Február 26: 10 éve halt meg Andruskó Károly

Andruskó Károly (Zenta [Szerbia], 1915. június 27. - Magyarkanizsa [Szerbia], 2008. február 26.) festő- és grafikusművész, nyomdász.

1932-ben Szegeden nyomdász mestervizsgát tett. 1932 és 1938 között Zentán, Szabadkán, Belgrádban, Eszéken nyomdákban dolgozott. Közben mezei munkás, vágóhídi dolgozó, kubikus. 1938-tól Szabadkán, 1946-tól Újvidéken, 1948-tól Zentán nyomdász. Volt cserkész, sportolt, énekkarban és színpadon is szerepelt. Kezdettől érdekelte a teremtő munka, a rajzolás, festés. Linóleum- és fametszeteit világszerte gyűjtik. Olajképfestészete is ismert. 1970-től az UNESCO keretein belül működő belgrádi, szlovéniai, magyarországi, svájci, dániai ex libris-társaságok tagja. Grafikáinak, metszeteinek száma jóval meghaladja a tízezret. Hétszáznál többször szerepelt otthoni és nemzetközi kiállításokon. Megyénk tájait, városait, a Bakonyt és a Balatont metszetekben, mini-könyvekben örökítette meg. Számtalan otthoni és nemzetközi diplomával ismerték el munkásságát.

Könyvtárunkban több műve is megtalálható, többek között ez az alig 5 centiméteres apróság tele Veszprémről készült metszetekkel:

Veszprém / Andruskó Károly ; [kiad. a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár]. - Veszprém : EKMK Ny., 1987.

Február 28: 60 éve született Vázsonyi Varga Béla

Vázsonyi Varga Béla (Nagyvázsony, 1958. február 28. - Nagyvázsony, 1996. április 20.) író, népművelő.

Általános iskolába szülőfalujában, erdészeti középiskolába Sopronban járt. 1976-ban erdészként kezdett dolgozni, majd 1976 és 1986 között Veszprémben a Megyei Művelődési Központban szervezte a kulturális munkát. Közben a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán tanult, 1986-ban szerzett oklevelet. Rövid ideig történelmet tanított Nagyvázsonyban, majd átvette a község művelődésügyének szervezését és irányítását. Helytörténeti kutatással foglalkozott, Kinizsi Pálról könyve jelent meg. Rendszeresen publikált a Vázsonyi Hírekben, a Naplóban, ahol az Évfordulók rovatot szerkesztette, az Új Hírekben és a Pannon Naplóban. Kezdeményezte Nagyvázsony múltját feltáró kiadványsorozat indítását és ennek első kötete, ZSIRAY Lajos: A pálos kolostor története még életében megjelent. 

Március: 125 éve jelent meg először a Veszprémi Hírlap

1893. márciusa és 1944. októbere között jelent meg rendszeresen a Veszprémi Hírlap című katolikus hetilap.

Nyomtatott, bekötött példányai, illetve egyes évfolyamokból mikrofilm másolatai megtalálhatók könyvtárunkban. Jelenleg a könyvtári honlapon az 1. világháborús eseményekhez kapcsolódva rendszeresen jelentkezünk 100 éve írták / történt című lapszemlénkkel, melyben a Veszprém megyei folyóiratok - köztük a Veszprémi Hírlap - számaiból válogatunk.

Március: 40 éve alakult meg a kislődi népdalkör

A településen sok a volt (és most is sok a német ajkú lakos), így a dalok már akkor is két nyelven szóltak a fellépéseken. 

Március: 60 éve jött létre a Megyei Irodalmi Színpad

1958 márciusában Pintér Tibor megszervezte a Megyei Irodalmi Színpadot, mely 1971-ben felvette Váci Mihály nevét. A Váci Mihály Irodalmi Színpad az ismeretterjesztést, az igényes szórakoztatást tekinti fő missziójának. Saját szerkesztésű és rendezésű műsoraikat gyakorta zenei közreműködőkkel adják elő.

Gazdag repertoárral rendelkeznek. Műsor-összeállításaikat a sokszínűség jellemzi: vannak alkalmi, tematikus és évfordulós összeállításaik. Gyakran vállalnak fellépést kortárs szerzőkkel együtt. A felkéréseknek szívesen tesznek eleget szűkebb s tágabb pátriánkban. Pódiumműsoraikkal, rendhagyó irodalom óráikkal sok településen ismertek.

Facebook oldalukon rendszeresen értesülhet tervezett fellépéseikről.

Március 1: 150 éve született Kozma Kálmán

Kozma Kálmán (Tapolca, 1868. március 1. - Kisgörbő, 1925. október 24.) római katolikus lelkész, tanár.

Veszprémben érettségizett, ott hallgatott teológiát 1886–1887-ben. Felsőfokú tanulmányokat a budapesti tudományegyetemen végzett, ahol doktorrá avatták. 1891. június 28-án szentelték pappá. Káplán Felsőörsön, 1892-től a szentírástudomány tanára és szemináriumi tanulmányi felügyelő Veszprémben. 1901 után káplán több községben, köztük Halimbán, majd Gógánfán, 1915-től lelkész Kisgörbőn. 1894 után h. szerkesztője, 1898. november 2 és 1901. június 9 között felelős szerkesztője és főszerkesztője a Veszprémi Hírlap c. újságnak. Politikai, társadalmi cikkei és elbeszélései is megjelentek a lapban. Gyakran Tapolczay álnéven is publikált. Az óbudai temetőben nyugszik. 

Március 1: 150 éve született Lakatos Vince József

Lakatos Vince József (Szepezd, 1868. március 1. - Budapest, 1926. június 27.) premontrei tanár.

A gimnázium hat osztályát Veszprémben, a két utolsót Egerben végezte. A budapesti tudományegyetemen két évig bölcseletet tanult. A teológiát a ciszterciek budapesti intézetében hallgatta. 1891-ben belépett a Premontrei Rendbe. 1894-től haláláig a Keszthelyi Premontrei Főgimnázium irodalom szakos tanáraként tevékenykedett. 1896-ban tanári oklevelet kapott magyar és latin nyelvből valamint irodalomból. Pedagógiai tevékenysége legendásan eredményes volt. Gyakran járt Tapolcán, ahol diákjait sohasem kerülte el. Kiterjedt szépirodalmi munkásságot fejtett ki. Számos irodalomtörténeti és nyelvészeti dolgozata jelent meg vidéki lapokban és folyóiratokban, a jelentősebbek különlenyomatban is. Többször Vérkuti, Tihanyi, Barna írói álnéven jelentek meg írásai. Sokat foglalkozott a Balatonnal és a Balatonvidék történelmével is. Sírja Keszthelyen van. 

Március 1: 100 éve született Halász Géza

Halász Géza (Budafok, 1918. május 16. - Budapest, 1995. április 13.) jogász.

Édesapja, Halász József 1920 és 1944 között vezette a hajmáskéri laktanya szabóságát. Elnöke volt a település Iparoskörének és a Katolikus Olvasó Körnek is. Géza ebben a községben járt elemi iskolába, 1936-ban Veszprémben a piaristáknál érettségizett. A budapesti tudományegyetem jogi karán kezdte felsőfokú tanulmányait, a háborús események miatt csak 1951-ben szerzett oklevelet, jogi doktorrá 1959-ben avatták. 1941–1942-ben Gamma Rt.-nél osztályvezetőként dolgozott, 1953-tól 1972-ig az Iparterv munkatársa volt. Egyetemi hallgatóként részt vett a falukutató mozgalomban, az Országos Széchenyi Szövetség főtitkára 1940-ben, elnöke 1941–1942-ben. A háború után tagja a NPP-nak, 1956-ben pedig elnöke az Iparterv munkástanácsának. 1942-ben írása jelent meg az Országos Széchenyi Szövetség évkönyvében. Nyugdíjasként Hajmáskér község történetét kutatta, a település monográfiájának kéziratos anyaga 1991-ben készült el. 

Március 2: 60 éve született Györgydeák György

Györgydeák György (Székesfehérvár, 1958. március 2. - Balatonkenese, 2008. november 1.) képzőművész.

Csaknem három évtizedig készített rajzokat, valamint a legkülönbözőbb anyagokból (gipsz, papír, agyag, fa, textil, homok, tempera, nád stb.) furcsa szobrokat, bábokat, amelyeket bübüknek hívott. 1989-től a Veszprémi Művész Céh tagja. 1978 óta folyamatosan vett részt egyéni és csoportos kiállításokon bel- és külföldön. Fontosabb egyéni tárlatai: 1984, 1986, 1989, 1994 Vp; 1996 Bf. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum is őrzi alkotásait. Rendszeresen publikált rajzokat és grafikákat különböző folyóiratokban, 1983 után számos önálló kötet borítóját tervezte.

Több könyvnek is volt illusztrátora.

Március 2: 20 éve halt meg Páldy Róbert

Páldy Róbert (Gyergyóalfalu [Románia], 1912. szeptember 7. - Budapest, 1998. március 2.) tanár, könyvtáros, szerkesztő.

Erdélyi születésű, akit a két háború zivatarai, és az azokat követő bizonytalanságok sodortak családjával együtt egyik városból a másikba, először az Alföldre, majd a Dunántúlra. Kapcsolatba került a falukutató mozgalommal, maga is végzett ilyen vizsgálódásokat. 1945-ben szüleihez Balatonfüredre költözött és bekapcsolódott a NPP Zala- majd Veszprém megyei szervezésébe, egy ideig annak megyei titkára is volt. Még az évben megbízták a megye szabadművelődésének újraindításával és új elvek szerinti megszervezésével. E munka egyik tükre volt az 1848-as magyar szabadságharc centenáriumára megjelent Bakony–balatoni kalendárium. Az ötvenes évek elején rövid ideig Balatonfüreden tanított, majd Székesfehérvárott igazgatóhelyettese, 1955-től 1961-ig Veszprémben a megyei könyvtár igazgatója. Az ötvenes évek második felében vállalta helytörténeti kutatások ösztönzését és támogatását, kiadványok szerkesztését és megjelentetését. 1957-ben szerkesztője volt a három számot megért Veszprémi Szemle c. folyóiratnak. 1961-ben a Könyvtáros c. országos szakmai folyóirat szerkesztőjévé nevezték ki. Kapcsolatai Veszprém megye kulturális közéletével haláláig nem szakadtak meg: bevezető előszót írt a Bakony–balatoni kalendárium 1998. évi számában is. Számtalan újságban és folyóiratban négyszáznál több írása jelent meg. Sírja Nagykörű község temetőjében van. 

Varga Béla megemlékezése Páldy Róbertről

Március 3: 100 éve született Török József

Török József (Dáka, 1918. március 3. - Pápa, 1983. december 13.) mérnök, repülőtiszt.

Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát Pápán a Ref. Kollégiumban végezte, ahol 1936-ban érettségizett. A Ludovika Akadémiát 1939-ben, hadnagyi rangban fejezte be. Részt vett az erdélyi, a délvidéki bevonulásokban, majd 1941–1942-ben felderítő repülőként a keleti fronton szolgált. Beiratkozott a BME-re, ahol kapcsolatba került a Magyar Függetlenségi Mozgalom katonai szárnyának vezetőivel. Utasításukra 1944. március 13-án Székesfehérvárról, a frontvonalon át Szegedre repült a mozgalom vezetőivel. Itt kapcsolatba léptek a szovjet hadsereg vezetőivel, utána Bukarestből Moszkvába vitte a küldöttséget, ahol találkoztak a Horthy Miklós által küldött delegációval. Moszkvából az emigránsokkal jött vissza Debrecenbe. Itt részt vett az új magyar hadsereg megszervezésében. 1945. március 3-án, Kéri Kálmánnal, Simonffy-Tóth Ernővel és másokkal, mint összeesküvőt letartóztatták, de a vádat rövidesen elejtették. Ezután kilépett a hadseregből. 1947. január 18.–1948. július 20. között vizsgálati fogságban volt, mely után közel egy évi internálás következett Kistarcsán. Szabadulása után öt évig rendőri felügyelet alatt tartották. 1950-ben költözött Pápára, ahol különböző vállalatoknál épületgépészként, villanyszerelőként dolgozott. Végül a Vasipari Szolgáltató Vállalatnál 1978-ig, nyugdíjazásáig volt osztályvezető. A második világháborúban számos kitüntetést kapott, 1943-ban a Vitézi Rend tagja lett. 

Március 3: 10 éve halt meg Pesovár Ernő

Pesovár Ernő (Herend, 1926. szeptember 5. - Budapest, 2008. március 3.) muzeológus, táncfolklorista.

A néprajztudomány kandidátusa (1986). 1945-ben a Veszprémi Kegyesrendi Gimnáziumban érettségizett. 1951-ben a budapesti tudományegyetemen oklevelet, 1966-ban egyetemi doktori címet kapott. 1950-ben mb. múzeumvezető Makón, a József Attila Múzeumban, 1951-ben Kőszegen, a Jurisich Miklós Múzeumban. 1952-ben a balassagyarmati Palóc Múzeumban muzeológus. 1952-től 1958-ig táncfolklorista a Népművészeti Intézet Néprajzi Osztályán, 1959 és 1970 között a Magyar Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályán, Budapesten. 1970-től tudományos munkatárs az MTA Népzenekutató Csoportjánál, majd a Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályán, Budapesten. 1983 és 1988 között tudományos osztályvezető. 1947-től a Magyar Néprajzi Társaság tagja. 1956-tól A Magyar Táncművészek Szövetsége Tudományos Tagozatának tagja. 1959 és 1978 között az Ungaresca Táncegyüttes (Szombathely) művészeti vezetője. 1964-től International Council for Traditional Music tagja. 1980-tól 1989-ig az Amatőr Néptáncosok Országos Tanácsának elnöke. 1984-től meghívott előadó az ELTE Folklór Tanszéken, a Magyar Táncművészeti Főiskolán.