Szeptember 26.: 50 éve hunyt el Nagy J. Béla

Nagy J. Béla (Gyöngyöshalász, 1884. március 16. – Veszprém, 1967. szeptember 26.) tanár, nyelvész.

Az MTA tagja. Magyar–francia szakos tanári oklevelet és doktorátust szerzett. Középiskolai tanárként dolgozott Körmöcbányán és Székesfehérvárott. Budapesten a Középiskolai Tanárképző Intézetben előadásokat tartott és magyar stílusgyakorlatokat vezetett. 1942-ben ment nyugdíjba, haláláig Veszprémben élt. 1919 és 1939 között szerkesztője a Magyar Pedagógia, társszerkesztője a Magyarosan c. folyóiratoknak. Első írása 18 éves korában jelent meg. Gimnáziumi nyelvkönyveket írt, gondozta a Magyar helyesírás szabályai c. akadémiai kiadványt. Jelentős tevékenységet fejtett ki a nyelvművelés területén, foglalkozott a magyar nyelvművelők munkásságával is, pl. Simonyi Zsigmond tevékenységével. 1929-ben megkapta a Szily-díjat.

Nagy J. Béla országos helyesírási verseny

Szeptember 26.: 25 éve iskolakeresztelő volt Zircen

A zirci II. számú Általános Iskola felvette Békefi Antal nevét.

Szeptember 28.: 75 éve született Horváthy György

Horváthy György (Szolnok, 1942. szept. 28. – Veszprém, 2010. júl. 15.) középiskolai tanár, újságíró.

1961-ben Jászapátiban, a Mészáros Lőrinc Állami Általános Gimnáziumban érettségizett. 1969-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen középiskolai tanári, 2000-ben a budapesti tudományegyetemen mozgókép és médiakultúra szakirányú szakon szerzett oklevelet. 1968-ban gyakornok, 1971-től munkatárs, 1988-ban rovatvezető, 1989-ben főszerkesztő-helyettes, 1994 után rovatvezető a Napló szerkesztőségében. 1997-től a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézetben a regionális médiaoktatási központ vezetője, szerkesztő. 2000-től 2008-ig a Veszprémi Városi Művelődési Központ munkatársa. 1975 és 1994 között a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Veszprém megyei titkára, 1987-től Fekete István Irodalmi Társaság elnökségi tagja. A magyar filmtörténet kutatásával, valamint az 1940-es évek magyar irodalom alkotói közül azokkal foglalkozott, akik Veszprém megyéhez kötődnek. A veszprémi Vámosi úti temetőben nyugszik.

Szeptember 29.: 25 éve halt meg Bélafi Antal

Bélafi Antal (Kislőd, 1925. nov. 26. – Budapest, 1992. szept. 29.) közigazgatási előadó, erdőgazdasági dolgozó.

Középiskoláit Veszprémben és Budapesten végezte. Kislődön napszámos, kisbíró és hivatalsegéd. 1943-tól a Devecseri és a Zirci járásokban községi körjegyzőségeknél pénzügyi, adóügyi és közigazgatási munkakörökben dolgozott. Az ötvenes években politikai okokból bebörtönözték. Szabadulása után rakodógép kezelő a Veszprémi Erdőgazdaságnál. 1945-től a FKgP tagja, 1956-ban és 1988 után részt vett a párt újjászervezésében. 1990-től haláláig Veszprém megyei pártlistán országgyűlési képviselő. Torgyán József pártelnökségét elutasító kisgazda frakcióhoz csatlakozott.

Szeptember 30.: 150 éve született Pfeiffer Ignác

Pfeiffer Ignác (Szentgál, 1867. szept. 30. – Budapest, 1941. szept. 7.) vegyész, tanár.

A budapesti műegyetemen tanult, Wartha Vince mellett volt tanársegéd, majd adjunktus. 1894-ben a MÁV laboratóriumának vegyésze, később magántanár. 1912 után a kémiai technológia nyilvános rendes tanára. A Tanácsköztársaság után támadták, 1920-ban lemondott a tanári állásáról, átvette az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának vezetését. Évekig szerkesztette a Kazán és Gépújságot. Számos tanulmányt írt hazai és külföldi szakfolyóiratokba, amelyek a tüzelőanyagok értékesítésével, a földgáz hasznosításával foglalkoztak. Jelentős eredményeket ért el a kazántápláló vizek lágyításával és a világító gázok előállításával kapcsolatban. A vákuumtechnikai ipar jeles úttörője, az ajkai kripton gyártás egyik megvalósítója. Tevékeny részt vállalt a hazai felekezeti életben, amelynek egyik kimagasló egyénisége volt. Zircen, a Bakonyi Panteonban fehér márvány és bronz portrédombormű (R. Kiss Lenke és Stumpf János alkotása) emléktáblája van.

Szeptember : Elkészült az 50 darabos nullszéria az Elekthermaxnál

A pápai Elethermax vállalat új készüléke 10 literes, 1300 W teljesítményű típus volt, melyet már hőmérséklet szabályzóval láttak el, és 60-80 fokra melegítette fel a vizet körülbelül fél óra alatt.  

Elektromos ventilátoros kandallót is fejlesztettek, mely télen fűtésként, nyáron ventilátorként volt használható.

60-80 fokra melegíti fel a vizet az új boyler == Napló (1961-) ISSN 0133-2104. - 23.évf. 232. sz. (1992. okt. 1.), p. 3.

Október : 325 éve hunyt el Séllyei M. István

Séllyei M. István, séllyei (Séllye, 1627 k. – Pápa, 1692. okt.) református püspök.

Sárospatakon, az 1655–1658-as években külföldi egyetemeken tanult. Hazatérve Pápán lelkész, 1669-től dunántúli ref. püspök. 1674-ben a pozsonyi vésztörvényszék halálra ítélte, mivel nem volt hajlandó vallását megtagadni. Nem végezték ki, egy ideig börtönben tartották, majd a nápolyi hajóhadnál volt gályarab. 1676-ban De Ruyter holland admirális szabadította ki még életben lévő társaival együtt. Németországba majd Svájcba utazott. 1677-ben hazatért és haláláig Pápán lelkészkedett. Kéziratban maradt Zürich városához írott köszöntő beszéde (magyar fordítása megjelent a Figyelőben, 1881-ben) és Teleki Mihályhoz írott levele. Pápán utcanév, a ref. templom és a ref. Gimnázium falán Kocsi Csergő Bálinttal együtt tábla őrzi emléküket. A templom falán lévő tábla Mikus Sándor alkotása.

Október 1.: 70 éve kezdődtek meg a Szent István-völgyhíd helyreállítási munkálatai

A híd a második világháború végén rongálódott meg. 1945. március 21-22. közötti éjszaka a német csapatok megpróbálták felrobbantani, majd bombatalálatot is kapott. Bár a forgalom számára szinte azonnal helyreállították, eredeti formáját az akkori körülmények között nem kaphatta vissza.

Kép forrása

1947. október 1-én Folly Róbert tervei alapján kezdődött meg az újjáépítés, és végül 1948. március 15-én adták át a forgalomnak.

Bővebben a Völgyhídról

A Szent István-völgyhíd / Gy. Lovassy Klára. - , 2009 == Veszprémi Szemle ISSN 1217-5358. - 11. évf. 16. sz. (2009.), p. 35-41.

Tisztelet a völgyhíd-építőnek : beszélgetés Gáspár Ernővel / Gy. Lovassy Klára == Veszprémi Szemle (1993-) ISSN 1217-5358. - 11.évf. 17.sz. (2009. 3-4.sz.), p. 134-140.

A veszprémi viadukt megálmodója Próder (Börzsönyi) Ferenc építőmérnök / Gy. Lovassy Klára == Veszprémi Szemle (1993-) ISSN 1217-5358. - 17. évf. 37.sz. (2015. 2.sz.), p. 100-102.

Október 1.: 20 éve vált Pétfürdő újra önálló községgé

Pétfürdőt a Köztársasági Elnök 116/1997.(IX.3.)KE számú határozatával Várpalota város pétfürdői városrészéből 1997. október 1-től nyilvánította önálló községgé. Az elszakadás egy 1996-os népszavazás eredményét figyelembe véve ment végbe.

Pétfürdői képeslap 2001-ből