Nekünk, Veszprém megyeieknek a Balaton "A Tó". Ez az, amit ismerünk, ennek partján sétálgatunk, sokan itt nőttek fel, vagy legalábbis itt töltötték a gyerekkori nyarak jelentős részét. Megszoktuk a színét, a szeszélyeit, és élvezzük, amit nyújtani tud. De mitől lett ilyen?

A Balaton keletkezése

Bár a tó "emberemlékezet óta" itt van, a Balaton sem létezett mindig. A történelem előtti időkben, még a jégkorszakok előtt, ez a terület egy nagy, egybefüggő tenger volt (Pannon-tenger), de a Bakony és és a Veszprémi-fennsík kiemelkedett belőle. A tenger aztán hosszú évek során "eltűnt", igazából saját magát pusztította el azzal, hogy a belőle kiemelkedő szárazulatokat rombolta, és ami onnan lekopott, az a tenger fenekén felgyűlt. Amikor ez a folyamat "befejeződött", akkor a tenger helyén egy növényzet nélküli homokos pusztaság terült el. Ez északi szél ezt megtámadta, és mélyedést "kapart" bele. Így jött létre a Balaton medencéje, de hogy került bele víz? A válasz az éghajlatban rejlik.

Magyarország azon az éghajlaton fekszik, ahol nagy átlagban több csapadék hullik, mint amennyi elpárolog. Az ilyen helyeken pedig minden olyan mélyedés, aminek nincs lefolyása előbb-utóbb megtelik vízzel. A Balaton esetében nem csak azzal a csapadékkal kell számolnunk, ami a mélyedés területén esett, hanem azzal a környező csapadékmennyiséggel is, ami nem közvetlenül a tóba esett, de a patakok útján oda folyt be (vízgyűjtő terület). 

A történet hosszabban, de igen olvasmányosan követhető végig  Cholnoky Jenő: Balaton című művében.

Balaton / Cholnoky Jenő. - Budapest, [193?]. - 191 p., 24 t. ; 22 cm. - (Magyar Földrajzi Társaság könyvtára )

Ábra Cholnoky Jenő: Balaton című könyvéből (sajnos magáról a Balatonról nem sokat árul el, de tanulságos)

A népi képzelet azonban ennél sokkal érdekesebb keletkezési történeteket alkotott a gyászoló óriástól a dühös sárkányig.  

Ezeket sokan összegyűjtötték és továbbmesélték, közöttük talán a leghíresebb Lipták Gábor.

Aranyhid : Balatoni mesék, mondák, történetek / Lipták Gábor. - 2. kiad. - Budapest : Móra, 1968.

Ezüsthíd : balatoni mesék és mondák / Lipták Gábor ; [Gaál Éva rajzaival]. - Budapest : Móra, 1977.

Mitől különleges a Balaton?

A Balaton különlegességét az adja, amiből a neve is származik, hogy sekély (Magyar elnevezése a szláv "blato" (=mocsár, láp, sár) szóból ered. Latin neve, a Lacus Pelso magyarul sekély tavat jelent.). Európában két olyan tó is van, mely alig kisebb a Balatonnál, a Genfi- és a Bodeni tó. De míg a Balaton legnagyobb mélysége kb. 12 méter, addig a másik két tóé 334 illetve 252 méter. A Balaton vize ezért sokkal könnyebben felmelegszik, és sokkal könnyebben be is fagy. Mások a hullámok is rajta, kisebbek, alacsonyabbak de veszélyesebbek, mert tarajosodnak, átbuknak. (Erről is sokat lehet olvasni a fentebb ajánlott könyvben.)

Mikortól használjuk ki a tó nyújtotta lehetőségeket?

Manapság a Balaton igen jelentős mind gazdaságilag, mind idegenforgalom szempontjából. Azt hihetnénk, ez mindig így volt, de a régi korok emberei nem így tekintettek rá. Nyilván a partjain élő, halászó népeknek a megélhetést jelentette, de mások inkább akadálynak, és veszélyforrásnak tekintették. Többször is készült terv a lecsapolására. (Ezekről a kísérletekről egy következő morzsa posztban lesz majd szó.)

A tó nyújtotta előnyök kihasználása igen későn kezdődött, csak a XIX. század közepén indult meg komolyabb hajóforgalom, és ekkor épültek ki az első jelentősebb települések. A Balatont fürdőzésre még későbbtől használják tömegesen. Balatonfüreden például az a bizonyos fürdőkultúra, melynek a település a felvirágzását köszönheti nem a tó, hanem a források vizére hagyatkozott.

A környékét persze már sokkal korábbtól lakták, és szerették. Az innen származó halak, gyümölcsök és borok jó minősége hírnevet kölcsönzött a tájnak. A Balaton környéki borok olyan jó minőségűek voltak, hogy már Domitiánus császár kivágatta őket az itáliai szőlők védelmében. Egy Pannóniából származó császárra, Probusra kellett várni, amíg a helyzet enyhülni kezdett. 

A honfoglaló magyarok (noha életmódjuk alapján inkább a pusztákat kedvelték), hamar belakták a tó környékét, amiről a környékbeli települések nevei is tanúskodnak (Tomaj, Vászoly (Vazul), Koppány, Tevel (Tuel)).