Február 5.: 80 éve kezdődött a Bakony-Balatonvidéki Református Népfőiskola szervezése

1939. február 5-én Boda József református lelkipásztor javaslatot tett egy népfőiskola megszervezésére, melyet a presbiteriumi ülés egyhangúlag elfogadott.

Tóth Dezső: Emlékezés a népfőiskolákról

Február 5.: 80 éve halt meg Werner Adolf Vilmos

Werner Adolf Vilmos (Tiszafüred, 1867. május 14. - Zirc, 1939. február 5.) zirci apát, tanár, irodalomtörténész.

Werner Adolf Vilmos (Forrás)

1883-ban lépett a ciszterek közé, a zirci rendházban tanult, 1890-ben pappá szentelték. 1890-től 1895-ig Székesfehérvárott, majd 1904-ig Egerben tanár. 1904 és 1917 között házfőnök és igazgató Baján, 1924-ig Egerben a rend gimnáziumának igazgatója. 1924-től zirci apát. Kormányzása idején az apátság anyagilag megerősödött, ez lehetővé tette, hogy a középiskolájukat új és modern tanintézetté fejlesszék. A változások, a tanító és nevelőmunka megbecsülést szerzett a rendnek. A Gárdonyi Géza Társaság egyik alapítója. Irodalomtörténeti tanulmányokat írt Gvadányiról, Kisfaludy Sándorról és Vörösmartyról. 

Február 6.: 90 éve született Péterfay Endre

Péterfay Endre (Székesfehérvár, 1929. február 6. - Hajmáskér, 2008. március 16.) fotóriporter.

Az elemi, majd a polgári fiúiskolát Tapolcán végezte. Dolgozott itt a vasútnál és a Szigethy-féle gyógyszertárban. Már gyermekkorától fényképezett, de főként a rajz és festészet érdekelte. Húsz évesen dekoratőr lett, kirakatrendezőként dolgozott. 1959 októberétől a Napló és a jogelőd megyei újságok fotóriportere. Trabantjával „száguldozva” mindig ott volt, ahol történt valami érdemleges. Fényképei igazi kordokumentumok, megtalálhatók a vezető megyei közgyűjteményekben és a tapolcai könyvtár helyismereti archívumában is. Tizenhét üzemi lapnak is fotózott és huszonegy könyvet illusztrált. Legendává nemesülő anekdoták övezték mindig mosolygó, sajátos, sokszor harsány humorú személyét. Nyugdíjasként Hajmáskéren élt. 

Február 8.: 90 éve halt meg Rákosi Jenő

Rákosi Jenő (Kőszeg, 1909. április 8. - München, 1994. február 8.) tanár, művészettörténész.

Bogyay Lajosnak és Pauler Gyulának leszármazottja. Elemi és középiskolába Nagykanizsán járt. Eötvös-kollégistaként a budapesti tudományegyetemen 1932-ben szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Az egyetemen gyakornok, 1935-től a Zala vármegyei tanfelügyelőségen, 1940 után a Kultuszminisztériumban dolgozott. 1945-től Németországban, 1952 után Münchenben élt. Kőszegi Ákos néven a Szabad Európa Rádió munkatársa, 1963 és 1968 között a Müncheni Magyar Intézet igazgatója. 1953-tól 1956-ig szerkesztette az Új Magyar Út c. folyóiratot. Főként művészettörténettel és középkori magyar történelemmel foglalkozott. Magyar, német és francia nyelven jelentek meg munkái a magyarok eredetéről, a Szent Koronáról, István királyról és középkori művészetünkről. Badacsonyi kötődései révén mindig ezt a tájat tekintette szűkebb hazájának. A Balaton-felvidék építészetével is foglalkozott. Kívánságának megfelelően hamvait a badacsonyi Szent Donát-kápolnában helyezték el. 

Február 8.: 10 éve halt meg Marian Cozma

Marian Cozma (Bukarest, 1982. szeptember 8. - Veszprém, 2009. február 8.) kézilabdázó.

A román származású kézilabdázó 2002 és 2006 között a Bukaresti Dinamó, majd a Veszprém KC férfikézilabda-csapat tagjaként 60 alkalommal volt tagja a (román és a magyar) nemzet válogatottnak, a veszprémi együttes tagjaként 72 mérkőzésen 228 gólt szerzett. Veszprémi éjszakai szórakozóhelyen meggyilkolták. Halála utáni elismerések: Veszprém város tiszteletbeli polgára; a Sport Kiváló Mestere Romániában; Segesváron kézilabdaközpont, Bukarestben iskolai tornacsarnok vette fel nevét. Kálomista Gábor Szíven szúrt ország címmel filmet forgatott róla. A Veszprém Aréna mellett 2010. február 6-án, Debreczenyi János polgármester és Dejan Perics, az MKB Veszprém KC kézilabdacsapat kapitánya felavatták Marian Cosma emlékművét, Mihály Gábor szobrászművész és a Minya Gábor kőfaragómester alkotását. 2014 februárjában közadakozásból emlékjelet helyeztek el a Virág Benedek utcában. 

Marian Cosma szobra az Arénánál (Forrás)

Február 10.: 90 éve született Horváth Ernő

Horváth Ernő (Aszód, 1929. február 10. - Zemplén, 1990. május 24.) muzeológus, paleobotanikus

Aszódon végezte az általános és középiskolát. A budapesti tudományegyetemen szerzett biológia–földrajz szakos középiskolai tanári diplomát. Pályáját segédmuzeológusként a Budapesti Természettudományi Múzeum Növénytárában kezdte. Hamarosan a Népművelési Minisztérium múzeumi főosztályára került, majd 1953-ban a Szombathelyi Savaria Múzeumban helyezkedett el, ahol élete végéig dolgozott. A múzeum természettudományi osztályának vezetése mellett az 1960-as évek közepétől megyei múzeumigazgató-helyettes, közben rövidebb-hosszabb ideig mb. megyei igazgató. Sokoldalú érdeklődésű, szenvedélyes gyűjtő, aktív természetvédő, fáradhatatlan ismeretterjesztő volt. Szűkebb szakmai tevékenysége az ősnövénytan (paleobotanika). A Bakony természeti képe program egyik alapító tagja. A Bakony-kutatás mintájára 1976-ban megszervezte Az Alpokalja természeti képe programot. A Bakony hegységben az ősnövény-maradványok közül elsősorban a kovásodott fatörzseket gyűjtötte. Tudományos és ismeretterjesztő írásainak száma meghaladja a százat, amely főként a szakmai folyóiratokban és évkönyvekben, valamint a Vas megyei lapokban jelentek meg. A Bakonyban végzett kutatásainak összegezését tartalmazó csaknem kész tanulmányának publikálásában váratlan halála akadályozta meg.

Február 10.: 75 éve született Fodor Béla László

Fodor Béla László (Tiszafüred, 1867. május 14. - Zirc, 1939. február 5.) zirci apát, tanár, irodalomtörténész.

1883-ban lépett a ciszterek közé, a zirci rendházban tanult, 1890-ben pappá szentelték. 1890-től 1895-ig Székesfehérvárott, majd 1904-ig Egerben tanár. 1904 és 1917 között házfőnök és igazgató Baján, 1924-ig Egerben a rend gimnáziumának igazgatója. 1924-től zirci apát. Kormányzása idején az apátság anyagilag megerősödött, ez lehetővé tette, hogy a középiskolájukat új és modern tanintézetté fejlesszék. A változások, a tanító és nevelőmunka megbecsülést szerzett a rendnek. A Gárdonyi Géza Társaság egyik alapítója. Irodalomtörténeti tanulmányokat írt Gvadányiról, Kisfaludy Sándorról és Vörösmartyról. 

Február 10.: Enyhe földrengés a Bakonyban

1969. február 10-ére virradó éjszaka fölrengést észleltek a Bakonyban. Az epicentrum Veszprémvarsány alatt 5-10 kilométer mélységben volt, nagyjából 4,5-es erősséggel.

Február 10.: Beat fesztivál a Petőfi Színházban

Beat fesztivál zajlott a Petőfi Színházban, a IV. Országos Amatőr Könnyűzenei Fesztivál elődöntőjeként. A veszprémi és Veszprém környéki együttesek 15 perces műsort adtak, melyet Komjáthy György elnökletével zsűri értékelt.

Az aranydiplomával távozó együttesek (a POKERS, az Esővárók, és a Fekete Zsuzsa – Atádi Anikó duó) a keszthelyi megyei döntőre jutottak tovább.

Február 10.: 20 éve halt meg Szentmártoni Ferenc

Szentmártoni Ferenc (Budapest, 1940. november 30. - Budapest, 1999. február 10.) építészmérnök.

1964-ben a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. 1967-ig a Veszprém Megyei Tanácsi Tervező Vállalat, majd a Budapesti Várostervező Vállalat tervezőépítésze. Részt vett a lakótelepi építkezések, a szociális és kulturális létesítmények tervezésében. Az újpesti uszoda tervezőjeként 1975-ben (megosztott) Ybl Miklós-díjat kapott.