Február 19: 10 éve halt meg Czigler Károly

Czigler Károly (Nagyalásony, 1921. június 26. - Tapolca, 2008. február 19.) párttitkár, tsz. elnök.

Hatgyermekes szegényparaszti családban született. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, majd 12 évesen béres Dabronyban. Katonaként 1944 júniusában részt vett a Kárpátok előterében folytatott hadműveletekben, októbertől tífuszos betegként a pápai kórházban kezelték. 1945 és 1948 között magángazdálkodó Nemesszalókon, majd a Zirci Erdőgazdaságnál erdőgondnok-helyettes. A veszprémi pártiskolán tanult, 1950-1953 között az iskola vezetője. 1953-tól az MDP Tapolcai Járási Pártbizottságának titkára, 1955-től első titkára. 1956 októberében megfontolt magatartásával jelentős szerepet játszott a forradalom tapolcai eseményeinek alakulásában. 1963-ban Keszthelyen mezőgazdasági technikusi oklevelet, majd a Politikai Főiskolán felsőfokú végzettséget szerzett. 1967 augusztusától a három járás termelőszövetkezeteit tömörítő, Tapolca székhelyű területi szövetség megszervezője és elnöke, 1975-től 1980-ig a Monostorapáti Termelőszövetkezet elnöke. 2000-ig Tapolcán lakott, majd Balatongyörökön élt. Sírja a tapolcai új köztemetőben van.

Február 22: 50 éve halt meg Szokolszky István

Szokolszky István (Besztercebánya, 1915. augusztus 20. - Budapest, 1968. február 22.) tanár.

A budapesti tudományegyetemen Eötvös-kollégistaként szerzett középiskolai tanári oklevelet. Az 1938–1944-es években Rozsnyón, majd Veszprémben tanár. 1946 és 1949 között megszervezte és irányította a veszprémi népi kollégiumok munkáját. Rövid ideig a NÉKOSZ központban dolgozott, majd a Pécsi Pedagógiai Főiskola igazgatója. 1952–1962 között Budapesten, a Pedagógus Továbbképző Intézetben először igazgató, később főmunkatárs, majd az Országos Pedagógiai Intézetben, valamint a Műszaki Egyetemen tanított. 

Könyvtárunkban megtalálható:

Pedagógiai tanulmányok / Szokolszky István ; [... összeáll. és a kísérő tanulmányt írta Székely Endréné]. - Budapest, 1972.

Február 23: 125 éve született Steiner Andor

Steiner Andor (Veszprém, 1893. február 23. - , . ? ?.) orvos.

Veszprémben érettségizett, beiratkozott a budapesti egyetemre, de 1914-ben bevonult katonának és 34 hónapi szolgálat után egészségügyi hadnagyként szerelt le. Az orvosi diplomát 1919-ben kapta meg. Budapesten és Pécsett gyakornok, tanársegéd. Veszprémben 1926-tól 1929-ig a szülészeti rendelő, majd 1944-ig az új szülészeti osztályon vezető főorvos. 1944. június 29-én Dachauba deportálták.

Steiner Andor kérvénye hazatérte után 

Hazatérése után, 1946. július 1-jétől igazgató-főorvosi teendőkkel bízták meg. A súlyos háborús károkat helyreállították. 1950-ben az intézményt megyei kórházzá nyilvánították. 1952. március 1-jétől nyugdíjba vonult és Budapesten telepedett le. 

Február 23: 40 éve avatták fel Szekeres Károly szobrát

1978. február 23-án Herenden felavatták Szekeres Károly Összetartozás című szobrát.

Február 24: 125 éve halt meg Czigány Károly

Czigány Károly (Veszprém, 1832. október 27. - Kővágóörs, 1893. február 24.) jogász, író

A veszprémi gimnáziumban kezdte, Sopronban és Pápán folytatta tanulmányait, Pesten jogot végzett, majd bírói és ügyvédi vizsgát tett. Néhány évig a kaposvári törvényszéken tisztviselő, majd az Eszterházai, később a Sümegi Járásbíróságon dolgozott. 1861-ben szolgabíró. Nem sokkal később ügyvédként és földbirtokosként Kővágóörsön telepedett le. Révfülöpi villája a 19. század utolsó harmadában a vidék társadalmi életének egyik központja volt, ahol számos író (pl. Jókai Mór) és művész is megfordult. Figyelmet keltettek társadalmi és bölcseleti kérdéseket tárgyaló írásai, amelyek a Balaton környéki, a zalai, a győri és a fővárosi lapokban jelentek meg. A Balaton kultuszának lelkes harcosa volt, sokat tett Révfülöpnek fürdőteleppé történő kialakítása érdekében. 1912-ben a Balatoni Szövetség közadakozásból emelt emlékoszloppal örökítette meg a nevét Révfülöpön, ahol a helytörténeti gyűjteményben több kéziratát is őrzik.

Február 25: 150 éve született Bárdos Remig Sándor

Bárdos Remig Sándor (Ipolyság, 1868. február 25. - Balatonfüred, 1932. május 12.) bencés főapát, egyházi író.

1885-ben belépett a bencés rendbe, 1892-ben szentelték pappá. Teológiát Pannonhalmán tanult, doktori oklevelet 1897-ben Budapesten kapott. Esztergomban, gimnáziumban tanított, 1920-tól Pannonhalmán főapát. 1927-től tagja volt a felsőháznak. Kiterjedt irodalmi tevékenységet folytatott, pedagógiai és nyelvészeti témákból számos értekezése jelent meg a Magyar Nyelvőrben, a Katholikus Szemlében és más lapokban.