Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének blogja

Megyei Morzsák

Sümeg

a sümegi vár vonzásában

2019. január 29. - DAnna

Sümeg igen régi település, már az őskortól lakták, felemelkedését mégis elsősorban a várnak köszönheti. A kiemelkedés, amire a sümegi vár épült szinte kiált egy várért. De mi történik akkor, ha várnak már nincs katonai jelentősége? Mi lesz a településsel? 

Sümeg

Az őskorban kovakőbánya, az ókorban katonai tábor működött a területen, és épült itt ókeresztény bazilika is. Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél. A környező terület a veszprémi püspökség birtoka volt, amit eleinte Erekről kormányoztak. Amikor a vár már jelentős védelmi szerepet töltött be, a közigazgatási központ is ide tolódott át.  A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül.

A város és a vár jelentősége a török időkben megkérdőjelezhetetlen volt, és Aztán 1643. március 27-én  Ergelics Ferenc püspök a településnek mezővárosi rangot biztosító oklevelet adott ki. 1552-től ide költözött a veszprémi püspökség a török veszély elől. A püspökség ideköltözésével a város az ellenreformáció központjává is lett, és 1605-től 50 évig itt őrizték Szent László hermáját.  1656-58-ban Széchenyi György püspök erős fallal vette körül a várost, és ezzel Sümeg Zala megye legbiztonságosabb városa lett egy időre. A szentgotthárdi csatából  (1664) visszavonuló török sereg megostromolta Sümeget, és a várat ugyan nem tudták bevenni, de a várost felgyújtották. 1700-ban ismét olyan nagy tűzvész pusztított, hogy a püspöki palotán és a Ferences kolostoron kívül mindössze négy kőház maradt meg a városban. A kuruc szabadságharc után a várat felégették, a vízgyűjtő medencéit tönkretették.

Sümeg ezen pusztítások ellenére újjáépült. Az építészeti rendeletek alapján a védőfalakkal övezett belső városban csak kőházakat lehetett építeni, így erre a területre a püspöki udvartartás, az uradalmi tisztségviselők és a vidék nemesei költöztek be. A város fejlődését azonban újra megakasztották tűzvészek, járványok, és a  Napóleoni háború francia megszállása (1809). 1820-tól a város újra fejlődik, 1848 után pedig közigazgatási központ lett, melyben osztrák katonaság állomásozott. A kiegyezés után a város újra hanyatlani kezdett, olyannyira, hogy 1907-ben elvesztette városi címét, amit 1984. január 1-én kapott vissza.

Püspöki palota

A veszprémi püspökség a török hódoltság időszakában működött Sümegen 1500-as évek közepétől a 18. század elejéig. A püspöki palota azonban nem ekkor készült.  Padányi Biró Márton püspök nem szerette székhelyét, Veszprém várost, ahol rendszeres összeütközésbe került a város protestáns lakosságával. Először a sümegi várat akarta újjáépíttetni, és oda beköltözni, ahogy elődei tették, de Mária Terézia ezt nem engedélyezte neki. A püspök ezért a vár lábánál fekvő, a ferences templommal szemközti telken építtetett magának egy gyönyörű barokk kastélyt.

puspoki_palota.jpg

A sümegi püspöki palota épülete egy 1980-as képeslapon, háttérben a várral

A Püspöki Palota 1748-1755 között épült, 1755-1775 között volt a veszprémi püspökök lakhelye. Az építkezésre és az épület berendezésére Padányi Biró Márton mintegy 100 000 forintot fordított. Aztán 1775-re Koller Ignác püspök megépíttette a veszprémi püspöki palotát, attól kezdve a sümegi palotát a veszprémi püspökök csak bérmáláskor látogatták. 1875-ben már teljesen lakatlan volt.

1947-ben a palota épületét államosították, a szocialista évtizedekben kollégiumnak, általános iskolának, technikumnak használták. Értékes freskóit lefestették, díszes termeit falakkal leválasztották, bútorzatát széthordták, állaga jelentősen lepusztult. 2018-ban jelentősen felújították.

A bejegyzés trackback címe:

https://megyeimorzsak.blog.hu/api/trackback/id/tr9214568702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.