Május 28.: 125 éve alakult meg a Jókai Kör Pápán

Pápát az időben a Dunántúl Athénjaként emlegették.  A Kör elődjei a Pápai Casino, a Pápai Ismeretterjesztő Egyesület és a Pápavidéki Közművelődési Egylet. A társaság Fenyvessy Ferenc elnökletével, és Jókai Mór védnökségével alakult meg Jókai Kör (polgári társadalmi-kulturális egyesület) néven.

Az egyesület komoly munkát végzett (Pápa monográfia) és híres tagjai voltak. Az I. Világháború alatt szünetelt a működése, és csak 1924-ben alakult újjá, hogy aztán 1944. március 1-én, a háborús viszonyok miatt újra beszüntesse tevékenységét. Azonban a kör 1983-ban újraalakult, és azóta is működik.

Május 28.: 70 éve halt meg Vörös Cyrill

Vörös Cyrill (Borszörcsök, 1868. október 31. - Sátoraljaújhely, 1948. május 28.) piarista szerzetes, tanár, matematikus.

A középiskolát Sopronban, Pápán és Veszprémben végezte. A hittudományokat Nyitrán tanulta, a Kolozsvári Egyetemen szerzett tanári és doktori oklevelet. 1886-ban lépett a kegyes tanító rendbe, 1893-ban szentelték áldozópappá. Tanított Léván, Nagykanizsán, Kecskeméten és Budapesten. 1934-ig a rend vagyongondnoka. 

Május 28.: 40 éve avatták fel az úttörőházat

Az alapkőletételi ünnepség 1976. május 28-án volt. 1978. április 30-án történt meg a műszaki átadás, s végül május 28-án, a nemzetközi gyermeknapon avatták fel az Ernst Thälmann Megyei Úttörőházat Veszprémben. 1989-ben az épület új nevet kap: Veszprém Megyei Gyermekek Háza. 1996-2006 között az épületben Alapítványi Iskola működött, mely aztán Szentkirályszabadjára költözött ki. 2008-ban telek tulajdonosa lebontotta az épületet.

Május 28.: 40 éve halt meg Szalóky Sándor

Szalóky Sándor (Nemesszalók, 1921. november 11. - Csobánka, 1978. május 28.) festőművész, grafikus, textiltervező.

1944-ben, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Főiskolán Kacziány Aladár és Haranghy Jenő tanítványaként végzett. 1940-től az Óbudai Textilgyár rajzoló gyakornoka, 1968-tól textiltervező műhelyének vezetője. 1973–1974-ben a Magyar Pamutszövő és Műbőrgyár tervezője és művészeti tanácsadója. Kézi festésű és nyomott textilanyagokat tervezett, akvarellképeket festett. Rajzain, festményein falusi tájak, szobabelsők, udvarok meghitt világát örökítette meg. Képeit oldott formák, finom, fénnyel telített színek használata, lírai hangvétel jellemzik. Textiljein természethű és dekoratív formákat, növényi díszítéseket alkalmazott. 1975-ben Munkácsy Mihály-díjat kapott. 

Május 29.: 175 éve született Szőllősy Nina

Szőllősy Nina (Kecskemét, 1843. május 29. - Balatonfüred, 1861. február 20.) színművész.

Gyermek-színészként édesapja Szőllősy Mihály társulatával járta az országot. Megfordult Latabár Endre társulatában is. Alkata és tehetsége a népszínművekben érvényesült igazán. Verseket és elbeszéléseket is írt, amelyek a Játékszíni Emlényben és a Győri Közlönyben jelentek meg és a kor hangulatát tükrözik. Többször fellépett Balatonfüreden is, ahol tüdőbetegségére gyógyulást is remélt. Sírköve a balatonarácsi református temetőben ma is látható. 

Május 29.: 90 éve született Csiky Ottó

Csiky Ottó (Budapest, 1928. május 29. - Budapest, 2008. február 18.) jogász, járásbíró.

Az állam és jogtudományok kandidátusa (1972), doktora (1990). Iskoláit a fővárosban végezte. Az ELTE Jogtudományi Karán 1951-ben szerzett diplomát. Előbb a kulturális igazgatásban, majd földnyilvántartási munkakörben dolgozott. 1955-ben helyezték Tapolcára bírónak, 1959-ben a Járásbíróság elnöke. A városban és a megyében is élénk közéleti, kulturális tevékenységet fejtett ki: előadásokat tartott, klubot vezetett, stb. 1959-től 1967-ig az Igazságügyi Minisztérium főelőadója, oktatási osztályvezetője. 1967-től, tíz évig a Baranya Megyei bíróság elnöke. Pécsi évei idején a Janus Pannonius Tudományegyetem családjogi tanszékén tanított. 1977-től 1990-ig a Legfelsőbb bíróság elnökhelyettese. Több éven át az MTV Jogi esetek c. műsorának állandó szakértője volt. 1990–1993. között a Magyar Autóklub elnöke. Több családjogi tárgyú könyve, valamint számos hazai és külföldi tanulmánya jelent meg. 

Május 30.: 125 éve született Bodolay Jenő

Bodolay Jenő (Beregszász, 1893. május 30. - Budapest, 1964. december 20.) festőművész, tanár.

Szülővárosában érettségizett, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Szinyei Merse Pál, Edvi-Illés Aladár és Lyka Károly voltak tanárai. 1916-ban középiskolai rajztanári oklevelet szerzett. Először Kunszentmiklóson tanított. 1923-ban a Pápai Ipariskola igazgatójának nevezték ki, 1930–1932-ben óraadóként tanított rajzot a református kollégiumban. Katedráját A. Tóth Sándor vette át. Együtt szervezték a helyi művészeti életet. Realista csendéleteket, tájakat, portrékat festett olajjal és akvarellel. Több kollégiumi tanár arcmását megörökítette. 1948-ban Budapestre helyezték. 

Május 30: 50 éve Vándorgyűlés volt Veszprémben

A Magyar Régészeti, Művészettörténeit és Éremtani Társulat 1968. május 30 és június 2 között négynapos vándorgyűlést rendezett Veszprémben. A Napló 1968. június 2-i száma teljes 8. oldalát a Veszprém megyében előkerült fontosabb őskori és ókori régészeti leletek ismertetésének szenteli.

Május 30.: 25 éve a Veszprémi egyházmegye érsekség lett és főegyházmegye rangjára emelkedett

A veszprémi a tizenkét magyarországi római katolikus egyházmegye közül az egyik legrégibb, egyike a Szent István által alapított egyházmegyéknek. Magyarország első püspöksége. Főtemploma a veszprémi Szent Mihály-székesegyház. A veszprémi püspökök koronáztak meg több királynét, Boldog Gizellától Zita királynéig. A főegyházmegye védőszentje Szent Anna, társvédőszentje Boldog Gizella.

1993-ban II. János Pál pápa emelte érseki rangra, így érsekségként ez a legfiatalabb az országban.

Május 31.: 20 éve halt meg Czibók István

Czibók István (Sárszentmiklós, 1911. április 23. - Veszprém, 1998. május 31.) közigazgatási tisztviselő, polgármester.

Székesfehérvárott 1930-ban érettségizett, majd Szombathelyen jegyzői bizonyítványt, később (munka mellett) a Számviteli Főiskolán oklevelet szerzett. Jegyzőgyakornokként dolgozott Aba, Gárdony és Zsigárd községekben. 1946-tól Veszprém megye Főispáni Hivatalának tisztviselője. 1948–1950-ben (a NPP javaslatára) Veszprém város polgármestere. Az 1950. évi, első tanácsválasztások után, méltányolva magas szintű szakmai tudását, két évig tanácselnök-helyettesként dolgozott. Erre a tisztségre később több alkalommal is megválasztották. Munkában eltöltött életének nagyobb részében a Veszprém Megyei Tanács pénzügyi osztályának munkatársaként dolgozott, revizori csoportvezetőként ment nyugdíjba. A természetjárás, a tájékozódási sport megszállottjaként nagy szerepet vállalt ennek a sportágnak a népszerűsítésében. Sírja a veszprémi Dózsavárosi temetőben van. . 

Június: 80 éve alakult meg Veszprémben a Légoltalmi Liga

Magyarországon egy 1935. évi törvénycikk hozta létre a légoltalom fogalmát, majd ennek megfelelően 1937-től Veszprém megyében is sorra alakultak az Országos Légoltalmi Liga helyi csoportjai. Rendszeresek voltak a légoltalmi gyakorlatok, főpróba is volt 1938-ban, ekkor az elsötétítés megszervezését is elrendelték. Veszprémben légoltalmi szirénát a Tűztorony, a rendőrség, a mai Hittudományi Főiskola és az egykori VÁÉV-székház épületére szereltek, kézi szirénákat is készenlétben tartottak.

Június: 80 éve került harangjáték a Tűztoronyba

Dr. Iklódy-Szabó János négy világító számlappal ellátott órát és új harangjátékot szereltetett a tűztoronyba. A harangjáték egy magyar biedermayer dalból és 6 verbunkosból állt.

Június 1: 60 éve leplezték le Tarr István József Attilát ábrázoló szobrát

A szobor a művész Makói szobrának másolata, mely a Szabadság téren állt sokáig, majd áthelyezték a Vetési Gimnázium sarkára.

A szobor az eredeti helyén, a Szabadság téren 

3D modell

Június: 60 éve halt meg Edvi Illés Aladár

Edvi Illés Aladár (Pest, 1870. május 25. - Budapest, 1958. június 1.) festő- és grafikusművész.

A Budapesti Mintarajziskolában, majd a Párizsi Julian Akadémián tanult. Festészeti tanulmányait Londonban folytatta, ahol az angol vízfestészetet tanulmányozta, 1897-ben ösztöndíjjal Itáliába ment. Tanított a Képzőművészeti Főiskolán. Dolgozott Erdélyben, Törökországban és Hollandiában. Nemzeti Szalon-béli kiállításának rendezése közben érte baleset. Bensőséges hangulatú balatoni tájképei közül többet őriz a Magyar Nemzeti Galéria. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a veszprémi és a keszthelyi múzeumok képzőművészeti gyűjteményében is. Munkácsy-díjat és Érdemes Művész címet kapott. 

Június 1: 30 éve halt meg Hajdú Elemér

Hajdú Elemér (Saroltavár [Románia], 1902. január 5. - Budapest, 1988. június 1.) gépészmérnök.

1925-ben a budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki, majd doktori oklevelet. 1928-tól a Fővárosi Elektromos Művek dolgozója. 1947–1948-ban a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. igazgatójaként az Ajkai Erőművet közvetlenül irányító szervezet vezetője. 1951 és 1969 között a villamos erőművek tevékenységét és fejlesztését irányító országos szervezetek vezető munkatársa, igazgatója. Munkásságáért az Állami Díj 2. fokozatát kapta. 

Június 3: 50 éve halt meg Korompay Lajos

Korompay Lajos (Budapest, 1882. december 6. - Dorog, 1968. június 3.) bányamérnök.

Oklevelét 1908-ban a selmecbányai főiskolán szerezte. Harminchét évet töltött különböző beosztásokban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt szolgálatában. 1924 és 1939 között a várpalotai lignitbányászat vezetője. Széleskörű kutatási programmal felderítette a medence szénvagyonát. Nevéhez fűződik az ország első skip (bödönös) szállító rendszerének megvalósítása. Javaslatára készült el a Fleischner-féle ahidráló berendezés. Elsőként vezette be a vájárok szakoktatását és bányahatósági vizsgáztatását. Bányaügyi főtanácsossá nevezték ki. Várpalotán utcát neveztek el róla. 

Június 3: 50 éve halt meg Petneházy Antal

Petneházy Antal (Debrecen, 1895. szeptember 21. - Budapest, 1968. június 3.) gépészmérnök.

Iskolái elvégzése után katonai pályára lépett, végigharcolta az 1. világháborút, 1918-ban tüzér főhadnagy. Az 1920-as években gépészmérnöki oklevelet szerzett. A honvédségnél továbbszolgálva 1939-ben mérnökkari alezredes, államtitkár. 1936-ban az Iparügyi Minisztérium államtitkárává nevezték ki. 1937-ben a Bányaművelő Rt., 1939-ben jogutódja, a Magyar Bauxitbánya Rt. alkalmazottja. 1941-ben az Ajkai Timföldgyár-építkezés igazgatójává, 1942-ben pedig a Timföldgyár és Alumíniumkohó, valamint az Ajkai Erőmű-építés miniszteri biztosává nevezték ki. Készenléti-lakótelepet építtet, ügyelt az alkalmazottak egészségügyi és kulturális ellátására is. 1944 után visszavonultan élt. A magyar alumíniumipar egyik úttörőjének tekinthető.

Június 3: 40 éve halt meg Kopecky Ferenc

Kopecky Ferenc (Doljnji Miholjac [Horvátország], 1911. december 9. - Balatonalmádi, 1978. június 3.) erdőmérnök.

A mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Neve helyenként Kopeczky alakban is szerepel. 1931-ben Zalaegerszegen érettségizett, majd Sopronban műszaki rajzolóként dolgozott. A háborús események miatt csak 1949-ben szerzett erdőmérnöki diplomát a budapesti műegyetemen. 1955-ben kinevezték az akkor létesített Kísérleti Állomás vezetőjének. Kutatómunkája során a nyárfanemesítésben ért el nemzetközileg is elismert eredményeket. Tanulmányai az erdészeti szaklapokban jelentek meg. Elnöke volt az MTA Erdészeti Nemesítési Albizottságának és a sárvári Városszépítő Egyesületnek. 1966-ban Bedő Albert-díjjal, 1971-ben Fleischmann Rudolf Emlékéremmel ismerték el munkásságát. Sárvár Város Tanácsa 1973-ban Sárvárért-emlékéremmel, 1977-ben Nádasdy Tamás-emlékéremmel tüntette ki. Nyugdíjba vonulástól haláláig Balatonalmádiban élt.