Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének blogja

Megyei Morzsák

Évfordulók a jövő héten (január 14 - 20.)

2019. január 12. - DAnna

Kakas Magdolna (1935 - 1979)

Mátyus Ferenc (1920 - 1999)

Ponyi Jenő (1929 - 2014)

Gergely István (1926-1938)

Koppányi István (1919 - 2000)

Ősbemutató a Petőfi Színházban

Rapos József (1814 - 1894)

Hoss József (1881 - 1969)

A Veszprémi Újság beleolvadt a Veszprémi Hírlapba

Cságoly Sándor (1890 - 1969)

Folly Gyula (1911 - 1979)

Január 14.: 40 éve halt meg Kakas Magdolna

Kakas Magdolna (Gárdony, 1935. augusztus 31. - Várpalota, 1979. január 14.) tanár, költő.

Az általános iskolát Várpalotán, a középiskolát Székesfehérvárott végezte. Tanítóképző után egy évig Perkátán tanított, majd Várpalotára költözött, ahol haláláig több általános iskolában is dolgozott. Közben Pécsett, a Tanárképző Főiskolán magyar–ének szakos diplomát szerzett. Gyermekkorától írt verseket, amelyek önálló kötetben 1997-ben jelentek meg. 

Úton Istenhez / Kakas Magdolna ; [vál., szerk., ... grafikákat kész. Jurasits Zsolt]. - Budapest : Magánkiadás, 1997.

Január 14.: 20 éve halt meg Mátyus Ferenc

Mátyus Ferenc (Pápa, 1920. március 28. - Budapest, 1999. január 14.) tanár, népművelő.

1938-ban a Pápai Állami Tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet. 1938–1940-ben Döbrönte községben tanító. 1940 és 1948 között katona és hadifogoly. Hazakerülve két évig kereskedő, majd újabb 2–2 évig Pápasalamon és Vaszar községekben tanított. 1952-től nyugdíjba vonulásáig a Pápai Városi Tanács művelődési osztályán dolgozott: először gazdasági ügyintézőként, később népművelési előadóként. Nyugdíjasként 1981-től 1991-ig a Pápa és Vidéke ÁFÉSZ kultúrfelelőse. Évtizedekig meghatározó egyénisége volt a város közéletének. Kulturális rendezvényeket, vetélkedőket, művészeti kollégiumokat szervezett. Kiemelkedően szép basszushanggal énekelt a pedagógusok kórusában, az amatőr színjátszók előadásain és a Szent Anna-templomban. A Pedagógus Művelődési Ház igazgatójaként, 1952 és 1981 között számtalan program szervezője, színjátékoknak rendezője, elismert és megbecsült művésze volt a városban. Munkássága elismeréseként (többek között) 1980-ban a Szocialista Kultúráért, 1998-ban a Pro Comitatu (Veszprém megyéért) kitüntetést kapta A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik. 

Január 15.: 90 éve született Ponyi Jenő

Ponyi Jenő (Kistelek, 1929. január 15. - ?, 2014. július 21.) zoológus, hidrobiológus, Balaton-kutató.

A biológiai tudomány kandidátusa (1961), doktora (1986). Középiskolai tanulmányait Kisteleken, Kiskunfélegyházán és Szegeden végezte. 1949–1950-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem biológia–kémia szakán, 1950–1951-ben a Szegedi Tudományegyetemen, majd 1951–1953-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutató szakán, 1954-ben zoológus, 1959-ben egyetemi doktor oklevelet és címet kapott. 1954-ben a Magyar Természettudományi Múzeumban Anthozoa- (virágállat) vizsgálatokat végzett, s ez év szeptemberétől az ELTE Állattani Tanszékén Dudich Endre aspiránsa. 1957-től dolgozott az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében (Tihany) tudományos segédmunkatársként, 1960-tól tudományos. munkatársként, 1971-től tudományos főmunkatársként, 1987-től tudományos tanácsadóként. Kutatóként, közel 30 évig vett részt a felsőoktatásban, a graduális és posztgraduális képzésben. 1970-ben. Tihanyban hidrobiológiai gyakorlatok speciálkollégiumot vezetett, 1973 és 1983 között Tihanyban és Kaposvárott a hidrobiológia alapjai tárgykörben vezetett szakkollégiumot. 1967–1968-ban, Tihanyban részt vállalt biológia szakos pedagógusok továbbképzésében. 1979-ben meghívott előadóként a Waterloo-i Egyetem Biológia Tanszékén (Ontario, Kanada) tartott kurzust. Pályája során számos nemzetközi konferencián és tanulmányúton vett részt: Ausztria (1959., 1986), Bulgária (1974), Csehszlovákia (1959., 1969., 1989), Lengyelország (1968., 1970., 1975), NDK (1965), NSZK (1969), Románia (1975., 1976., 1977), Szovjetunió (1960., 1971., 1987). 1991-től a hidrobiológia és az alkalmazott hidrobiológia tárgyakat oktatja a Pannon Agrártudományi Egyetemen, Keszthelyen. 1980-tól címzetes főiskolai tanár. 1993-tól címzetes egyetemi tanár a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetemen. Kt.: hidrozoológiai munkássága igen széles körű, kiterjedt az alföldi szikes tavak, kisvízfolyások, tavak (Balaton, Velencei-tó), tározók (Kis-Balaton), hévizek (Hévizi-tó), halastavak, barlangi vizek gerinctelen állatvilágának feltárására. Tudományos tevékenysége döntően a planktonikus- és iszaplakó rákokra irányult. Számos tanulmányában foglalkozott a Balaton meiobentoszának rák-tagjaival. A különböző jellegű vizekben számos új elterjedésű, vagy a hazai faunára új gerinctelen fajt írt le. P Zánkai Nórával közösen végzett kísérletes kutatásai a rákok táplálkozásbiológiáját tekintve úttörő jellegűek, a Balaton biológiai működésével kapcsolatban új felismerésekhez vezettek. Szakmai munkássága hazai és nemzetközi téren egyaránt elismert. Közleményeinek száma 170 fölötti. Díjak, kitüntetések: 1986 Akadémia Díj (a Balaton kutatásáért). 1989 a Magyar Hidrológiai Társaság „Pro Aqua” kitüntetése. Tihany község temetőjében nyugszik. 

Január 15.: 30 éve halt meg Gergely István

Gergely István (Pécs, 1926. április 24. - Budapest, 1989. január 15.) díszlet- és jelmeztervező.

Pályáját 1944-ben színészként a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte. 1949 és 1960 között a kaposvári, a kecskeméti és a Veszprémi Petőfi Színház tagja. 1960-tól 1964-ig a pécsi, majd a miskolci színház díszlettervezője. Plakátokat, díszleteket tervezett a veszprémi mellett a győri, a szolnoki, az egri, a szegedi, a debreceni színházaknak, valamint az Állami Déryné Színháznak is. 

Január 17.: 100 éve született Koppányi István

Koppányi István (Bakonyszentiván, 1919. január 17. - Ajka, 2000. december 11.) tanár, iskolaigazgató.

1953-ban a Budapesti Pedagógiai Főiskolán szerzett oklevelet. 1947 és 1977 között igazgatóhelyettes, 1977-től 1982-ig igazgató a Városlődi Általános Iskolában. Városlőd történetét és néprajzát kutatta. 1984-ben Nívódíjat kapott. 

Január 17.: Ősbemutató a Petőfi Színházban

1969. január 17-én tartották Németh László: Apácai című művének ősbemutatóját a veszprémi Petőfi Színházban.

apaczai.jpg

Január 18.: 125 éve halt meg Rapos József

Rapos József (Pápa, 1814. március 13. - Budapest, 1894. január 18.) pedagógus.

A magyar kisdedóvás egyik élharcosa. 1852-ben Székesfehérvárott magánóvodát nyitott, majd intézetét Egerbe tette át. Innen Pestre ment, ahol 1870-ig az országos kisdedóvóképző és a hozzá tartozó óvoda igazgatója. Szerkesztette Az alapnevelők évkönyvét.(1869). 

Január 17.: 50 éve halt meg Hoss József

Hoss József (Újnéppuszta [Magyarszerdahely], 1881. szeptember 22. - Somogyszentpál, 1969. január 18.) római katolikus nagyprépost, káptalani helynök.

Nagykanizsán járt gimnáziumba, a teológiát Veszprémben kezdte, Budapesten fejezte be. 1906. június 30-án szentelték pappá. Káplán Zalaszántón, majd Bécsben tanult. 1908-ban megszerezte a teológia doktora címet. 1908 után Veszprémben a dogmatika tanára, hittanár az Angolkisasszonyok Intézeténél és a Tanítóképzőben. 1923-tól plébános Kaposvárott, egy év múlva jásdi címzetes apát. 1935-től veszprémi egyházmegyei kanonok, a következő esztendőben az Egyházmegyei Hivatal igazgatója, 1938-tól országgyűlési képviselő. 1942-től őrkanonok, 1943-tól nagyprépost, püspöki helynök. 1948-tól káptalani helynök, 1949-től ismét püspöki helynök. 1951-ben Somogyszentpálra költözött és ott halt meg. A kaposvári keleti temetőben nyugszik. 

Január 19.: 100 éve a Veszprémi Újság beleolvadt a Veszprémi Hírlapba

A Veszprémi Újság (később Veszprémmegyei Újság) 1910-ben indult, ifj. Matkovich László és Matkovich Tivadar szerkesztette, és Szigethy Ákos nyomdája jelentette meg. Hetente kétszer jelent meg.

A Veszprémi Hírlap már patinás újságnak számított, 1897-től jelent meg folyamatosan hetente, vasárnap. Még 1938-ig működött tovább.

Január 20.: 50 éve halt meg Cságoly Sándor

Cságoly Sándor (Zalaszentjakab, 1890. április 4. - Kaposvár, 1969. január 20.) orvos.

Alsó- és középfokú iskolákba Kaposváron, egyetemre Budapesten járt, ahol 1914-ben kapott orvosi diplomát. Az 1. világháborúban különböző frontokon látott el orvosi szolgálatot. A veszprémi gyermekmenhely igazgató főorvosának 1933-ban nevezték ki. 1940–1948 között Munkácson volt a gyermekmenhely igazgatója, majd hazatelepült és Budapesten osztályvezető főorvosként dolgozott. Gyermek-gyógyászattal kapcsolatos tanulmányainak száma megközelíti a negyvenet. Kaposváron temették el. 

Január 20.: 50 éve halt meg 40 éve halt meg Folly Gyula

Folly Gyula (Pécs, 1911. július 13. - Szombathely, 1979. január 20.) közgazdász, takarékpénztári igazgató

Keszthelyen a premontreieknél tanult és érettségizett. Budapesten, a Közgazdaságtudományi Egyetem Külügyi Karán végzett, majd 1937-ben doktori címet szerzett. 1934-ben tisztviselő a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnél, majd a Tapolcai Takarékpénztár Rt. igazgatója. 1942-ben családjával Tapolcára költözött, 1945 júniusától a tapolcai sportklub társelnöke. A Tapolcai Takarékpénztár 1948-évi államosításával elveszítette állását, családjával Badacsonyörsön éltek.1964-től Szombathelyen, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságon dolgozott. Az 1949–1964 közötti években fenyőgyűjteményét gyarapította, kapcsolatokat épített ki hazai és külföldi szakemberekkel és szervezetekkel. A fenyőgyűjteményt ez időtől kezdték Folly Arborétumnak nevezni. Munkája elismeréseképpen tagja lett a Nemzetközi Dendrológiai Társaságnak. Élete utolsó évtizedében az arborétum ügyeit fokozatosan adta át fiának, Folly Gyula agrármérnöknek. Sírja a badacsonyörsi temetőben található. 

A bejegyzés trackback címe:

https://megyeimorzsak.blog.hu/api/trackback/id/tr8614428752

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.