Január 30: 80 éve halt meg Payr Sándor

Payr Sándor (Pápa, 1861. február 25. - Sopron, 1938. január 30.) evangélikus lelkész, tanár, író.

Pápán 1882-ben fejezte be a gimnáziumot. Teológiai tanulmányait Sopronban és Bázelben végezte. Előbb segédlelkész volt Sárváron, majd 1886-tól Győrben. Pusztavám község lelkésze, az 1896–1899-es években püspöki titkár Pápán, majd 1923-ig tanár a Soproni Evangélikus Teológiai Akadémián. 1930-ig, nyugalomba vonulásáig a pécsi egyetem Sopronba kihelyezett hittudományi karán tanított. 1929-ben a teológia díszdoktorává avatták Debrecenben. Lefordította Hans Sachs versét: A Wittenbergi fülemilét. (Pozsony, 1893.) A pápai evangélikus imaház falán 2011-től tábla őrzi emlékét. 

Január 30: 40 éve halt meg Nagy László

Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. - Budapest, 1978. január 30.) költő, műfordító.
A Pápai Ref. Kollégiumban tanult, ahol Szatmáry Sándor volt a magyartanára, majd Budapesten az Iparművészeti, később a Képzőművészeti Főiskolán Borsos Miklós és Kmetty János növendéke. Végül a budapesti egyetem bölcsészkarán magyar irodalom és filozófia szakon végzett. Első versei a Valóság c. folyóiratban jelentek meg.

1949-től három évig ösztöndíjasként Bulgáriában a népköltészetet tanulmányozta. 1952-ben tért haza és feleségül vette Szécsi Margit költőnőt. 1953-ban műfordításkötetet adott ki a bolgár népköltészet alkotásaiból. A következő évtizedekben műfordítói tevékenysége kiterjedt a délszláv, az albán, a magyarországi cigány és a keleti finnugor népköltészet számos alkotására. Tolmácsolta az európai nagy költők verseit, kiemelkedők Garcia Lorca fordításai.

Szülői háza 1983 óta emlék-múzeum Iszkázon. Pápán a ref. gimnázium falán elhelyezett emléktábla Somogyi József alkotása. Emléktáblája van az iskola osztálytermében (ahol tanult) és a Világos u. 20. sz. ház falán, ahol lakott. Ajkán a Városi Művelődési Központ felvette nevét, az intézmény folyosóján bronz mellszobor, Vigh Tamás alkotása őrzi emlékét. A Devecseri Kastélykönyvtárban bronz mellszobra, Marton László alkotása látható. Megkapta a Cirill és Metód-rendet, 1966-ban Kossuth-díjat, 1968-ban a Sztugai Nemzetközi Költői Estek nagydíját. Kopjafával jelölt sírja a budapesti Farkasréti temetőben van.

GEO: Nagy László szülőháza Iszkázon (GCNaLa)

Január 30: 25 éve költöztek vissza az Angolkisasszonyok

Tóth László püspök áldotta meg a felújított rendházat 1993. január 30-án, mely a régi rendház egy része. 

Az Angolkisasszonyok Sancta Maria Intézete 1860. október 1-én kezdte meg működését Veszprémben. Első főnöknője Mater Pirnstill Teréz volt. Ekkor kezdi meg működését négy osztályos elemi iskolájuk harminchárom veszprémi és négy internátusi tanulóval, tizenegy fős tanári karral. Az iskolafenntartó a mindenkori veszprémi püspök. Az intézet később 4 osztályos polgári leányiskolával, tanítóképzővel és kereskedelmi iskolával is bővült. 

Az intézet az 1948-as államosítási hullámban szűnt meg.

A veszprémi angolkisasszonyok Sancta Maria Intézetének története

Január vége: 40 éve adták át a Bóbita Körzeti Óvodát

Új, háromszáz személyes óvodát adnak át a Haszkovó úton. A 16. sz. Napköziotthonos Óvoda 1991-től veszi fel a Bóbita nevet.

Február 1: 25 éve halt meg Jókay-Ihász Lajos

Jókay-Ihász Lajos (Budapest, 1924. április 19. - Chicago [USA], 1993. február 1.) mezőgazdász, élelmiszervegyész.

Gyermekkorának nagyobb részét Hathalom községben töltötte, a Pápai Református Kollégiumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait 1942-ben kezdte meg Mosonmagyaróváron, a Magyar Királyi Mezőgazdasági Főiskolán. 1944-ben visszatért Hathalomra a családi gazdaságot irányítani és a háborútól megvédeni. A háború után először Németországba, majd onnét az Egyesült Államokba emigrált, tanulmányait is ott fejezte be.

Fontos közéleti szerepet vállalt az emigráns magyarok között: Chicagóban a cserkészcsapat, illetve a helyi Magyar Társaság titkára, a Magyar Klub igazgatója volt. A református gyülekezetben presbiterként szolgált, az emigráns újságokat cikkeivel segítette, a magyar rendezvényeket, cserkésztáborokat és magyar iskolákat a legkülönbözőbb módokon pártfogolta. Bakonytamási Hathalom-pusztán, családi sírhelyen helyezték örök nyugalomra.

Február 2: 40 éve halt meg Vasvári László

Vasvári László (Pécs, 1923. május 31. - Tapolca, 1978. február 2.) tanár, író.

Még fiatal, amikor szülei Gyenesdiásra költöztek. Tanítói oklevelet szerzett és 1942-ben Bács megyében tanított. Egy év múlva Balatonkilitin, 1946-ban Révfülöpön tanító. A Pécsi Szabadművelődési Felügyelőség a következő állomás. Itt volt élete legnagyobb irodalmi sikere, 1948-ban a Pécsi Színház bemutatta Viola u. 8. c. drámáját. Egyik alapítója volt a Dunántúl c. folyóiratnak, a Jelenkor ősének. Pécs környéki iskolákban dolgozott, majd egy évet a Színművészeti Főiskolán tanult. 1955-ben Kapolcson, azután Salföldön tanított, majd rövid ideig Nemesgulácson iskolaigazgató. A Középdunántúli Napló munkatársa, 1958-ban már Káptalantótiban tanított, 1962-ben pedig Salföldön telepedett le. Írásai dunántúli irodalmi folyóiratokban, Veszprém és Zala megyei lapokban, gyűjteményes összeállításokban jelentek meg. 1964-ben Batsányi-díjat kapott. 

Február 2: 25 éve halt meg Szij Béla

Szij Béla (Pápa, 1923. szeptember 3. - Budapest, 1993. február 2.) művészettörténész.

Pápán végezte iskoláit, a Református Kollégiumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a jogi karon kezdte, a háború után a bölcsészek között folytatta, de csak megszakításokkal végezhette el. Közben fizikai munkát végzett. A diploma megszerzése után a Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársa volt. Kiállításokat rendezett és szervezett a fővárosban, vidéken és külföldön is. Főleg a 20. századi magyar művészettel foglalkozott. A korai Egry-kép kialakításnak megszervezése mellett nevéhez fűződik az 1971-es Magyar Nemzeti Galériában megrendezett nagy Egry-kiállítás. Közreműködött a badacsonyi Egry József Emlékmúzeum létrehozásánál is. Írásai és cikkei művészeti folyóiratokban jelentek meg. Pápa városa díszpolgárává választotta, emlékének 1995-ben kiállítással adóztak. 

Február 3: 80 éve volt az első teljes elsötétítés Veszprém városában

Február 3-án tartották Veszprém város elsötétítési gyakorlatát este 8 órától fél tíz óráig. A város vezetősége falragaszokon és szórócédulákon előre jelezte az elsötétítési gyakorlat időpontját. Este 8 órakor részleges elsötétítés következett be. A részleges elsötétítés következtében az utcai világítást felére csökkentették, a magánlakásokat pedig teljesen elsötétítették. Kilenc óra előtt öt perccel megszólaltak a szirénák, amelyek a rendőrség épületén, a Tűztoronyban és a szeminárium tetején voltak felállítva. Az adott jelre kialudtak az utcákon még égő lámpák is és a város teljes sötétségbe borult. Mindössze 22 darab kék lámpa égett az útkereszteződéseknél, hogy útjelzőül szolgáljon.

Veszprémi Hírlap 1938. február. 6.

Február 4: 125 éve született Halápy János

Halápy János (Pórszombat, 1893. február 4. - Budapest, 1960. február 13.) festő- és grafikusművész.

A család nyolc gyermeke közül a legfiatalabb. Művészi hajlamai korán megnyilatkoztak. A Bajai Tanítóképző Intézetben Éber Sándor tanítványa volt. Rajzait 1910-ben a párizsi nemzetközi zsűri aranyéremmel jutalmazta. Az 1. világháború idején hadifogolyként sokat festett. Hazatérése után Budapesten polgári iskolai tanári állást kapott. 1923-ban feleségül vette Hatvany Lajos leányát. Kapcsolatba került a baloldali szemléletű, modern törekvésű festőkkel, akik 1924-ben KÚT néven alakítottak egyesületet. Több alkalommal is hosszabb ideig tartózkodott Párizsban tanulmányúton. Első kiállítását 1926-ban Budapesten rendezte, és ezt még tizenhárom követte.

Halápy János - Balatoni vitorlások  (Forrás)

Négy ízben nyerte el a Balaton-ösztöndíjat. Szín- és fényhatásokra felépített képeit a Balaton ihlette. 1925-től haláláig a nyári hónapokban Balatonfüreden élt és főként Tihanyban festett, az Ezerarcú Balaton festője. Csendéletei derűs életfelfogását tükrözik. Tárlatkritikákat is írt. A Balatoni Panteonban tábla, Pátzay Pál alkotása őrzi emlékét. Nevét utca viseli. Több műve a Magyar Nemzeti Galériában látható. Állandó kiállítása van a Keszthelyi Balatoni Múzeumban. A képeket és egyéb dokumentumokat Halápy Lili, a művész özvegye adományozta a Balatoni Múzeumnak. 

Február 4: 100 éve született Gulyás Lajos

Gulyás Lajos (Kisújfalu, 1918. február 4. - Sopronkőhida, 1957. december 31.) református lelkész.

1929 és 1937 között Érsekújváron járt középiskolába, egy évig Losoncon, 1939-től Pápán tanult a Református Kollégiumban. 1942. szept. 15-től a zánkai református lelkészséghez tartozó Balatonszepezden református iskolai tanító és segédlelkész. 1945–1946-ban rendőri felügyelet alá helyezték, majd felmentették a vádak alól. 1946-ban a FKgP tapolcai járási titkárának megválasztották, 1947 tavaszától a párt országos nagyválasztmányának tagja. 1947 augusztusától 1948 nyaráig a párt országgyűlési képviselője, amikor mandátumáról lemondott. 1948-ban, a Győr megyei Levél községbe helyezték át. A Győr megyei 1956. évi forradalmi eseményekhez kapcsolódó perek kapcsán letartóztatták, halálra ítélték, 1957. december 31-én, Sopronkőhidán (Győrben?) kivégezték. 1989-ben rehabilitálták. Tábla őrzi emlékét a Pápai Református Kollégiumban, Balatonszepezd és Levél községekben. 1991-ben Levél község temetőben helyezték örök nyugalomra.