November 30: 150 éve született Vaszary János Miklós

Vaszary János Miklós (Kaposvár, 1867. nov. 30. – Budapest, 1939. ápr. 19.) festőművész, grafikus.

Nagybátyja Vaszary Kolos esztergomi érsek, testvére Vaszary Béla veszprémi iskolaigazgató volt. A Mintarajziskolában Székely Bertalannál és Greguss Jánosnál kezdte tanulmányait. 1887 után előbb Münchenben, majd Párizsba tanult. Nagy hatással voltak rá Hollósy Simon és a körülötte csoportosuló Nagybányai Művésztelep festői. Az I. világháború alatt drámai hatású képeket festett a frontokról. 1920-tól tíz éven át a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1924-ben a KÚT egyik alapító tagja. 1926-ban a Tihanyi Biológiai Intézettől kapott megrendelést falképek festésére. Az Estlapok számára grafikákat és illusztrációkat készített. Korai művei a szecesszióhoz közelítő gobelinek magyar népművészeti motívumokkal. A 19–20. század. fordulóján és a 20. század első harmadában a képzőművészet európai irányait behatóan alkalmazta festészetében, grafikáin, gobelin munkáin.

Önarckép

Összességében leginkább a francia posztimpresszionizmust és a nagybányait lelhetjük fel alkotásaiban. Nagybátyja anyagilag is támogatta, egyházi megrendelésekhez juttatta. A balatonfüredi Kerek-templom egyik képét (Krisztus a kereszten) ő festette. Többször járt Veszprémben, meglátogatta testvérét, vázlatokat készített a város vadregényes környékéről. Már húszéves kora előtt kiállító művész volt a Nemzeti Szalonban, később a hazai és európai tárlatokon rendszeresen láthatóak voltak alkotásai.

December: 125 éve hunyt el Ridley-Kohne Dávid

Ridley-Kohne Dávid (Veszprém, 1812. ápr. 5. – Maglód, 1892. dec. ?.) hegedűművész.

Veszprémben Ruzitska Ignác tanítványa, majd az 1830-as években a Bécsi Kärntnertor Theater zenekarának tagja. 1838-ban Balatonfüreden, 1840-ben Budapesten szép magyar zenével lepte meg hallgatóit. 1850 és 1870 között a Pesti Nemzeti Szalon első hegedűse és a Nemzeti Zenede hegedűtanára. 1871-től néhány évig a Debreceni Zenede hegedűtanára. 1886-ban, Hubay kinevezéséig a Zeneakadémián Huber Károly utóda. Tanítványai közé tartozott Auer Lipót is. Számos hegedűművet, ábrándot írt. Köztük a maga idejében igen népszerű Éljen csárdást.

December: 50 éve mutatták be a Koppányi aga testamentuma című filmet

A film nagy része a sümegi várban játszódik. Sőt, a filmben a sümegi vár minden bejárata egy másik filmbeli helyszínként lett felvéve. A Magyar Televízió 1967 decemberében mutatta be a filmet.

Korabeli kritika:

Meg kellene - némiképpen meg is lehet - dicsérni a regényt képernyőn megszólaltató Zsurzs Éva és Bencsik Imre kalandos vállalkozását. Czabarka György képei Petrovics Emil hangulatos zenéjével kísérve legalább annyit nyújtottak, mint a Tenkes kapitánya legjobb jelenetei.

A koppányi aga testamentuma / (cserhát) == Napló (1961-) ISSN 0133-2104. - 33.évf. 305.sz. (1967. december 28.), p. 3.

A koppányi aga testamentuma - és megyénk / Zákonyi Ferenc == Napló (1961-) ISSN 0133-2104. - 33.évf. 283.sz. (1968. január 6.), p. 4.

December 1: 30 éve szűnt meg a termelés

Leállt a termelés a felszámolás alatt lévő Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalatnál, melynek következtében 140 ember munkája szűnt meg.  

December 3: 175 éve született Vargyas Endre

Vargyas Endre, kapuvári (Kapuvár, 1842. dec. 3. – Budapest, 1913. márc. 31.) tanfelügyelő.

A középiskolát Győrben végezte, a nagyszemináriumban teológiát hallgatott, majd Pesten jogot tanult. Közben egy évig nevelő volt Batthyány Géza családjánál. 1871-ben Sopron vármegye aljegyzője, azután 16 évig Győr megye tanulmányi felügyelője. 1887 és 1897 között Veszprém megyében dolgozott, majd Esztergom megyébe helyezték át. 1905-ben nyugdíjba vonult és Budapestre költözött. 1884-ben kapuvári előnevet és magyar nemességet, 1898-ban királyi tanácsosi címet kapott. Költeményei, elbeszélései és tanügyi cikkei a győri és fővárosi lapokban jelentek meg.