Pár napja a Sajtófigyelő rovatban ajánlott blogbejegyzés fényképeit nézegetve újra rácsodálkoztam arra, milyen gyönyörű helyen is élek. Veszprém városa, és egész Veszprém megye tele van szebbnél szebb épületekkel, szobrokkal. Szerencsések vagyunk, hogy még láthatjuk őket, hiszen régiek, és az idő valamint a történelem kíméletlen. Az épületeket, szobrokat nem csak megalkotni, de megőrizni is kell, és ha károsodás éri őket helyre kell állítani.
Lássuk, mi született meg és született újjá az évek folyamán Veszprém megyében!
200 éve igen sok építkezés folyt a városban. Ennek mai is látható remekművei a Balassa-Cseresnyés kúria és a Rosos-kúria.
100 éve az építkezés és gyarapodás helyett a fogyatkozás időszakát élte a város. Noha az 1. Világháború csataterei tőlünk messze húzódtak, mégis esett kár épületekben: megfogyatkoztak a harangok. Többek között beolvasztanak a bazilika 1723-25 között készült négy harangjából hármat. Csak a Szent Mihály harang marad meg, és a két régebbi, kisebb harang. (A Tűztorony is elveszti egyik harangját, ahogy arról a 100 éve történt rovatunkban olvashatnak.)
A Szent Mihály Bazilika megmaradt, Szentháromság nevű harangja mint kulturális örökség 2014-ben bekerült a város értéktárába. Erről és a többi harangról ebben a cikkben olvashatnak többet:
A Veszprémi Szent Mihály-bazilika Szentháromság nevű harangja / Földesi Ferenc == Veszprémi Szemle (1993-) ISSN 1217-5358. - 18.évf. 42.sz. (2016. 3.sz.), p. 96-123.
A XX. század ugyanakkor pozitív változásokat hozott a régi kor emlékeinek megbecsülése tekintetében. Míg az előző generációk sok esetben akadálynak, feleslegesnek tekintették a régit, lebontották vagy átépítették, addig innentől kezdve már a felfedezés, megőrzés és restaurálás lett a fő irányvonal.
80 éve Dex Ferenc festőművész vezetésével felújították a Gizella-kápolnát, mely során megpróbálták minél inkább az eredeti állapothoz közelíteni a végeredményt. Sajnos a kápolnából eddigre már nem sok maradt fent eredeti állapotában. Noha az épület a török pusztítást átvészelte, Koller Ignác püspök le akarta bontatni, és ez részben meg is történt az ő idejében, majd a maradékot barokk stílusban átépíttette. Ebből az erősen károsodott állapotból mentették meg aztán 80 éve.
GEO : Királynék városa (GCKIRV)
Képeslapok a Gizella-kápolnáról "régen és ma" (az elsőn még ott láthatók a barokk díszek)
60 éve egy másik várbeli kápolna került a figyelem középpontjába. Hungler József vezetésével feltárják a Szent György Kápolna maradványait. A legenda szerint I. Szent István fiatalon meghalt egyetlen fia, Szent Imre herceg itt tette le szüzességi fogadalmát, és itt őrizték Szent György fejereklyéjét.
A kápolna nagy tiszteletnek örvendett az ereklye miatt is. Egy 1473-ban kelt oklevél szerint Vetési Albert püspök abban az évben "a reneszánsz minden pompájával" kifestette (azaz ezt is átalakították eredeti állapotához képest), és egy oltárt helyeztetett el benne, majd pár év múlva ide temetkezett. A kápolna aztán áldozatul esett a török pusztításnak, és helye is feledésbe merült. Emiatt aztán, amikor 1910-ben először megtalálták a maradványait, igazából nem is tudták, mire leltek rá. Az újabb feltárás 1957-ben aztán végre fényt derített egy csomó rejtélyre.
Ugyanekkor Sümegen is komoly munkálatok folytak, mert megkezdődtek a sümegi vár régészeti feltárása, mely hét éven át tartott. Közben helyreállító munkálatok is folytak, de ezek nem fejeződtek be teljesen, és így a vár állagromlása tovább folytatódott. Erről a hatalmas munkáról itt olvashat bővebben
Koppány Tibor: A sümegi vár régészeti feltárása és romvédelme 1957 és 1965 között
GEO : Sümegi vár (GCSMGV)
25 éve pedig a veszprémi várban található Szentháromság szobor felújítására került sor. A Padányi Bíró Márton által állíttatott barokk Szentháromság-oszlop 1750-ben homokkőből készült, ami jóval kevésbé időtálló, mint sok más anyag. A szobrok ezért sokat koptak az évszázadok folyamán, és szinte mindet újra kellett faragni. A felújításhoz Veszprém testvérvárosa, Passau nyújtott segítséget.
