Müller János (1926 - 2007)
Hősi emlékmű avatása Pápán
Ughy Jenő (1922 - 1967)
Fischer Gyula (1838 - 1917)
Zámbó István (1932 - 2007)
Szeptember 11.: 10 éve halt meg Müller János
Müller János (Ajka, 1926. január 19. – Tapolca, 2007. szeptember 11.) művelődési-ház igazgató.
Az 1940–1945-ös években az Üveggyárban üvegcsiszoló, 1946-tól 1951-ig a Timföldgyár és Alumíniumkohóban villanyszerelő, 1951 és 1987 között a Timföldgyár és Alumíniumkohó Művelődési Háza igazgatója Ajkán. 1964-től 1972-ig a Timföldgyár Horgász Egyesület titkára ill. ügyvezető elnöke. Díjak, kitüntetések: 1963., 1976 Szocialista Kultúráért. 1968 Szakszervezeti Munkáért, ezüst. 1970 Veszprém Megyéért, ezüst. 1975 Veszprém Megyéért, arany. 1984 SZOT Díj.
Szeptember 12.: 25 éve avatták fel Pápán a hősi emlékművet
1992. szeptember 12-én avatták fel a Magyar Királyi Vitéz Bertalan Árpád honvéd ejtőernyős ezred és szállító repülőszázad hőseinek tiszteletére állított emlékművet.
Szeptember 14.: 50 éve halt meg Ughy Jenő
Ughy Jenő (Celldömölk, 1922. máj. 15. – Budapest, 1967. szept. 14.) könyvtáros, szociológus.
Pápán volt könyvtáros, majd 1963-tól az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként az olvasáskutatás kérdéseivel foglalkozott. Tudományos módszerekkel hazánkban elsőként vizsgálta a falusi lakosság olvasási szokásait.
Az "Ezer falusi lakos és a könyv" című, 1965-ben mindössze háromszáz példányban napvilágot látott olvasásszociológiai alapműve módszertani kézikönyvként forgatható. Ughy Jenő műhelygyakorlatnak tekintette a kötet alapjául szolgáló, 1964 március 1. és 31. között lebonyolított felmérést: igyekezett kialakítani a reprezentatív kiválasztás technikáját és az interjúkészítés módszertanát. Addigi életútjának, elméleti tájékozottságának és gyakorló könyvtárosi időszakának minden tapasztalatát belesűrítette a vizsgálatsorozatba, amely szigorúan tudományos alapon a valóság tükörképét kívánta bemutatni.
Szeptember 15.: 100 éve halt meg Fischer Gyula
Fischer Gyula (Kapolcs, 1838. nov. 3. – Tapolca, 1917. szept. 15.) orvos. Középiskolába Nagykanizsán és Sopronban járt, 1862-ben, Bécsben szerzett orvosi oklevelet. Nagyvázsonyban uradalmi orvosként alkalmazták, 1884-ben Tapolcán telepedett le. 1901 és 1911 között körorvos, előtte és utána a városban magángyakorlatot folytatott. Hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg tudományos közleményei a máj- és lépbetegségekről, a szívbántalmakról és a terhesség problémáiról. Írásai jelentek meg a hazai zsidóság emancipációjának kérdéseiről. Sok közéleti feladatot vállalt, vagyonának jelentős részét közcélokra adta. Sírja a tapolcai zsidótemetőben van.
Szeptember 16.: 10 éve halt meg Zámbó István
Zámbó István (Székesfehérvár, 1932. április 6. – Budapest, 2007. szeptember 16.) karmester, zenetanár.
Középiskolába a Veszprémi Piarista Gimnáziumba, majd annak utódjába, az Állami Gimnáziumba járt, ahol 1950-ben érettségizett. 1956-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Gárdonyi Zoltán, Ligeti György, Vásárhelyi Zoltán tanítványaként szerzett oklevelet. 1956-tól 1967-ig a veszprémi Csermák Antal Zeneiskolában tanár, igazgatóhelyettes, szakfelügyelő. 1967-től 1981-ig a Veszprémi Városi Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója. 1976 és 1992 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen egyetemi docens. Az 1981–1990-es években a Honvéd Együttes vezető karnagya.
1990-től 1995-ig a veszprémi Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakiskola igazgatója. 1969-től a Zeneművész Szövetség tagja, 1973–1981 az elnökség tagja. 1970-től 1982-ig a Kórusok Országos Tanácsa (KÓTA) alelnöke. 1976-tól a Művészeti Tanács tagja. 1975-től a Zeneművészeti Szakszervezet Veszprém megyei elnöke. 1956 és 1981 között Veszprém Város Vegyeskarának és Szimfonikus Zenekarának vezető karnagya. A zenekarral és kórussal megalapozta a veszprémi oratóriumkultúrát. 1965-től művészeti vezetőként elindította Veszprémben az országos kamarazenekari fesztiválok sorozatát, amely az évek során 60 magyar mű ősbemutatójával az új magyar zene fórumává vált. Veszprém Város Vegyeskarával 1967-ben bekapcsolódott az Europa Cantat mozgalomba. Műhelyvezető karnagyként együttesével részt vett a namuri, grazi, brémai, majd a veszprémi éneklő heteken, bekapcsolva Veszprémet is az európai dalosok mozgalmába. A Vámosi úti temetőben, díszsírhelyen nyugszik.
Szeptember 16.: 25 éve halt meg Dudás István
Dudás István (Pápa, 1924. szept. 17. – Pápa, 1992. szept. 16.) tanár, igazgató.
1949-ben a Pápai Állami Tanítóképzőben tanítói, 1952-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskola matematika-fizika szakán általános iskolai tanári oklevelet szerezett. Tanító 1944-1946-ban a Nemesszalókon, Pápán 1946–1948-ban a Pápai Római Katolikus, 1948-tól 1952-ig az I. Sz. Általános Iskolában. 1952 és 1964 között a pápai Bocsor István Középiskolai Kollégium vezetője, 1964-től 1988-ig a 304. Sz. Szakmunkásképző Intézet igazgatója. Iskolaépítő és iskolafejlesztő pedagógus volt. Több mint négy évtizedig dolgozott a Pedagógusok Szakszervezetében, tagja volt a városi és a megyei tanácsnak, egyik kezdeményezője a városi uszoda és művelődési ház (színház) építésének. 1988 után nyugállományban élt. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el: Kiváló Tanár (1972), Apáczai-díj (1982), Munka Érdemrend Arany Fokozata (1984). A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik.
