Népfront elnökségének. 1961-ben Kossuth-díjat, 1975-ben Veszprém Város Díszpolgára, 1987-ben Apáczai Csere János-díjat kapott. Bronz mellszobra, Raffay Béla szobrászművész; olaj, vászon arcképe, Kádár Tibor festőművész alkotása a PE főépületében található. 

Augusztus 17.: 100 éve született Rakos Jenő

Rakos Jenő (Bérbaltavár, 1918. augusztus 17. - Veszprém, 2002. december 7.) közigazgatási szakember.

1954-ben az Országos Tervhivatal egyéves tanfolyamán, 1960-ban a keszthelyi Nagyváthy János Mezőgazdasági Technikumban végzett. 1940-től gazdálkodó, katona, hadifogoly, 1949-ben néhány hónapig traktoros a Körmendi Gépállomáson, 1949–1950-ben gépállomásvezető-helyettes Szentlőrincen, 1950-től 1957-ig a Gépállomások Veszprém Megyei Igazgatósága osztályvezetője. Az 1957–1963-as években a Veszprém Megyei Tanács tervosztályán terv- és pénzügyi csoportvezető, 1963 és 1978 között közgazdasági csoportvezető. 1978–1979-ben a Veszprém Megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség szaktanácsadója. Írásait a Napló c. megyei napilap és a Magyar Mezőgazdaság közölte.

Augusztus 17.: 75 éve halt meg Huber Gyula

Huber Gyula (Zalaegerszeg, 1861. szeptember 7. - Barcs, 1943. augusztus 17.) római katolikus apát, nótaszerző

Gimnáziumba szülővárosában, Szombathelyen és Nagykanizsán járt, teológiai tanulmányokat a veszprémi szemináriumban végzett. 1886. július 1-jén szentelték pappá. 1886 után káplán Káptalantótiban, később Somogyváron, 1901-től plébános Barcson, helyettes esperes és tanfelügyelő, 1906-tól veszprémvölgyi címeres apát. Művészi szinten hegedült, zeneszerzőként, nótaszerzőként országosan ismert nevet szerzett. Barcsi plébánosként egymás után jelentek meg dalos füzetei. Több mint ötszáz csárdás, palotás és ezernél is több dal szerzője. Legnépszerűbb a “Gyöngyvirágos selyemkendő” c. volt. Szerepelt Blaha Lujzával és Pete Lajossal, a rádióban Pap Viktor népszerűsítette műveit. Tapolcán és Nemesgulácson gyakran megfordult. Barcs Vasvári utcai temetőjében nyugszik. 

Augusztus 18.: 70 éve halt meg Lakos Béla

Lakos Béla (Kecskemét, 1875. augusztus 29. - Pápa, 1948. augusztus 18.) református tanár, író.

A gimnáziumot Kecskeméten és Vukováron végezte, 1893-tól bölcsészethallgató a budapesti egyetemen, ahol 1897-ben doktorált. Kecskeméten, Sepsiszentgyörgyön, Hódmezővásárhelyen, Pápán helyettes tanárként dolgozott. 1900 után Pápán a Református Kollégium földrajz–történelem szakos tanára. 1934-ben ment nyugdíjba. 

Augusztus 19.: 300 éve hosszú pereskedés kezdődött Pápán

Ekkor kezdődött meg a reformátusok küzdelme vallásgyakorlatukért. Az Esterházyak kérelmet intéztek a királyhoz, miszerint Pápa már nem véghely többé, és így nincs jogcím a református vallásgyakorlatra. Visszaigényelték a templomokat, a paplakot, az iskolákat. Augusztus 19-én a kúria és a király jóváhagyja a javaslatot. A reformátusok természetesen fellebbeztek.

Forrásközlés a peranyagból az Acta Papensiában 1

Forrásközlés a peranyagból az Acta Papensiában 2

Augusztus 19.: 70 éve született Arnhoffer Mihály

Arnhoffer Mihály (Veszprém, 1948. augusztus 19. - Veszprém, 2006. április 24.) tanár, középiskolai igazgató.

Az Arnhofferek már a 18. század közepétől szorgalmas iparosai, megbecsült polgárai voltak Veszprém városának. Édesapja lakatosként dolgozott a Bakony Művekben. Arnhoffer Mihály általános és középiskolai tanulmányokat szülővárosában folytatott. 1971-ben, a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán, matematika-fizika szakon szerzett középiskolai tanári oklevelet. Első és egyetlen munkahelye a Lovassy László Gimnázium, amelynek 1983-tól igazgatóhelyettese, 1991 és 1997 között igazgatója volt. Irányításával a Lovassy László Gimnáziumban az oktatómunka feltételeit meghatározó változások történtek: elkészült az iskola első pedagógiai programja, amely 1948 óta először adott igazi lehetőséget a tantestületeknek az önálló kezdeményezésre, és amely program alapjaiban határozta meg iskolaszerkezetét, indult a német nemzetiségi tagozat, a hatosztályos gimnáziumi képzés, kialakultak az iskola nemzetközi kapcsolatai. 

Augusztus 19.: 25 éve nyílt meg a helytörténeti gyűjtemény Balatonfüreden

 Az Arany János utcában álló Toncsi-villában nyílt meg a helytörténeti múzeum 1993. augusztus 19-én.